Hollósy Kornélia (1827-1890)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kategória)
a (Kép feltöltése)
 
(2 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Operaénekes
+
operaénekes
-
== Életrajz ==
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:HollosyKornelia VasarnapiUjsag1910.jpg|bélyegkép|300px|Hollósy Kornélia]]
 +
[[fájl: Hollosy 0081.jpg|bélyegkép|300px|Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható]]
 +
[[fájl: Hollosykuria.jpg‎|bélyegkép|300px|A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]]
 +
[[fájl: Hollosy_001.jpg|bélyegkép|300px|Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán]]
 +
Hollósy Kornélia Julianna Klára '''[[1827]]. [[április 13.|április 13-án]] született''' a mai Románia területén, a Temesvártól délkeletre található '''Gertenyesen''', örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként jött a világra. Édesanyja a születése során eltávozott. Édesapjuk '''eredeti neve Korbuly volt, Hollósyra''' akkor '''magyarosították''', amikor [[1832|1832-ben]] I. Ferenc császár nemesi címet adományozott a családnak.
-
[[fájl: Hollosy 0081.jpg |bélyegkép| Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható.]]Hollósy Kornélia Julianna Klára [[1827]]. [[Április 13.|április 13-án]] született '''Gertenyes'''en /a mai Románia területén, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként jött a világra, sajnos már ekkor elveszítette édesanyját, aki a születése során eltávozott. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósy-ra akkor magyarosították, amikor 1832-ben  '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak.
+
A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először '''Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni''', és két év múlva [[1845|1845-ben]] sikeresen elvégezte az iskolát.
-
A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva [[1845]]-ben sikeresen elvégezte az iskolát.
+
-
Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.
+
-
Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából.
+
-
Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére - Mária - házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében - [[1852]]-ben - Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.
+
-
Két fiúk született: [[1853]]-ban Gyula, [[1854]]-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.
+
-
Az énekesnőt harmincéves korára hol "magyar csalogánynak", hol a "nemzet csalogányának" nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "'''magyar csalogány'''" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.
+
-
Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: [[1861]]. [[Március 9.|március 9-én]] mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.
+
-
Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását.
+
Férjével, '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal nővére, Mária házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében – [[1852|1852-ben]] – Kornélia 25 éves volt, férje pedig 28. Két fiúk született: Gyula [[1853|1853-ban]] Gyula, Ferenc pedig [[1854|1854-ben]]. Utóbbi két éves korában elhalálozott.
-
Két éves országos körútjának befejezése után 1864-ben végleg visszavonult, és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet középpontja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.
+
 
-
Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':
+
'''Hollósy Kornélia [[1890]]. [[Február 10.|február 10-én]] hunyt el''' influenzában. Két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.
-
'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét [[1879]]-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.
+
 
-
[[1890]]. [[Február 10.|február 10-én]] hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.
+
== Munkássága ==
 +
'''Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött''' Korfun. Később Bukarestre szerződött. Még '''nem volt húsz éves, amikor fellépett a pesti Nemzeti Színházban'''. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.
 +
 
 +
Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából. Az énekesnőt harmincéves korára hol "magyar csalogánynak", hol a "nemzet csalogányának" nevezte a sajtó, egészen Blaha Lujza feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia '''a "magyar csalogány" megtisztelő címet kaphatta meg'''. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Gardenbe is kapott meghívást.
 +
Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: '''[[1861]]. [[Március 9.|március 9-én]] mutatták be Erkel Ferenc Bánk bánját, melyben Melindát énekelte'''.
 +
 
 +
Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. '''Jótékony célú hangversenyei''' bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet, például a Nemzeti Múzeum fásítását.
 +
Kétéves országos körútjának befejezése után, '''[[1864|1864-ben]] végleg visszavonult''', és családjával Dombegyházra költöztek. Lakásuk a társasági élet középpontja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nagy tisztelet övezte.
 +
Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján Liszt Ferenc ''Szent Erzsébet legendája'' c. művében. Férjét [[1879|1879-ben]] Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.
== Emléke Dombegyházon ==
== Emléke Dombegyházon ==
 +
'''A kripta-kápolna az 1800-as évek elején Dombegyház határában egy halomra épült''', amely attól kezdve a Kripta- vagy Kriptáj halom nevet viselte. A család [[1942|1942-ig]] temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. '''[[1945|1945-ben]] lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták.''' [[1970|1970-ig]] a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag '''megsemmisült a család temetkezési helye'''. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr. Bisztray Tamásné Csáky Kornélia a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén.
-
[[fájl: Hollosykuria.jpg‎ |bélyegkép| A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria]] [[fájl: Hollosy_001.jpg‎ |bélyegkép| Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán]]A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a '''[[Szent Kornélia kápolna]]''' nevet kapta.
+
'''Az új épület a [[Szent Kornélia kápolna]] nevet kapta.'''
-
Építője '''Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak - Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök.
+
'''Építője Marosán György''' battonyai építőmester, a '''tervező Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az '''oltárképet Patay László festőművész készítette'''. A központi alak Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is. Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet '''[[1997]]. [[október 11.|október 11-én]] szentelte fel Gyulay Endre''' megyéspüspök.  
-
Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.  
+
-
2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.
+
== Emlékezete ==
 +
* Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét, tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.  
 +
* [[2005]] novemberében a [[Békés Megyei Könyvtár]] nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.
== Lásd még ==
== Lásd még ==
-
 
* [[Szent Kornélia kápolna]]
* [[Szent Kornélia kápolna]]
== Forrás ==
== Forrás ==
-
 
+
* Gellért Mária: Hollósy Kornélia. In: [http://zeneikonyvtar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=103:hollosy-kornelia&catid=36:klasszikuszene&Itemid=55 zeneikonyvtar.hu] (Látogatva: 2012. 06. 26.)
-
* [http://zeneikonyvtar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=103:hollosy-kornelia&catid=36:klasszikuszene&Itemid=55 Gellért Mária: Hollósy Kornélia. In: zeneikonyvtar.hu] (Látogatva: 2012.06.26.)
+
    
    
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
 
+
* Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság, (2002. április 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
 
+
* Csáky grófnő képes családtörténete : gróf Csáky Kornélia 100. születésnapjára. Összeáll. és szerk.: Bajnai Beke István. Békéscsaba : Káplárné Bisztray K. : Vargáné Bisztray B., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Alpár Ágnes: A reformkor csalogánya. In: Népszabadság. 2002. április 13. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938 (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz)
-
* Csáky grófnő képes családtörténete. Összeáll. és szerk. Bajnai Beke István, Békéscsaba, 2010. Lelőhely: Magántulajdon.
+
* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó : Vár. Tcs., 1985 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Diósszilágyi Sámuel: Amikor a magyar csalogány Bécsben énekelt. Makó, 1938. Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz
+
* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó : Diósszilágyi S., 1935 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia élete és művészete. Makó, 1985. A Makói Múzeum Füzetei 41. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka, 3–4. szám (1996) 122–125. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Diósszilágyi Sámuel: Hollósy Kornélia és a magyar opera a szabadságharc éveiben. Makó, 1935. A szerző kiadása. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Hollósy Kornélia emlékalbum : születésének századik évfordulójára. Bev.: Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend.: Barna János. Makó : Makói Friss Újság Ny., 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gerendeli György: Hollósy Kornéliáról egy kiállítás ürügyén. In: Bárka. 1996. 3-4. sz. 122-125. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012. 05.25.)
+
* Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap, 4. évf. 13. szám (1890. február 13.) (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye)
-
* Hollósy Kornélia emlékalbum. Születésének századik évfordulójára kiadja Csanád-Arad-Torontál vármegye közönsége. Bev. Diósszilágyi Sámuel. Sajtó alá rend. Barna János. Makó, 1927. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 49. szám (1890. február 19.) (Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz)
-
* Lonovics Józsefné Hollósy Kornélia. In: Makói Hírlap. Politikai napilap. 1890. 4. évf. 13. szám. február 13. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye.
+
* Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Schönherrné Csausz Anna: Hollósy Kornélia albumából. In: Fővárosi Lapok. 1890. 49. sz. február 19. Lelőhely: Békés Megyei Levéltár. XII.10.a/21. doboz  
+
* Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba : Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Szelekovszky László: Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben. Békéscsaba: Körös Maros Nemzeti Parkért Egyesület, 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=573 digitalizált változa]t látogatva: 2012. 05.25.)
+
-
* Szelekovszky László: Dombegyház kunhalmai. Békéscsaba : Békés Megyei Önkormányzat, 1996. Lelőhely: Békés Megyei TKönyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=567 digitalizált változat] látogatva: 2012.05.25.)
+
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia Hollósy Kornélia. In: Wikipédia] (Látogatva: 2012.03.18.)
+
* Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi "Csalogány". In: [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany MCONET – Békés megye] (Látogatva: 2012. 06. 26.)
-
*[http://bfl.archivportal.hu/id-876-kiss_csilla_hollosy_kornelia_szalonja.html Kiss Csilla: Hollósy Kornélia szalonja. In: Budapest Főváros Levéltára] (Látogatva: 2012.03.18.)
+
* Hollósy Gerti: Hollósy Kornélia, a "magyar csalogány" – részletek. In: [http://ellenszek.hu/index.php/kultura/291-hollosy-kornelia-a-magyar-csalogany-2 Ellenszék. Demokratikus vélemény magazin]  (Látogatva: 2012. 03. 18.)
-
* [http://ellenszek.hu/index.php/kultura/291-hollosy-kornelia-a-magyar-csalogany-2 Hollósy Gerti: Hollósy Kornélia, a "magyar csalogány" - részletek. In: Ellenszék. Demokratikus vélemény magazin]  (Látogatva: 2012.03.18.)
+
* Hollósy Kornélia. In: [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia Makói József Attila Városi Könyvtár honlapja] (Látogatva: 2012. 06. 12.)
-
* [http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/hollosy-kornelia-a-dombegyhazi-csalogany Balogh Dorottya: Hollósy Kornélia, a dombegyházi "Csalogány". In: MCONET - Békés megye] (Látogatva: 2012.06.26.)
+
* Hollósy Kornélia. In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Holl%C3%B3sy_Korn%C3%A9lia Wikipédia] (Látogatva: 2012. 03. 18.)  
-
* [http://www.konyvtar.mako.hu/web/guest/hollosy-kornelia  Hollósy Kornélia. In: Makói József Attila Városi Könyvtár] (Látogatva: 2012.06.12.)
+
* Kiss Csilla: Hollósy Kornélia szalonja. In: [http://bfl.archivportal.hu/id-876-kiss_csilla_hollosy_kornelia_szalonja.html Budapest Főváros Levéltára] (Látogatva: 2012. 03. 18.)
-
[[Kategória: személyek]]
+
[[Kategória: Személyek]]
 +
[[Kategória: Operaénekesek]]
 +
[[Kategória: Dombegyháza]]

A lap jelenlegi, 2020. április 13., 14:22-kori változata

operaénekes

Tartalomjegyzék

Élete

Hollósy Kornélia
Szent Kornélia a nagy művésznő arcvonásaival. A kép az új kápolna belső falán látható
A dombegyházi Marczibányi-Lonovics kúria
Emléktábla a dombegyházi könyvtár falán

Hollósy Kornélia Julianna Klára 1827. április 13-án született a mai Románia területén, a Temesvártól délkeletre található Gertenyesen, örmény származású szülőktől. Kornélia tizenegyedik, legkisebb gyermekként jött a világra. Édesanyja a születése során eltávozott. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, Hollósyra akkor magyarosították, amikor 1832-ben I. Ferenc császár nemesi címet adományozott a családnak.

A fiatal lány zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd Milánóba ment tanulni, és két év múlva 1845-ben sikeresen elvégezte az iskolát.

Férjével, Lonovics József dombegyházi földbirtokossal nővére, Mária házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük évében – 1852-ben – Kornélia 25 éves volt, férje pedig 28. Két fiúk született: Gyula 1853-ban Gyula, Ferenc pedig 1854-ben. Utóbbi két éves korában elhalálozott.

Hollósy Kornélia 1890. február 10-én hunyt el influenzában. Két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun. Később Bukarestre szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor fellépett a pesti Nemzeti Színházban. Az újságírókat tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején nem tagadta meg magyarságát.

Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból, az opera hazájából. Az énekesnőt harmincéves korára hol "magyar csalogánynak", hol a "nemzet csalogányának" nevezte a sajtó, egészen Blaha Lujza feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "magyar csalogány" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Gardenbe is kapott meghívást. Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bánját, melyben Melindát énekelte.

Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet, például a Nemzeti Múzeum fásítását. Kétéves országos körútjának befejezése után, 1864-ben végleg visszavonult, és családjával Dombegyházra költöztek. Lakásuk a társasági élet középpontja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nagy tisztelet övezte. Fiát, Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen élte a hétköznapokat. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran a makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.

Emléke Dombegyházon

A kripta-kápolna az 1800-as évek elején Dombegyház határában egy halomra épült, amely attól kezdve a Kripta- vagy Kriptáj halom nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták. 1970-ig a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr. Bisztray Tamásné Csáky Kornélia a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén.

Az új épület a Szent Kornélia kápolna nevet kapta. Építője Marosán György battonyai építőmester, a tervező Tasnády Károly építészmérnök volt. Az oltárképet Patay László festőművész készítette. A központi alak – Szent Kornélia vértanú – Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő valódi arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi sírhelyet ábrázoló kisméretű festmény is. Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök.

Emlékezete

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök