Fényes Imre (1917–1977)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kapcsolódó irodalom)
8. sor: 8. sor:
[[1944.]] októberében, a felszabadulás után '''megválasztották az egyetem szakszervezeti főtitkárának''', ami politikai funkció volt akkoriban. Majd [[1945.]] márciusában '''egyetemi tanárnak választották és az elméleti fizika tanszék vezetője lett''' és kvantumelmélet ismeretelméletével kezdett el foglalkozni. [[1950.|1950-ben]] hazakerült a '''Debreceni Egyetem'''re, ahol az '''elméleti fizika tanszék vezetésével bízták meg'''. Itt összeütközései támadtak, amit a pártközpont oldotta meg, aminek hatására belépett a pártba és pártbizottsági tag lett, a világnézeti oktatás reszortfelelőse. Ebben a feladatkörben a fizika és a filozófia integrálására törekedett.  
[[1944.]] októberében, a felszabadulás után '''megválasztották az egyetem szakszervezeti főtitkárának''', ami politikai funkció volt akkoriban. Majd [[1945.]] márciusában '''egyetemi tanárnak választották és az elméleti fizika tanszék vezetője lett''' és kvantumelmélet ismeretelméletével kezdett el foglalkozni. [[1950.|1950-ben]] hazakerült a '''Debreceni Egyetem'''re, ahol az '''elméleti fizika tanszék vezetésével bízták meg'''. Itt összeütközései támadtak, amit a pártközpont oldotta meg, aminek hatására belépett a pártba és pártbizottsági tag lett, a világnézeti oktatás reszortfelelőse. Ebben a feladatkörben a fizika és a filozófia integrálására törekedett.  
-
[[1953.|1953-ban]] '''áthelyezték a Budapesti Tudományegyetemre, ahol tanszékvezető docensként dolgozott''', [[1960.|1960-ban]] újra kinevezték tanárnak és egészen haláláig itt dolgozott. [[1977.]] [[november 13.|november 13-án]] hajnalban kapott szívrohamot miközben éppen A fizika eredete c. művének az átiratán dolgozott.  
+
[[1953.|1953-ban]] '''áthelyezték a Budapesti Tudományegyetemre, ahol tanszékvezető docensként dolgozott''', [[1960.|1960-ban]] újra kinevezték tanárnak és egészen haláláig itt dolgozott. '''[[1977.]] [[november 13.|november 13-án]] hajnalban kapott szívrohamot''' miközben éppen A fizika eredete c. művének az átiratán dolgozott.  
Ő volt az első magyar tudós, aki előadást tartott és könyvet írt az irreverzibilis termodinamikáról, és ő volt az első aki kidolgozta a termodinamikai mozgásegyenletek megoldását.  
Ő volt az első magyar tudós, aki előadást tartott és könyvet írt az irreverzibilis termodinamikáról, és ő volt az első aki kidolgozta a termodinamikai mozgásegyenletek megoldását.  
69. sor: 69. sor:
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1977_11/?pg=302&layout=s Nagy Károly: Búcsú Fényes Imre professzortól In. Népszabadság 35. évf. 278. sz. 7. p] (Látogatva: 2017. 06. 29.)
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1977_11/?pg=302&layout=s Nagy Károly: Búcsú Fényes Imre professzortól In. Népszabadság 35. évf. 278. sz. 7. p] (Látogatva: 2017. 06. 29.)
 +
 +
 +
[[Kategória: Kötegyán]]
 +
[[Kategória: Személyek]]
 +
[[Kategória: Fizikusok]]

A lap 2017. július 31., 19:42-kori változata

fizikus

Tartalomjegyzék

Élete

1917-ben született Kötegyánon, a község főjegyzőjének a fiaként, aki öt elemit járattatott ki vele anyagi gondok miatt. Ezután a békéscsabai gimnázium tanulója lett, de a harmadik osztály elvégzése után Szeghalomra költözött a családjával. Itt alapítványi iskolába járt, ami előhozta a tanulás szeretetét és érdeklődését, de saját elmondása szerint a végletek embere volt, vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz volt egy tárgyból, és inkább a humán tárgyakat hanyagolta el. A szeghalmi gimnáziumi tanulmányai alatt kezdetben nagyon érdekelte a kémia, kémikus akart lenni, de mire elérkezett az érettségi ideje a matematika, fizika és a csillagászat kötötte le.

1937-ben a Budapesti Tudományegyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait a bölcsészkaron, ahol természettudományokkal akart foglalkozni, majd rájött, hogy a matematika nem a legjobb választás számára, ezért egy évet kihagyott és átiratkozott a műegyetemre. Ott viszont a rajzolással voltak gondjai, ezért egy félév után otthagyta, és elutazott Debrecenbe. Itt bekerült a Debreceni Református Kollégiumba, megismerte Karácsony Sándort és bár nem lett belőle „alexandrianus”, sokat tanult tőle. Talált magának pártfogót is, Gyulai Zoltánt, a fizika tanszékvezetőjét. 1940. őszén, amikor áthelyezték Gyulai Zoltánt a Kolozsvári Egyetemre, és tanácsára Fényes Imre is ment vele. Gyulai Zoltán végig egyengette az utat Fényes Imre előtt, segítette a tanulmányait, a hatására ösztöndíjat is kapott. Az első kollokviuma után felajánlották neki, hogy dolgozzon a kolozsvári egyetemen, és 1943-ban ledoktorált.

1944. októberében, a felszabadulás után megválasztották az egyetem szakszervezeti főtitkárának, ami politikai funkció volt akkoriban. Majd 1945. márciusában egyetemi tanárnak választották és az elméleti fizika tanszék vezetője lett és kvantumelmélet ismeretelméletével kezdett el foglalkozni. 1950-ben hazakerült a Debreceni Egyetemre, ahol az elméleti fizika tanszék vezetésével bízták meg. Itt összeütközései támadtak, amit a pártközpont oldotta meg, aminek hatására belépett a pártba és pártbizottsági tag lett, a világnézeti oktatás reszortfelelőse. Ebben a feladatkörben a fizika és a filozófia integrálására törekedett.

1953-ban áthelyezték a Budapesti Tudományegyetemre, ahol tanszékvezető docensként dolgozott, 1960-ban újra kinevezték tanárnak és egészen haláláig itt dolgozott. 1977. november 13-án hajnalban kapott szívrohamot miközben éppen A fizika eredete c. művének az átiratán dolgozott.

Ő volt az első magyar tudós, aki előadást tartott és könyvet írt az irreverzibilis termodinamikáról, és ő volt az első aki kidolgozta a termodinamikai mozgásegyenletek megoldását.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök