Bohn Mihály (1864–1930)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Nyelvi ellenőrzés)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Bohn Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Bohn Mihály]]
[[Fájl:Bohn Mihaly.jpg|bélyegkép|300px|Bohn Mihály]]
-
Bohn Mihály (Michael) a Torontál vármegyei '''Szenthuberten''' (ma: Bánátnagyfalu) '''született [[1864|1864-ben]]'''. Felmenőit a 18. században német tartományokból telepítették a Bánságba (Bánát). Édesapja, Bohn István (Stefan) Nagykikindán, Szenthuberten ([[1870|1870-ben]]), Károlyligeten ([[1894|1894-ben]]) majd Zsombolyán nyitott téglagyárat. A családnak Nagykikindán gépipari üzeme is volt, ennek köszönhetően kiváló eszközökkel rendelkeztek. A 19. század végétől Nagykikindán szállodát üzemeltettek.
+
Bohn Mihály (Michael) a Torontál vármegyei '''Szenthuberten''' (ma: Bánátnagyfalu) '''született [[1864|1864-ben]]'''. Felmenőit a 18. században német tartományokból telepítették a Bánságba (Bánát). Édesapja, Bohn István (Stefan) Nagykikindán, Szenthuberten ([[1870|1870-ben]]), Károlyligeten ([[1894|1894-ben]]) majd Zsombolyán nyitott téglagyárat. A családnak Nagykikindán gépipari üzeme is volt, ennek köszönhetően kiváló eszközökkel rendelkeztek. Ugyanitt a 19. század végétől szállodát üzemeltettek.
'''Muschong Mariannát vette feleségül.''' Gyermekeik: István, Mihály, Katica, Mária, József, Borbála és Jakab. A családtagok tégla és tetőcserépgyártással foglalkoztak.  
'''Muschong Mariannát vette feleségül.''' Gyermekeik: István, Mihály, Katica, Mária, József, Borbála és Jakab. A családtagok tégla és tetőcserépgyártással foglalkoztak.  
13. sor: 13. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Bohn teglagyar BMKozlony1908.jpg|bélyegkép|300px|Bohn-féle téglagyárak hirdetése (1908)]]
[[Fájl:Bohn teglagyar BMKozlony1908.jpg|bélyegkép|300px|Bohn-féle téglagyárak hirdetése (1908)]]
-
'''Bohn Mihály 16 éves korától apja gyárában dolgozott. Sógoraival''' (Muschong Jakabbal és Schaaf Jakabbal), a nagykikindai és zsombolyai gyárak egyesítésével, '''Bohn M. és társai néven''', zsombolyai központtal '''konszernt alapított'''. Mihály a 20. század elején téglagyárat alapított Lugoson.
+
'''Bohn Mihály 16 éves korától apja gyárában dolgozott. Sógoraival''' (Muschong Jakabbal és Schaaf Jakabbal) a nagykikindai és zsombolyai gyárak egyesítésével – '''Bohn M. és társai néven''' – zsombolyai központtal '''konszernt alapított'''. Mihály a 20. század elején téglagyárat hozott létre Lugoson.
Bohn Békéscsaba délnyugati felén [[1907|1907-ben]] vásárolt földterületet. [[1908]] elején megindult a gyár felépítése, a szükséges infrastruktúra megteremtése. Közben – Bohn István halála, és a vállalatvezető kiléte miatt – a '''Bohn és Muschong család felosztotta egymás között a konszernt''': Bohnéké maradt a zsombolyai, nagykikindai, szenthuberti, békéscsabai és károlyligeti téglagyár.
Bohn Békéscsaba délnyugati felén [[1907|1907-ben]] vásárolt földterületet. [[1908]] elején megindult a gyár felépítése, a szükséges infrastruktúra megteremtése. Közben – Bohn István halála, és a vállalatvezető kiléte miatt – a '''Bohn és Muschong család felosztotta egymás között a konszernt''': Bohnéké maradt a zsombolyai, nagykikindai, szenthuberti, békéscsabai és károlyligeti téglagyár.
-
'''[[1909|1909-re]] felépült a [[Bohn téglagyár (Békéscsaba)|Bohn M. és Tsa Gőztéglagyár jaminai üzeme]]''', ami fokozatosan háttérbe szorította Suk Kálmán és Wagner József téglagyárát. [[1911|1911-ben]] forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Cserepeit egy oroszlánnal és a Bohn felirattal jelölte. Körülbelül háromszor annyi cserepet állítottak elő, mint téglát. [[1912|1912-ben]] Mihály a céghez rendelte fiát, Istvánt. A gyártás visszaesését a tapasztalt, rutinos munkások katonai behívása eredményezte. [[1912|1912-ben]] Nagykikindán nyersolajmotorok gyártása céljából hozott létre gyárat. Vállalatának további fejlődését az első világháború kitörése akadályozta meg: a termelés felére csökkent. [[1918|1918-ra]] a gyár működése leállt. A Tanácsköztársaság idején elvtársi kezdeményezésre az üzem irányítását alkalmazottak vették át, maguk közül termelési biztost jelöltek ki, Bohnt pedig elküldték. A román megszállást követően visszatérhetett a gyáralapító, aki gépekkel és dorozsmai kéziverőkkel fokozta a gyártást – [[1920|1920-ra]] helyreállt a termelés. Bohn az emberei megtartása céljából munkáskonyhát hozott létre, illetve termény- és pénzjutalmat osztott. Emellett az üzemmel szemben munkáslakásokat építtetett. [[1926|1926-ban]] a téglagyár dolgozói Bohn–SC néven labdarúgócsapatot alapítottak.
+
'''[[1909|1909-re]] felépült a [[Bohn téglagyár (Békéscsaba)|Bohn M. és Tsa Gőztéglagyár jaminai üzeme]]''', ami fokozatosan háttérbe szorította Suk Kálmán és Wagner József téglagyárát. [[1911|1911-ben]] forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Cserepeit egy oroszlánnal és a Bohn felirattal jelölte. Körülbelül háromszor annyi cserepet állítottak elő, mint téglát. [[1912|1912-ben]] Mihály a céghez rendelte fiát, Istvánt. A gyártás visszaesését a tapasztalt, rutinos munkások katonai behívása eredményezte. [[1912|1912-ben]] Nagykikindán nyersolajmotorok gyártása céljából hozott létre gyárat. Vállalatának további fejlődését az első világháború kitörése akadályozta meg: a termelés felére csökkent. [[1918|1918-ra]] a gyár működése leállt. A Tanácsköztársaság idején elvtársi kezdeményezésre az üzem irányítását alkalmazottak vették át, maguk közül termelési biztost jelöltek ki, Bohnt pedig elküldték. A román megszállást követően visszatérhetett a gyáralapító, aki gépekkel és dorozsmai kéziverőkkel fokozta a gyártást, így [[1920|1920-ra]] helyreállt a termelés. Bohn az emberei megtartása céljából munkáskonyhát hozott létre, illetve termény- és pénzjutalmat osztott. Emellett az üzemmel szemben munkáslakásokat építtetett. [[1926|1926-ban]] a téglagyár dolgozói Bohn–SC néven labdarúgócsapatot alapítottak.
'''Békéscsabától északra is terjeszkedett''': [[1910|1910-ben]] megvásárolta az óbudai Victoria üzemet, a ’20-as években Szolnokon téglagyárat, malmot és vejének egy festékgyárat alapított. Vállalatait a fővárosból irányította, a vidéki telephelyeket gyerekei és családtagjai vezették. Betegeskedése miatt, [[1927|1927-ben]] a budapesti Bohn téglagyárból Békéscsabára hívta kisebbik fiát, Józsefet, aki [[1930|1930-ban]] a gyár ügyvezető igazgatója lett.  
'''Békéscsabától északra is terjeszkedett''': [[1910|1910-ben]] megvásárolta az óbudai Victoria üzemet, a ’20-as években Szolnokon téglagyárat, malmot és vejének egy festékgyárat alapított. Vállalatait a fővárosból irányította, a vidéki telephelyeket gyerekei és családtagjai vezették. Betegeskedése miatt, [[1927|1927-ben]] a budapesti Bohn téglagyárból Békéscsabára hívta kisebbik fiát, Józsefet, aki [[1930|1930-ban]] a gyár ügyvezető igazgatója lett.  
-
Bohn Mihály  '''forradalmasította a cserépgyártást, a hagyományos cserépformák mellett új típusokat vezetett be'''. Szabadalmai között található a hornyolt tetőcserép, téglaalakító forma, berendezés épületek központi fűtésére, szemcsapágy és forgó tengelycsap futókerekeknek, égetőkemence, széntápláló égetőkemencékhez, fűtőkályha, szobakályha, nedvesség áthatolását megakadályozó tégla és az üreges téglafödém. Anyagtisztító gépét a párizsi és berlini akadémiákon is elismerték.
+
Bohn Mihály  '''forradalmasította a cserépgyártást, a hagyományos cserépformák mellett új típusokat vezetett be'''.  
 +
 
 +
'''Szabadalmai''' között található:
 +
* hornyolt tetőcserép,  
 +
* téglaalakító forma,  
 +
* berendezés épületek központi fűtésére,  
 +
* szemcsapágy és forgó tengelycsap futókerekeknek,  
 +
* égetőkemence, széntápláló égetőkemencékhez,  
 +
* fűtőkályha,  
 +
* szobakályha,  
 +
* nedvesség áthatolását megakadályozó tégla,
 +
* üreges téglafödém.  
 +
 
 +
Anyagtisztító gépét a párizsi és berlini akadémiákon is elismerték.
Bohn Mihályt Békéscsaba legtöbb adót befizető lakosai között tartották számon. [[1929|1929-ben]] a békéscsabai képviselőtestületben gyakorolt virilisjogait Susánszky János bankigazgatóra ruházták. '''Halála után családi részvénytársaságként működött tovább a vállalkozás.'''
Bohn Mihályt Békéscsaba legtöbb adót befizető lakosai között tartották számon. [[1929|1929-ben]] a békéscsabai képviselőtestületben gyakorolt virilisjogait Susánszky János bankigazgatóra ruházták. '''Halála után családi részvénytársaságként működött tovább a vállalkozás.'''

A lap 2019. február 7., 09:45-kori változata

téglagyáros

Tartalomjegyzék

Élete

Bohn Mihály

Bohn Mihály (Michael) a Torontál vármegyei Szenthuberten (ma: Bánátnagyfalu) született 1864-ben. Felmenőit a 18. században német tartományokból telepítették a Bánságba (Bánát). Édesapja, Bohn István (Stefan) Nagykikindán, Szenthuberten (1870-ben), Károlyligeten (1894-ben) majd Zsombolyán nyitott téglagyárat. A családnak Nagykikindán gépipari üzeme is volt, ennek köszönhetően kiváló eszközökkel rendelkeztek. Ugyanitt a 19. század végétől szállodát üzemeltettek.

Muschong Mariannát vette feleségül. Gyermekeik: István, Mihály, Katica, Mária, József, Borbála és Jakab. A családtagok tégla és tetőcserépgyártással foglalkoztak.

Elhunyt fiai, Mihály és Jakab tiszteletére Zsombolyán – a gyár mellett – téglatemplomot építtetett, amit 1929-ben szenteltek fel.

Miután a vállalat vezetését fiára bízta, Bohn Dél-Franciaországban kezeltette magát. Mentonban hunyt el 1930 decemberében. 1930. december 13-án az óbudai köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Bohn-féle téglagyárak hirdetése (1908)

Bohn Mihály 16 éves korától apja gyárában dolgozott. Sógoraival (Muschong Jakabbal és Schaaf Jakabbal) a nagykikindai és zsombolyai gyárak egyesítésével – Bohn M. és társai néven – zsombolyai központtal konszernt alapított. Mihály a 20. század elején téglagyárat hozott létre Lugoson.

Bohn Békéscsaba délnyugati felén 1907-ben vásárolt földterületet. 1908 elején megindult a gyár felépítése, a szükséges infrastruktúra megteremtése. Közben – Bohn István halála, és a vállalatvezető kiléte miatt – a Bohn és Muschong család felosztotta egymás között a konszernt: Bohnéké maradt a zsombolyai, nagykikindai, szenthuberti, békéscsabai és károlyligeti téglagyár.

1909-re felépült a Bohn M. és Tsa Gőztéglagyár jaminai üzeme, ami fokozatosan háttérbe szorította Suk Kálmán és Wagner József téglagyárát. 1911-ben forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Cserepeit egy oroszlánnal és a Bohn felirattal jelölte. Körülbelül háromszor annyi cserepet állítottak elő, mint téglát. 1912-ben Mihály a céghez rendelte fiát, Istvánt. A gyártás visszaesését a tapasztalt, rutinos munkások katonai behívása eredményezte. 1912-ben Nagykikindán nyersolajmotorok gyártása céljából hozott létre gyárat. Vállalatának további fejlődését az első világháború kitörése akadályozta meg: a termelés felére csökkent. 1918-ra a gyár működése leállt. A Tanácsköztársaság idején elvtársi kezdeményezésre az üzem irányítását alkalmazottak vették át, maguk közül termelési biztost jelöltek ki, Bohnt pedig elküldték. A román megszállást követően visszatérhetett a gyáralapító, aki gépekkel és dorozsmai kéziverőkkel fokozta a gyártást, így 1920-ra helyreállt a termelés. Bohn az emberei megtartása céljából munkáskonyhát hozott létre, illetve termény- és pénzjutalmat osztott. Emellett az üzemmel szemben munkáslakásokat építtetett. 1926-ban a téglagyár dolgozói Bohn–SC néven labdarúgócsapatot alapítottak.

Békéscsabától északra is terjeszkedett: 1910-ben megvásárolta az óbudai Victoria üzemet, a ’20-as években Szolnokon téglagyárat, malmot és vejének egy festékgyárat alapított. Vállalatait a fővárosból irányította, a vidéki telephelyeket gyerekei és családtagjai vezették. Betegeskedése miatt, 1927-ben a budapesti Bohn téglagyárból Békéscsabára hívta kisebbik fiát, Józsefet, aki 1930-ban a gyár ügyvezető igazgatója lett.

Bohn Mihály forradalmasította a cserépgyártást, a hagyományos cserépformák mellett új típusokat vezetett be.

Szabadalmai között található:

Anyagtisztító gépét a párizsi és berlini akadémiákon is elismerték.

Bohn Mihályt Békéscsaba legtöbb adót befizető lakosai között tartották számon. 1929-ben a békéscsabai képviselőtestületben gyakorolt virilisjogait Susánszky János bankigazgatóra ruházták. Halála után családi részvénytársaságként működött tovább a vállalkozás.

Emlékezete

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Bohn_Mih%C3%A1ly_(1864%E2%80%931930)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök