Gerla
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Lásd még alfejezet áthelyezése) |
(Az iskola fotójának beillesztése) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során a Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XV század'''ban az '''Ábrahámffy család''' birtoka volt. A család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Soldos István'''nak, '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai vadászkastélyt és magtárat 1854-1862 között a '''Wenkcheim család''' építette. A terveket '''Ybl Miklós''' készítette. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt úszott. | + | [[Fájl:Gerla_20030717_022.jpg|bélyegkép|Az iskola épülete (2003)]] A település nevének, meglétének első írásos nyomai '''1295'''-ből származnak. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során a Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a '''XIV-XV század'''ban az '''Ábrahámffy család''' birtoka volt. A család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot '''Soldos István'''nak, '''Gombos György'''nek és '''Trombitás István'''nak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település XVIII. században már a Wenckheim család birtokát képezte. A gerlai vadászkastélyt és magtárat 1854-1862 között a '''Wenkcheim család''' építette. A terveket '''Ybl Miklós''' készítette. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alatt úszott. |
| - | A II. világháború után a vadászkastélyban iskola működött. A | + | A II. világháború után a vadászkastélyban iskola működött. A megmaradt kastélypark természetvédelmi terület. '''Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt''', VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. '''1998. szeptember 1.''' óta Gerlát '''kerékpárút''' köti össze Békéscsabával. |
== Lásd még == | == Lásd még == | ||
A lap 2011. november 3., 23:03-kori változata
A II. világháború után a vadászkastélyban iskola működött. A megmaradt kastélypark természetvédelmi terület. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították. Önállósága 1984. január 1-jén megszűnt, VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával.
Tartalomjegyzék |
Lásd még
Forrás
- Göndöcs Benedek: Elnöki beszéd és értekezés. In.: Békési Lapok 3. évf. 43. sz. 1-2 p.
- Fábry Károly: A csabai nagy árviz és egyebek. Körösvidék Ny., 1923
- Haán Lajos: Békés Vármegye hajdana. Pest : Lauffer, 1870.
- Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba : Békés M. Tcs., 1960
Kapcsolódó irodalom
- A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.)
- A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p.
- Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
- Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznositási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
- Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (szakdolgozat, 2011.)
- Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p.
- Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
- Kovács Aranka: "Mienk most a legszebb ház". In.: Ország Világ 21. évf. (1977) 51. sz. 16-17. p.
- Krattinger Márton: Kevesebb bizottság, tartalmasabb munka. In.: Magyar Hírlap 15.évf. (1982. január 12.) 9.sz. melléklet 2-3. p.
- Ludvig Ede: A rablás megfékezése. In.: Méhészet 22.évf. (1974) 7.sz. 130. p.
- Megóvják a gerlai Wenckheim kápolnát. In: Békés Megyei Hírlap 60. évf. (2005. jún. 23.) 145. 3.p.
- Méri István: A nadabi kályhacsempék. In.: Archaeológiai Értesítő 84. évf. (1957) 187-206. p.
- Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p.
- Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008.
- Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p.
- Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Elektronikus változat
- Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
- Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.
- Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In.: Orvosi Hetilap 112.évf. (1971. március 7.) 10. sz. 567-569. p.
- Vincze Andrea: A szlovák nemzetiség hagyományos ételei a Körös-Maros régióban. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
Külső hivatkozások
- Gerla (honlap)
- Békéscsaba, Gerla, Magtár (fotó, 2003)
- Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély (fotó a bejáratról, 2003)
- Békéscsaba, Gerla, Wenckheim kastély (fotó a belső udvarról, 2004)
