Farkas Mihály (1928–1957)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „Farkas Mihály (1928. október 10., Gyula - 1957. február 2., Békéscsaba) honvédtiszt, az 1956-os forradalom békéscsabai mártírja. == Élete == Sz…”)
(Források)
24. sor: 24. sor:
* [https://goo.gl/7R3cJk Békés Megyei Hírlap 1995. (50. évfolyam, 249. szám) október 24. 1.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
* [https://goo.gl/7R3cJk Békés Megyei Hírlap 1995. (50. évfolyam, 249. szám) október 24. 1.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
* [https://goo.gl/UkO9rv Petőfi Népe 1989. (44. évfolyam, 141. szám) június 17. 2.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
* [https://goo.gl/UkO9rv Petőfi Népe 1989. (44. évfolyam, 141. szám) június 17. 2.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
-
* [https://goo.gl/qzN5MO Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet? In. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012) 2016.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
+
* [https://goo.gl/qzN5MO Németh Csaba: Miért halt meg Mány Erzsébet? In. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012) 216.p] (Látogatva: 2016. 11. 12.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==

A lap 2016. november 12., 18:03-kori változata

Farkas Mihály (1928. október 10., Gyula - 1957. február 2., Békéscsaba) honvédtiszt, az 1956-os forradalom békéscsabai mártírja.

Tartalomjegyzék

Élete

Szegényparaszti családból származott, édesanyja Mócz Erzsébet, édesapja Farkas Sándor. Testvére nem volt. Az általános iskola elvégzése után bádogos tanonc lett. 1945-től segédként a budapesti Hirmann-féle fémárugyárban dolgozott. 1949-ben katonai behívott kapott Nagykanizsára. 1950-ben a pécsi Dózsa gyalogsági tiszti iskolához került. 1953-ban hadnagyként leszerelt. A leszerelést követően 1954-ig a Gyulai Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, majd Budapestre került, bádogos segéd lett. 1956. szeptember 17. és november 15. között Hódmezővásárhelyen tartalékos továbbképzésen vett részt. Október végén bevetésre került egy letartóztatáson.

'56-os szerepvállalása

1956. december 17-én a gyulavári községben zavargások voltak, lefegyverezték a határőrséget, a fegyvereket magukkal vitték és támadást kezdtek szervezni a karhatalom ellen. A fegyveres szervezkedés elkövetőinek ügyéről a következő év január 8-án üléseztek.

A kecskeméti katonai bíróság három napon keresztül tárgyalt Békéscsabán a gyulavári zavargások kapcsán a 20 éves Mány Erzsébet és 15 társa sorsáról. A vádlottak, valamint a tanuk meghallgatását követően megszületett az ítélet: a bűncselekmény két szervezőjét, a büntetett előéletű Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra ítélték, akik kegyelemért folyamodtak, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elutasított. (A többi tizenkét vádlottat öttől-tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélték.) Az ítélet végrehajtásig Szegeden tartották fogva őket. A halálos ítéletet 1957. február 2-án, szombat reggel a karhatalmi laktanya udvarán hajtottak végre.

A két kivégzett holttestét titokban a közeli temetőbe szállították.

A Berényi úti temetőben Mányi Erzsébetnek és Farkas Mihálynak 1995-ben állíttatott síremlékét Békéscsaba és Gyula város közössége és a Politikai Foglyok Szövetsége.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök