Harruckern János György (1664–1742)
A BékésWiki wikiből
élelmezési biztos, földbirtokos. Schenskenfeld (Ausztria), 1664. március 25.- Bécs(Ausztria), 1742. április 18. Apja takácsmester volt. Iskoláit Steyrben és Linzben végezte. Először 1689-ben az alsó-ausztriai udvari kamarai számvevőségnél vállalt hivatalt mint számtiszt. Hamarosan a főhadbiztossághoz került, ahol a hadsereg élelmezési biztosa lett. 1697-ben az aradi vár építéséhez rendelték mint kamarai biztost. Aradra való utazása közben Békés vármegye területén is keresztülhaladt. Ekkor szerzett tudomást az itt lévő hatalmas kincstári birtokokról. 1701-től Itáliában, majd 1708-tól Németalföldön vezette a hadsereg élelmezését. 1710-ben az Udvari Kamara tanácsosává nevezték ki. Hadsereg-élelmezési reformja jelentős megtakarításokat eredményezett az udvarnak. III.Károly császár Harruckern érdemeit élelmezési főhelytartói és római birodalmi lovagi ranggal jutalmazta. 1719-ben szolgálatainak elismeréseként engedélyezte a kamarai igazgatás alatt álló gyulai uradalom átadását számára, mely Békés vármegye mintegy négyötödére terjedt ki. Harruckern 1723-ban honosítást nyert, így magyarországi birtoklásának jogi akadálya elhárult: kiállították részére a királyi adománylevelet. Az uralkodótól 1729-ben megkapta a magyar bárói címet. 1732-ben Békés vármegye főispánjává nevezték ki, mely tisztséget haláláig, 1742-ig viselt. Szervezői tehetségének, pénzügyi és gazdaságpolitikai ismereteinek segítségével látott tervei megvalósításához: új falvakat létesített, fellendítette az ipart és a kereskedelmet. Első és legfontosabb alkotása a betelepítések keresztülvitele volt. A Nógrád, Gömör, Hont, Zólyom és Pest vármegyéből telepített szlovák jobbágyokat, valamint a Németországból érkező telepeseket jelentős kedvezményekben részesítette: az egyházi tizedet megvette és örökre nekik ajándékozta, a földesúri járadékot időre szóló szerződésben állapította meg. Humánus bánásmódjának hamar híre terjedt, így a betelepülők seregestül igyekeztek uradalmaiba. A földeket művelés alá vette, szőlőskerteket létesített, beindította az állattenyésztést. Gyula város fejlesztésére is nagy gondot fordított. Sörházat, római katolikus templomot, börtönöket és lakóházakat építtetett. Fia, Harruckern Ferenc báró, apja méltó követője volt a főispáni székben. Békéscsabán 1910-től 1962-ig, majd 1992-től utca őrzi emlékét. 1993-ban a Városháza földszinti folyosóján emléktáblát avattak tiszteletére.
IRODALOM: DRASKOVICH József Harruckern János György. (1664-1742) = Körösök vidéke. Honismereti füzet. 1989. Gyula.1989. Békés Megyei Levéltár. 80-83. p. DUSNOKI József A földesúr a vármegye fejlődéséért = Békés Megyei Hírlap. 47. évf. 1992. április 25-26. 98.sz. 8. p. ÉBLE Gábor A Harruckern és a Károlyi család. Geneológiai tanulmány. Bp. 1895. Hornyánszky. 15-67. p. IMPLOM József Olvasókönyv Békés megye történetéhez. 2. köt. 1694-1848. Bcs. 1971. Békés Megyei Tanács Műv. Oszt. 38-39., 42-45. p. KARÁCSONYI János Békésvármegye története. Gyula. 1896. Dobay Ny. 1. köt. 329-350., 427-433. p., 2. köt. 155-161. p., 3. köt. 180-182. p. KISMARJAY-KONRÁD Emil Harruckern János György és telepítései. Gyula. 1935. Dobay ny. 64 p. MENDAN, DordJán Dord Harruckern = Cabiansky Kalendar.Na obycajny rok 1942. Bcs. 1941. Nákl. Ev.Cirkevného Knihkupectva. 58-59. p. PALATÍNUS József Békésvármegyei nemes családok története. 1.r. Mágnás családok. Bp. 1909. Palatínus J. 15-27. p.
KÉP: KARÁCSONYI János Békésvármegye története. Gyula. 1896. Dobay ny. 1. köt. 15. tábla. MOGYORÓSSY János A Wenckheimi Hund család eredete és ivadékai Magyarhonban. Gyula. 1864. Dobay ny. 16.tábla
