Bucsa

A BékésWiki wikiből

A lap jelenlegi, 2020. január 10., 15:33-kori változata

Békés megye legészakibb részén található község. Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik.

Történet

Neve szláv eredetet feltételez. Szláv országokban szintén létezik Bucsa nevű település. Első írásos emléke 1321-ből való, amikor a terület a Barsa család birtokában volt. Nevének első említése 1391-re datálható, mikoron a Nadányi család birtoka Bwucha néven. Határai olyannyira bizonytalanok és zavarosak voltak, hogy 1412-ben a Nadányiaknak a rendekkel kellett bizonyítaniuk annak alapjait. 1447-ben pusztának írják, tele vadakkal, erdővel. Ugyanakkor engedély nélküli vadászatok és csekély értéke miatt akkoriban roppant alacsony áron szerezte meg felét Vémery Tamás a Nadányiaktól. Az elkövetkezendő időszakban a jobbágytelepítések miatt faluvá terebélyesedett. 1479-ben tizenkét lakott és tizenkét lakatlan telekről írnak, azonban csak feltételezni lehet, hogy ez összesen hány ember jelentett. Az elkövetkezendő években a Nadányiak lettek az egyedüli urai a falunak, miután kiváltották részüket. A következő száz esztendőben roppant hullámzó számban voltak jobbágyai. 1552-ben négy, 1553-ban tizenhárom, 1556-ban tíz, 1558 és 1560 között pedig kilenc kapura becsülték, bár jogtalanul ezen időszakban tizennyolc kaput számoltak és igen megadóztatták. A 16. században „templomos hely” volt, valamint plébániával is rendelkezett.

A török uralom alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. 1577-ben még két gazda lakott a területén, de 1587-re pusztává vált. A 17. században végig puszta volt, lakatlanként volt számontartva. Határait megcsorbították, a területét legeltetésre használták. Kérdéses, hogy pontosan mikor pusztult el véglegesen. Vagy 1660-ban, amikor Szejdi Ahmát pasa feldúlta Füzesgyarmatot is, vagy 1700-ban, amikor Rákóczy kurucai miatt feldühödött rácok behatoltak a területre. A török távozása után területe Füzesgyarmathoz került. 1742-től haszonbérbe vették a gyulai uradalomtól. A 18. században szinte folyamatos csapások érték, emellett szárazság, árvíz, kolera járvány váltogatták egymást. 1795-ben a Berettyó medrében kutat ástak és felfedezték a régi bucsai falu kútjait. A 19. század folyamán több nemes kezében is megfordult főként Bucsa puszta néven.

1838-ban már majorságról írnak. ekkorra datálható Bucsa újratelepülése. Az első bucsai iskola 1897-ben létesült. 1913-ban a katolikusok, 1926-ban pedig a reformátusok is templomot kaptak. 1928-ban ártézi kutat fúrtak a településen. 1941-ben függetlenedett Füzesgyarmattól és vált teljes értékű, önálló településsé.

Gazdaság

Területe 5582 hektár, amelyen 973 lakásban 2144 lakos van. Közigazgatása helyben megoldott, korábban Füzesgyarmat látta el. A Sárrét területén fekszik. A Körös-Maros Nemzeti Parknak bucsai része is van, melyben túzók, szürkemarha és más neves, valamint kevésbé ismert állatok és növények is vannak. A vidék a természetjárók és természetszeretők kiemelkedő helye.

Kultúra

• A Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület felel nagyrészt a helyi kulturális örökség életben tartásáért.
• Táborokat, rendezvényeket, táncházakat és egyéb programokat szerveznek rendszeresen.
• A Rozmaring Néptánc Együttes a helyi hagyományos táncok felélesztéséért és továbbadásáért tevékenykedik. 1993 óta sikeresen működik civil szervezetként.
• A Bucsai Vándorok Természetjáró egyesülete a történelmi, természeti örökséget mutatja be az érdeklődőnek. A természetjárás szépségének és az egészséges életmód előmozdítása érdekében tevékenykedik.
• A Csali Horgász Egyesület a helyi horgász közösséget fogja össze.

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

• Református templom
• I. és II. világháborús hősök emlékműve
• Római katolikus templom (Jézus Szíve Templom)
• Helytörténeti Múzeum

Rendezvények

• A Bucsai Őszi Vigadalom harmadik alkalommal került megrendezésre 2019-ben, melyben a népszerű babgulyásfőző verseny is terítékre került.
• A Bucsai Falunap évente megrendezésre kerülő össznépi rendezvény, melyre szép számmal érkeznek a község határain kívülről is.
• Határtalan Sportnapok név alatt szintén harmadjára került megrendezésre 2019-ben a Bucsa–Bors kerékpártúra.

Források

• Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 09.)

Kapcsolódó irodalom

• Biró Endre: Bucsa : emberek sorsok, dokumentumok. Bucsa; Budapest : Biró, 2006. In: Magyar Elektronikus Könyvtár
• Biró Endre: Bucsai krónika : emberek, sorsok, dokumentumok. Bucsa : Biró family Nyomda és Könyvkiadó, 2009. In: Magyar Elektronikus Könyvtár
• Biró Endre: Egy 100 éves templom emlékei : Jézus Szíve templom, Bucsa. Bucsa : Magánkiadás, 2017. In: Magyar Elektronikus Könyvtár

Külső hivatkozások

• Bucsa község honlapja
• Bucsa Sport Egyesület honlapja
• Bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola honlapja
• Bucsai Malom Szálláshely honlap
• Bucsai rendezvények Facebook oldala
• Kézműves és Hagyományőrző Egyesület honlapja
• Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Bucsai Helyi Szervezete honlapja