Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kiemelések)
(Javítások, korrekciók)
5. sor: 5. sor:
A Békés Megyei Könyvtár alapjait a 19. század végén kell keresni, hiszen ekkor több egyesület működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a '''Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára''', mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.  
A Békés Megyei Könyvtár alapjait a 19. század végén kell keresni, hiszen ekkor több egyesület működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a '''Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára''', mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.  
-
A két világháború között az ún. [[Aurora kör]] üzemeltetett könyvtárat, a világégést követően [[Féja Géza]] író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását, vele párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették. A békéscsabai volt az '''ország első megyei könyvtára''', ahol 1958-ban [[Lipták Pál]] igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert, 1962-ben gyermek részleggel gazdagodott, 1962-ben külön gyermekkönyvtár nyílt. 1964-től elkezdték a zenei részleg kialakítását, mely főként klasszikus zeneművek gyűjtésével foglalkozott. A lemezek katalogizálását az itt dolgozó könyvtárosok fejlesztették Pethes Iván könyvének alapján. A katalóguscédulák máig megtalálhatók, sőt a bakelit lemezek számítógépes feldolgozásra nem kerültek ezidáig.
+
A két világháború között az ún. [[Aurora kör]] üzemeltetett könyvtárat, a világégést követően [[Féja Géza]] író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását, vele párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették. A békéscsabai volt az '''ország első megyei könyvtára''', ahol 1958-ban [[Lipták Pál]] igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert, 1962-ben gyermek részleggel gazdagodott és még azévben külön gyermekkönyvtár nyílt. 1964-től kezdték el a zenei részleg kialakítását, mely főként klasszikus zeneművek gyűjtésével foglalkozott. A lemezek katalogizálását az itt dolgozó könyvtárosok fejlesztették Pethes Iván könyvének alapján.  
===Új épület===
===Új épület===
[[Fájl:BMK-1985.jpg|bélyegkép|Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben]]
[[Fájl:BMK-1985.jpg|bélyegkép|Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben]]
-
A sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy '''nagyobb épület''' iránt. Ennek '''tervezését 1973-ban kezdték''', az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az '''átadásra 1985-ben került sor'''. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen több olvasónak nyílt egyszerre lehetősége zenét hallgatni fejhallgató segítségével. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti kiállításnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő és a szakma további nemes képviselői. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, kezdetben kétszáz alkotással, mely az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Kiállításokat rendeztek belőle, minden hónapban volt egy kiemelt mű, a hónap műtárgya, mellyel részletesebben is megismerkedhetett az érdeklődő, sőt kölcsönzési lehetőség is volt.
+
A sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy '''nagyobb épület''' iránt. Ennek '''tervezését 1973-ban kezdték''', az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az '''átadásra 1985-ben került sor'''. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen, fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő, hogy csak néhány nagy nevet említsünk a szakma képviselői közül. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, a műtárgyak is kölcsönözhetőek voltak.
===Fejlődés===
===Fejlődés===
[[Fájl:BMK-IT2002-va.jpg|bélyegkép|Számítógépes tanfolyam 2002-ben]]
[[Fájl:BMK-IT2002-va.jpg|bélyegkép|Számítógépes tanfolyam 2002-ben]]
1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható.
1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható.
-
A hátrányos helyzetűek részére az évek során több különleges eszközt szereztek be különféle pályázatokból. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.
+
A hátrányos helyzetűek számára pályázati forrásokból az évek során több különleges eszköz került beszerzésre. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.
===Átalakulás===
===Átalakulás===
[[Fájl:2012.jpg|bélyegkép|Az épület 2012-ben]]
[[Fájl:2012.jpg|bélyegkép|Az épület 2012-ben]]
-
A 2007-ben a változó igények hatására a fenntartó átalakításba kezdett. Alapterületét felére csökkentették, összevonták két másik megyei fenntartású intézménnyel, a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal '''Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum''' néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008-ban ismét új nevet is kapott: '''[[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]'''.
+
A fenntartó döntésére, 2007-ben a változó igények okán átszervezések indultak meg. Alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal '''Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum''' néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008-ban ismét új nevet is kapott: '''[[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]'''.
==Galéria==
==Galéria==

A lap 2012. március 11., 23:45-kori változata

Tartalomjegyzék

Története

Előzmények és alapítás

Békés Megyei Könyvtár épülete 1982-ben

A Békés Megyei Könyvtár alapjait a 19. század végén kell keresni, hiszen ekkor több egyesület működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára, mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.

A két világháború között az ún. Aurora kör üzemeltetett könyvtárat, a világégést követően Féja Géza író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását, vele párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették. A békéscsabai volt az ország első megyei könyvtára, ahol 1958-ban Lipták Pál igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert, 1962-ben gyermek részleggel gazdagodott és még azévben külön gyermekkönyvtár nyílt. 1964-től kezdték el a zenei részleg kialakítását, mely főként klasszikus zeneművek gyűjtésével foglalkozott. A lemezek katalogizálását az itt dolgozó könyvtárosok fejlesztették Pethes Iván könyvének alapján.

Új épület

Békés Megyei Könyvtár új épülete 1985-ben

A sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Ennek tervezését 1973-ban kezdték, az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az átadásra 1985-ben került sor. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen, fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő, hogy csak néhány nagy nevet említsünk a szakma képviselői közül. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, a műtárgyak is kölcsönözhetőek voltak.

Fejlődés

Számítógépes tanfolyam 2002-ben

1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható. A hátrányos helyzetűek számára pályázati forrásokból az évek során több különleges eszköz került beszerzésre. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.

Átalakulás

Az épület 2012-ben

A fenntartó döntésére, 2007-ben a változó igények okán átszervezések indultak meg. Alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008-ban ismét új nevet is kapott: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár.

Galéria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Lásd még

Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök