Hollósy Kornélia (1827–1890)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kép beillesztése + formázás)
3. sor: 3. sor:
== Életrajz ==
== Életrajz ==
-
[[Fájl:Hollosykuria.jpg |bélyegkép|Hollósy-Lonovics kúria]]Hollósy Kornélia Júlianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes''''en /ma Románia, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, de 1832-ben az uralkodó '''I. Ferenc''' nemesi címet adományozott a családnak,  ekkor magyarosították nevüket Hollósy-ra. Kornélia szülei tizenegyedik gyermeke volt; édesanyja sajnos belehalt legkisebb gyermeke szülésébe.  
+
Hollósy Kornélia Júlianna Klára 1827. április 13-án született '''Gertenyes'''en /ma Románia, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, de 1832-ben '''I. Ferenc császár''' nemesi címet adományozott a családnak,  ekkor magyarosították nevüket Hollósy-ra. Kornélia szülei tizenegyedik gyermeke volt; édesanyja sajnos belehalt legkisebb gyermeke szülésébe.  
Zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd 1843-ban Milánóba ment tanulni és két év múlva sikeres vizsgát tett.
Zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd 1843-ban Milánóba ment tanulni és két év múlva sikeres vizsgát tett.
-
Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött.  Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírók tiszta csengésű hangját és színpadi játékát egyaránt dicsérték.  
+
Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött.  Még nem volt húsz éves, amikor a pesti '''Nemzeti Színház'''-ban föllépett. Az újságírók tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta.
Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból az opera hazájából.  
Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból az opera hazájából.  
-
Jövendőbelijével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal már korábban kapcsolatba került, hiszen nővére Mária egy másik Lonovicshoz ment feleségül. Esküvőjük 1852-ben volt Aradon: Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.
+
Későbbi férjével '''Lonovics József''' dombegyházi földbirtokossal Mária nővére házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük idején 1852-ben Kornélia 25 éves volt férje pedig 28.
-
Két gyermekük született 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.
+
Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/.
-
Harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' megjelenéséig. Végül Hollósy Kornélia a "'''magyar csalogány'''" megtisztelő címet kaphatta meg. Ekkor már egész Európa ismerte a nevét és meghívást kapott a Londoni Covent Garden-be is.
+
Harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen '''Blaha Lujza''' feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "'''magyar csalogány'''" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást.
-
Utolsó jelentős fellépése egyben zenetörténeti esemény is volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.
+
Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be '''Erkel Ferenc Bánk bán'''-ját, melyben Melindát énekelte.
-
Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyek bevételét adományozta egy árvaháznak, kisdedóvónak, és támogatott minden jó ügyet: a Nemzeti Múzeum fásítását, egy hangászegylet működését stb.
+
Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását, egy hangászegylet működését.
-
Két éves országos körút befejezése után1864-ben végleg visszavonult és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. Itt is szervezte a társasági életet, de jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán nemsokára nagy tisztelet övezte.
+
Két éves országos körút befejezése után 1864-ben végleg visszavonult és családjával '''Dombegyház'''ra költöztek. A társasági élet központja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte.
-
Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen éldegélt. Ezután már csak egyszer lépett fel. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':
+
Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen éldegélt. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján '''Liszt Ferenc''':
-
'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. Itt is a társasági élet központja volt,  később színházat neveztek el róla.
+
'''Szent Erzsébet''' legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét.
1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.
1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.
== Emléke Dombegyházon ==
== Emléke Dombegyházon ==
-
A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, mindkét gyermeke, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig egy fakereszt állt. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy kis kápolna építését az eredeti helyén az elhunytak emlékére. Az új épület a '''Szent Kornélia kápolna''' nevet kapta.
+
A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a '''Kripta'''- vagy '''Kriptáj halom''' nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.'''Bisztray Tamásné Csáky Kornélia''' a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a '''Szent Kornélia kápolna''' nevet kapta.
-
Építője''' Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő eredeti arcát is megörökítette a festő. A falon látható még az eredeti kápolnát ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évek alatt fellelt csontokat helyezték el egy koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök.  
+
Építője''' Marosán György''' battonyai építőmester, a tervező '''Tasnády Károly''' építészmérnök volt. Az oltárképet '''Patay László''' festőművész készítette. A központi alak Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő eredeti arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök.  
-
Dombegyházon ma óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.  
+
Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.  
2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.
2005. novemberében a '''Békés Megyei Könyvtár''' nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.

A lap 2012. június 26., 18:19-kori változata

operaénekes

Tartalomjegyzék

Életrajz

Hollósy Kornélia Júlianna Klára 1827. április 13-án született Gertenyesen /ma Románia, Temesvártól délkeletre/ örmény származású szülőktől. Édesapjuk eredeti neve Korbuly volt, de 1832-ben I. Ferenc császár nemesi címet adományozott a családnak,  ekkor magyarosították nevüket Hollósy-ra. Kornélia szülei tizenegyedik gyermeke volt; édesanyja sajnos belehalt legkisebb gyermeke szülésébe. Zenei tehetségére hamar felfigyeltek: először Bécsbe, majd 1843-ban Milánóba ment tanulni és két év múlva sikeres vizsgát tett. Operaénekesi pályafutása 16 éves korában kezdődött Korfun, később Bukarestbe szerződött. Még nem volt húsz éves, amikor a pesti Nemzeti Színház-ban föllépett. Az újságírók tiszta csengésű hangja és színpadi játéka egyaránt magával ragadta. Nagyon sok felkérést kapott külföldről, elsősorban Olaszországból az opera hazájából. Későbbi férjével Lonovics József dombegyházi földbirtokossal Mária nővére házassága révén került kapcsolatba. Esküvőjük idején 1852-ben Kornélia 25 éves volt férje pedig 28. Két fiúk született: 1853-ban Gyula, 1854-ben Ferenc /ő sajnos két éves korában elhalálozott/. Harmincéves korára hol magyar csalogánynak, hol a nemzet csalogányának nevezte a sajtó, egészen Blaha Lujza feltűnéséig. Végül Hollósy Kornélia a "magyar csalogány" megtisztelő címet kaphatta meg. Az Európa-szerte ismert operaénekesnő még a Londoni Covent Garden-be is kapott meghívást. Utolsó jelentős fellépése a magyar operatörténet különleges eseménye volt: 1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán-ját, melyben Melindát énekelte.

Ekkoriban már egyre többet írtak visszavonulásáról. A gazdag családban felnőtt művésznő megértő figyelemmel volt a szegények és elesettek iránt. Jótékony célú hangversenyei bevételét egy árvaháznak, majd egy kisdedóvónak adományozta, de támogatott minden jó ügyet: például a Nemzeti Múzeum fásítását, egy hangászegylet működését. Két éves országos körút befejezése után 1864-ben végleg visszavonult és családjával Dombegyházra költöztek. A társasági élet központja volt, emellett jó gazdasszonynak is bizonyult, gyakori jótéteményei okán pedig nemsokára nagy tisztelet övezte. Fiát Gyulát Pestre küldte tanulni, ő maga pedig csendesen éldegélt. Ezután már csak egyszer lépett föl. A Pest-Budai Hangászegylet negyedszázados évfordulóján Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája c. művében. Férjét 1879-ben Csanád megyei főispánná nevezték ki, így ezekben az években gyakran Makói megyeházbeli otthonukban laktak. A város máig nagy tisztelettel ápolja emlékét. 1891. február 10-én hunyt el influenzában, két nap múlva a dombegyházi családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.

Emléke Dombegyházon

A kripta-kápolna az 1800-as évek elején épült Dombegyház határában egy halomra, amely attól kezdve a Kripta- vagy Kriptáj halom nevet viselte. A család 1942-ig temetkezett ide. Többek között itt nyugodott Hollósy Kornélia férje, fiai, menye, unokája. Sajnos 1945-ben lerombolták, köveit széthordták, a csontokat szétdobálták és 1970-ig  a kb. 8 méter magas és 100 méter hosszú halmot megbontották, így gyakorlatilag megsemmisült a család temetkezési helye. A halom tetején hosszú ideig csak egy fakereszt utalt a sírhelyre. A terület a rendszerváltás után a leszármazottak révén a Bisztray család birtokába került. A "magyar csalogány" dédunokája dr.Bisztray Tamásné Csáky Kornélia a kilencvenes évek közepén szorgalmazta egy új kápolna építését az eredeti helyén. Az új épület a Szent Kornélia kápolna nevet kapta. Építője Marosán György battonyai építőmester, a tervező Tasnády Károly építészmérnök volt. Az oltárképet Patay László festőművész készítette. A központi alak Szent Kornélia vértanú Hollósy Kornélia arcvonásait viseli, de az énekesnő eredeti arcát is megörökítette a festő. A falon látható még a régi ábrázoló kisméretű festmény is.  Az oltár alatt egy üregben az évtizedek alatt fellelt csontokat helyezték el egy közös koporsóban. Az épületet 1997. október 11-én szentelte fel Gyulay Endre megyéspüspök. Dombegyházon ma az óvoda és egy gyermekeket támogató alapítvány viseli nevét tisztelegve az elesetteket szívből támogató és segítő nagy magyar művésznő előtt.

2005. novemberében a Békés Megyei Könyvtár nagyszabású emlékkiállítással tisztelgett Hollósy Kornélia élete és művészete előtt.

Forrás

Kapcsolódó irodalom

 

Külső hivatkozások

 


  Az összes fotót Gellért Mária készítette.  

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök