A Békés Megyei Könyvtár zenei részlegének története (1964–2007)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója '''Lipták Pál''' hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a h…”)
 
1. sor: 1. sor:
-
A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója '''Lipták Pál''' hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg és a régi könyvtár bezárásáig 1980. őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták jobb híján a lemezekre. Majd megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.
+
A [[Békés Megyei Könyvtár]] Kossuth-díjas igazgatója '''[[Lipták Pál (1922-2007)|Lipták Pál]] hozta létre''' [[1964|1964-ben]] '''Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét'''. Ez a helyiség '''[[1964]]. [[február|február 1-jén]] nyílt meg''' és a régi könyvtár bezárásáig, [[1980]] őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat '''Tomka Lajosné''' látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.
-
A zenei könyvtár 1987. januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a Megyei Könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből /itt hallgathatott zenét egyszerre 30 vendég, a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül/, raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996. júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videó kazetták.  
+
A zenei könyvtár '''[[1987]] januárjától önálló osztályként működött''' három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett [[Csabagyöngye Kulturális Központ|Ifjúsági Ház]] felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. [[1996]] júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták.  
-
A "zenei"-ben kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zenei-ben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben /az úgynevezett sakkszobában/, az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.  
+
A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.
-
A komputer korszak beköszöntével /kilencvenes évek/ egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a cd-ket, kazettákat, videó kazettákat és dvd-ket, először a Textlib, 2005-től pedig a Corvina programmal.
+
A komputer korszak beköszöntével (kilencvenes évek) egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve a számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a CD-ket, kazettákat, videókazettákat és DVD-ket, először a Textlib, majd [[2005|2005-től]] a Corvina programmal.
-
Lipták Pál /korábbi igazgató/ nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta és ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak.
+
Lipták Pál nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta. Ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak.
-
A zenei könyvtár vezetője '''Dézsi Lajosné''', aki 1966-tól volt a könyvtár munkatársa volt és 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette az osztályt. Utóbbi dátum egyben a részleg megszűnését a gyűjtemény átköltöztetését és a Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét jelentette.  
+
A '''zenei könyvtárat Dézsi Lajosné vezette''' egészen a [[2007|2007-es]] nyugdíjba vonulásáig ([[1966|1966-tól]] a könyvtár munkatársa volt). '''A [[2007|2007-es]] év egyben a részleg megszűnését''', a gyűjtemény átköltöztetését, és a Békés Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét '''jelentette'''.  
-
A zenei könyvtárosok "élete" általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal  kapcsolatos események a Megyei Könyvtár szinte minden közösségi terében "előfordultak". A különböző zenei programokról, kiállításokról a www.zeneikonyvtar.hu c. honlapon tájékozódhatunk, de olvashatjuk az első tudósítást a „zeneiről”, és megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.  
+
A zenei könyvtárosok "élete" általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében "előfordultak". A különböző zenei programokról, kiállításokról a [http://www.zeneikonyvtar.hu www.zeneikonyvtar.hu] honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a "zeneiről", valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.  
-
== Források ==
+
== Forrás ==
-
* http://www.zeneikonyvtar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=100:elt-negyvenharom-evet&catid=36:klasszikuszene&Itemid=55
+
* Gellért Mária: Zenei könyvtár Békéscsabán. In: [http://zeneikonyvtar.hu/index.php/tartalom/25-zenei-konyvtar-bekescsaban Zeneikonyvtar.hu] (Látogatva: 2020. 02. 01.)
-
* http://zeneikonyvtar.hu/index.php/tartalom/25-zenei-konyvtar-bekescsaban
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Intézmények]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai intézmények]]

A lap jelenlegi, 2020. február 1., 09:00-kori változata

A Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója Lipták Pál hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg és a régi könyvtár bezárásáig, 1980 őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat Tomka Lajosné látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt. A nem hagyományos dokumentumoknak a kezdetekben még címleírási szabványa sem volt, ezért jobb híján a könyvekre vonatkozó szabványt alkalmazták a lemezekre. Később megjelent az első "igazi" lemezfeldolgozási szabvány, amely nagyban megkönnyítette a könyvtárosok munkáját.

A zenei könyvtár 1987 januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a megyei könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (ahol egyszerre 30 vendég hallgathatott zenét a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996 júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videókazetták. A "zeneiben" kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zeneiben csak fejhallgatóval, de az általános részlegben (az úgynevezett sakkszobában), az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.

A komputer korszak beköszöntével (kilencvenes évek) egy ideig párhuzamosan vezették a cédula- illetve a számítógépes katalógust, majd az előbbit lezárva, csak számítógéppel dolgozták fel a CD-ket, kazettákat, videókazettákat és DVD-ket, először a Textlib, majd 2005-től a Corvina programmal. Lipták Pál nyugdíjasként a könyvtár egy nagyon különleges és szokatlan gyűjteményét, az eredeti grafikai alkotásokból álló Artotékát is gondozta. Ebbe a munkájába a zenei részleg dolgozói is belefolytak. A zenei könyvtárat Dézsi Lajosné vezette egészen a 2007-es nyugdíjba vonulásáig (1966-tól a könyvtár munkatársa volt). A 2007-es év egyben a részleg megszűnését, a gyűjtemény átköltöztetését, és a Békés Megyei Könyvtárban végzett további csonkítások kezdetét jelentette.

A zenei könyvtárosok "élete" általában a zenei részleg területére koncentrálódott, de a munkájukkal kapcsolatos események a könyvtár szinte minden közösségi terében "előfordultak". A különböző zenei programokról, kiállításokról a www.zeneikonyvtar.hu honlapon tájékozódhatunk, de elolvashatjuk az első tudósítást a "zeneiről", valamint megtalálhatjuk az ide vonatkozó cikkeket és interjúkat is.

Forrás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök