Bucsa

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
Jzoltan (vitalap | szerkesztései)
(Új oldal, tartalma: „'''Békés megye legészakibb részén található község.''' Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik. == Történet == N…”)
Újabb szerkesztés →

A lap 2020. január 9., 18:14-kori változata

Békés megye legészakibb részén található község. Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik.

Tartalomjegyzék

Történet

Neve szláv eredetet feltételez. Szláv országokban szintén létezik Bucsa nevű település. Első írásos emléke 1321-ből való, amikor a terület a Barsa család birtokában volt. Nevének első említése 1391-re datálható, mikoron a Nadányi család birtoka Bwucha néven. Határai olyannyira bizonytalanok és zavarosak voltak, hogy 1412-ben a Nadányiaknak a rendekkel kellett bizonyítaniuk annak alapjait. 1447-ben pusztának írják, tele vadakkal, erdővel. Ugyanakkor engedély nélküli vadászatok és csekély értéke miatt akkoriban roppant alacsony áron szerezte meg felét Vémery Tamás a Nadányiaktól. Az elkövetkezendő időszakban a jobbágytelepítések miatt faluvá terebélyesedett. 1479-ben tizenkét lakott és tizenkét lakatlan telekről írnak, azonban csak feltételezni lehet, hogy ez összesen hány ember jelentett. Az elkövetkezendő években a Nadányiak lettek az egyedüli urai a falunak, miután kiváltották részüket. A következő száz esztendőben roppant hullámzó számban voltak jobbágyai. 1552-ben négy, 1553-ban tizenhárom, 1556-ban tíz, 1558 és 1560 között pedig kilenc kapura becsülték, bár jogtalanul ezen időszakban tizennyolc kaput számoltak és igen megadóztatták. A 16. században „templomos hely” volt, valamint plébániával is rendelkezett.

A török uralom alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. 1577-ben még két gazda lakott a területén, de 1587-re pusztává vált. A 17. században végig puszta volt, lakatlanként volt számontartva. Határait megcsorbították, a területét legeltetésre használták. Kérdéses, hogy pontosan mikor pusztult el véglegesen. Vagy 1660-ban, amikor Szejdi Ahmát pasa feldúlta Füzesgyarmatot is, vagy 1700-ban, amikor Rákóczy kurucai miatt feldühödött rácok behatoltak a területre. A török távozása után területe Füzesgyarmathoz került. 1742-től haszonbérbe vették a gyulai uradalomtól. A 18. században szinte folyamatos csapások érték, emellett szárazság, árvíz, kolera járvány váltogatták egymást. 1795-ben a Berettyó medrében kutat ástak és felfedezték a régi bucsai falu kútjait. A 19. század folyamán több nemes kezében is megfordult főként Bucsa puszta néven.

1838-ban már majorságról írnak. ekkorra datálható Bucsa újratelepülése. Az első bucsai iskola 1897-ben létesült. 1913-ban a katolikusok, 1926-ban pedig a reformátusok is templomot kaptak. 1928-ban ártézi kutat fúrtak a településen. 1941-ben függetlenedett Füzesgyarmattól és vált teljes értékű, önálló településsé.

Gazdaság

Területe 5582 hektár, amelyen 973 lakásban 2144 lakos van. Közigazgatása helyben megoldott, korábban Füzesgyarmat látta el. A Sárrét területén fekszik. A Körös-Maros Nemzeti Parknak bucsai része is van, melyben túzók, szürkemarha és más neves, valamint kevésbé ismert állatok és növények is vannak. A vidék a természetjárók és természetszeretők kiemelkedő helye.

Kultúra

Látnivalók, rendezvények

Látnivalók

Rendezvények

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bucsa
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök