Alföld–Fiumei Vasút

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Vandi (vitalap | szerkesztései) 2011. szeptember 20., 09:10-kor történt szerkesztése után volt.

Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a XIX. században. A társaság 1869-1871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.

A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). Az Alföld-Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést — az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket. A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.

A békéscsabai vasútállomáson emléktábla emlékeztet az Alföld-Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a Békéscsaba-Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára készítette Návay Sándor 1996-ban (a Békéscsaba-Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld-Fiumei Vasútvonalnak). Az Alföld-Fiumei vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A békéscsabai vasútállomás épülete 1900–ban (fotó)

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök