Doboz

A BékésWiki wikiből

A lap 2011. október 3., 15:27-kori változata

Története

Az írásos emlékek Doboz nevét először 1075-ben említik. Doboz a XV. század elejétől 1566-ig a gyulai uradalomhoz tartozott. A település lakosai a középkorban főként állattenyésztéssel foglalkoztak. A dinnyetermesztés a XVII. században jelent meg a település gazdasági életében. Doboz már a XVI. században református község volt. Az 1685. évi pusztítás után a lakatlanná vált faluban a lakosok csak 1713-ban telepedtek meg újra. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába. A Wenkheim család nevéhez még napjainkban is több épület köthető. 1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak. Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége Kozmutza Flóra 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. Ezen a vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.

Kapcsolódó irodalom

• A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1885/86. Békéscsaba: Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1886.
• Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Novák László, Selmeczi László. Nagykőrös: Arany János Múzeum, 1986 [!1987]. 105-116 p.
• Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. Békéscsaba: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, 1979. 117-148 p.
• Doboz. In: Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba: Békés Megye Tanácsa, 1960. 132-139 p.
• Doboz. In: Márkus György: Békés vármegye. Budapest: Békésvármegye Monográfiája Szerkesztősége, 1936. 286-290 p.
• Doboz. In: Haan Lajos : Békés vármegye hajdana. 1. köt. Pest: Lauffer, 1870. 159-163 p.
• Doboz. In: Karácsonyi János : Békésvármegye története. 2. köt. Gyula: Dobay Nyomda, 1896. 82-88 p.
• Doboz és környékének pásztorművészete : népszerű ethnográfiai tanulmány. Békéscsaba: Békéscsaba. Múzeum, 1940. 24 p.
• Erdmann Gyula: Doboz. Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht:Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2002. 179 p.
• Illyés Gyula: Lélek és kenyér. Bp.: Nyugat, [1939]
• Marsi László: Doboz község 900 esztendeje : adatok a község történetéből, különös tekintettel a felszabadulást követő 30 évre. Doboz: s. n., 1975. 118 p.
• Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992. 269 p.
• Rácz Sándor: Dobozi tájszavak. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészettudományi Kar. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék : Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet, 1988. 46 p.
• Réthy Zsigmond: Dobozi tanulmányok. Békéscsaba: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. – 478 p.
• Sárvári Márta: Visegrád és Doboz : Középkori Települések In: Magyar Nemzet 48.évf. (1985. április 13.) 86.sz. p.7.
• Szabó Tibor: A „Doboz” helységnév eredete. In: Békési Élet 7. évf. (1972) 3. sz. p. 481-484.
• Végh Zoltán: Helyzetkép a helyi önkormányzat örökségéről : Doboz fontosabb adatai : 1989. Békéscsaba: KSH Békés Megyei Igazgatóság, 1989. 3 p.

Külső hivatkozások

• Doboz (honlap)
• Doboz, Általános Iskola épülete a park felől (fotó, 2006)
• Doboz, Fahíd (fotó, 2006)
• Doboz, Hősök szobra (fotó, 2006)
• Jelentés a főispán részére a dobozi Kettős-Körös hídnál történt jégzajlásról (irat)
• Kimutatás a Doboz községben működő egyletekről 1891-ből (irat)
• Doboz, Községtábla (fotó, 2006)
• Doboz, Magtár (fotó, 2006)
• Doboz, Üdvözlőlap (1943 körül)
• Doboz, Üdvözlőlap (1950 körül)
• Doboz, Üdvözlőlap (1965 körül)
• Doboz, Református templom (fotó 2006)
• Doboz, Róm. kath. templom és Wenckheim grófi sírbolt (képeslap)
• Doboz, Szent József-kultúrház (képeslap)