Új Aurora

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(alfejezetek változtatása)
(1988-1990)
11. sor: 11. sor:
=== 1988-1990 ===
=== 1988-1990 ===
-
A váltás jót tett a lapnak: Bodnár György és Tomka Mihály szerkesztőpáros munkája megújulást hozott. Az Új Aurora szellemisége nyitottabb lett, a formálódó társadalmi változásoknak megfelelően tudott releváns témákról nyilatkozni, illetve nagyobb figyelmet fordított a kortárs irodalom aktuális alakulására, főleg a fiatal szerzők műveire. A már hivatkozásként felhasznált Volt egyszer egy folyóirat tanulmányban így ír erről Kis Ottó: „A lap a helyben élő fiatal alkotókat is bevonva – az 1988/1-es számban például kilenc fiatal költő és három fiatal csabai képzőművész mutatkozott be – az ezt követő két évben nagy lépésekben próbálta behozni az ország jelentősebb folyóirataitól való lemaradását, s az igyekezet a korábbi lapszámokhoz mérten minőségi javulást eredményezett. Az 1988/2-es számtól a szerkesztő bizottság tagja lett Szokolay Zoltán és Elek Tibor is. Ekkor még a korábbi másfél évtizedhez hasonlóan három lapszám jelent meg, ám a következő évben, [[1989]]-ben már hat – jelentősen megváltozott borítóval és belső szerkezettel: megszűntek a korábbi években sokszor változó rovatok, és az egyes lapszámok terjedelme folyóirat méretűre apadt. Az 1989/-es számtól [[Banner Zoltán]] is a szerkesztőség tagja lett, megszűnt a szerkesztői bizottság, s ami alapvetően meghatározta a lap jövőjét: Hatvani Dániel a kecskeméti Forrástól az Új Aurorához jött főszerkesztőnek (...)”[4]
+
A váltás jót tett a lapnak: Bodnár György és Tomka Mihály szerkesztőpáros munkája megújulást hozott. Az Új Aurora szellemisége nyitottabb lett, a formálódó társadalmi változásoknak megfelelően tudott releváns témákról nyilatkozni, illetve nagyobb figyelmet fordított a kortárs irodalom aktuális alakulására, főleg a fiatal szerzők műveire. A már hivatkozásként felhasznált Volt egyszer egy folyóirat tanulmányban így ír erről Kis Ottó: „A lap a helyben élő fiatal alkotókat is bevonva – az 1988/1-es számban például kilenc fiatal költő és három fiatal csabai képzőművész mutatkozott be – az ezt követő két évben nagy lépésekben próbálta behozni az ország jelentősebb folyóirataitól való lemaradását, s az igyekezet a korábbi lapszámokhoz mérten minőségi javulást eredményezett. Az 1988/2-es számtól a szerkesztő bizottság tagja lett Szokolay Zoltán és Elek Tibor is. Ekkor még a korábbi másfél évtizedhez hasonlóan három lapszám jelent meg, ám a következő évben, [[1989]]-ben már hat – jelentősen megváltozott borítóval és belső szerkezettel: megszűntek a korábbi években sokszor változó rovatok, és az egyes lapszámok terjedelme folyóirat méretűre apadt. Az 1989/-es számtól [[Banner Zoltán (költő)|Banner Zoltán]] is a szerkesztőség tagja lett, megszűnt a szerkesztői bizottság, s ami alapvetően meghatározta a lap jövőjét: Hatvani Dániel a kecskeméti Forrástól az Új Aurorához jött főszerkesztőnek (...)”[4]
Hatvani Dániel, aki a [[Peremvidéken|Peremvidéken antológia]] szerkesztője, kiadója is volt [[1981]]-ben, vezetése alatt az Új Aurora ezen a néven egy évfolyamot ért meg. A rendszerváltás után a folyóirat Napóra néven próbált érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak, mivel Hatvani számos jelentős, befolyásoló tényezőt figyelmem kívül hagyott (terjesztés, belső szerkezet…).  
Hatvani Dániel, aki a [[Peremvidéken|Peremvidéken antológia]] szerkesztője, kiadója is volt [[1981]]-ben, vezetése alatt az Új Aurora ezen a néven egy évfolyamot ért meg. A rendszerváltás után a folyóirat Napóra néven próbált érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak, mivel Hatvani számos jelentős, befolyásoló tényezőt figyelmem kívül hagyott (terjesztés, belső szerkezet…).  
Az Új Aurora hivatalosan [[1973]]-tól [[1990]]-ig tizenhét évig állt fenn (ha nem számítjuk a Napóra plusz egy évfolyamát), így az első olyan Békés megyei folyóirat lett, amely képes volt majdnem két évtizeden keresztül meghatározó szellemi műhelyként működni a régióban.
Az Új Aurora hivatalosan [[1973]]-tól [[1990]]-ig tizenhét évig állt fenn (ha nem számítjuk a Napóra plusz egy évfolyamát), így az első olyan Békés megyei folyóirat lett, amely képes volt majdnem két évtizeden keresztül meghatározó szellemi műhelyként működni a régióban.
-
 
== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2017. augusztus 2., 13:25-kori változata

Tartalomjegyzék

Története

Célkitűzések

Az Új Aurora folyóiratot 1973-ban alapították azon célból, hogy Békés megye kulturális és művészeti fóruma legyen. A névválasztás összefügg az 1913-ban alakult, békéscsabai művész-értelmiségi Auróra-körrel, mely 60. évfordulóját ünnepelte az alapítás évében. Félreértések tárgya volt, hogy a köztudatban megragadt Balti Flotta Aurora cirkálójához kötötték az irodalmi lapot, noha valójában nem játszott szerepet e tényező a névválasztásban.[1] Darvas József alapító, aki nem érte meg a lap megjelenését 1973-as halála miatt, így ír az Új Aurora Útnak indító című előszavában: „Irodalmi, művészeti élet nem létezik műhelyek és fórumok nélkül. (…) Ilyen kulturális fórumot és műhelyt kíván teremteni Békéscsaba, amikor most elindítja az Új Aurora antológiasorozatot. Régóta szükség lett volna már erre, de mostanra értek csak meg – mind szellemileg, mind anyagilag – annak a feltételei, hogy az álmok tervekké érjenek, a tervekből pedig megszülessenek a tettek.” Darvas antológiaként említi az Új Aurorát, mivel kezdetben annak indult, s majd csak 1976-tól határozta meg magát a lap „irodalmi és művészeti folyóiratként”.

Kritika

A meghatározás problémája azonban nem szűnt meg: az Új Aurora továbbra is inkább időszaki kiadványnak számított évente három lapszámos megjelenésével, mely nem tudott egy tudatosan kivitelezett szerkesztési irányt szabni.[2] Filadelfi Mihály főszerkesztősége alatt (1978-1987) hol színvonalas – például az 1978/1.-es Öten fiatalok című válogatás, ahol olyan, később országszerte ismertté váló alkotók szerepeltek, mint Krasznahorkai László vagy Fodor Ákos –, hol mélyen színvonalon alul teljesítő szövegek kerültek be, és e minőségbeli ingadozásnak köszönhetően érte sok támadás az Új Aurorát. A legismertebb ezek közül Zelei Mihály 1984-es, Magyar Hírlapban publikált Szerkesztődik, mint a postaláda című írása, melyben a kritika tárgya a fent említett szerkesztési következetlenség volt, nagy felháborodást keltve a szerkesztőségben.[3] Filadelfi Mihály 1987-ben mondta le a főszerkesztőséget betegségre hivatkozva.

1988-1990

A váltás jót tett a lapnak: Bodnár György és Tomka Mihály szerkesztőpáros munkája megújulást hozott. Az Új Aurora szellemisége nyitottabb lett, a formálódó társadalmi változásoknak megfelelően tudott releváns témákról nyilatkozni, illetve nagyobb figyelmet fordított a kortárs irodalom aktuális alakulására, főleg a fiatal szerzők műveire. A már hivatkozásként felhasznált Volt egyszer egy folyóirat tanulmányban így ír erről Kis Ottó: „A lap a helyben élő fiatal alkotókat is bevonva – az 1988/1-es számban például kilenc fiatal költő és három fiatal csabai képzőművész mutatkozott be – az ezt követő két évben nagy lépésekben próbálta behozni az ország jelentősebb folyóirataitól való lemaradását, s az igyekezet a korábbi lapszámokhoz mérten minőségi javulást eredményezett. Az 1988/2-es számtól a szerkesztő bizottság tagja lett Szokolay Zoltán és Elek Tibor is. Ekkor még a korábbi másfél évtizedhez hasonlóan három lapszám jelent meg, ám a következő évben, 1989-ben már hat – jelentősen megváltozott borítóval és belső szerkezettel: megszűntek a korábbi években sokszor változó rovatok, és az egyes lapszámok terjedelme folyóirat méretűre apadt. Az 1989/-es számtól Banner Zoltán is a szerkesztőség tagja lett, megszűnt a szerkesztői bizottság, s ami alapvetően meghatározta a lap jövőjét: Hatvani Dániel a kecskeméti Forrástól az Új Aurorához jött főszerkesztőnek (...)”[4]

Hatvani Dániel, aki a Peremvidéken antológia szerkesztője, kiadója is volt 1981-ben, vezetése alatt az Új Aurora ezen a néven egy évfolyamot ért meg. A rendszerváltás után a folyóirat Napóra néven próbált érvényesülni, de az átalakuláshoz szükséges feltételek nem voltak adottak, mivel Hatvani számos jelentős, befolyásoló tényezőt figyelmem kívül hagyott (terjesztés, belső szerkezet…).

Az Új Aurora hivatalosan 1973-tól 1990-ig tizenhét évig állt fenn (ha nem számítjuk a Napóra plusz egy évfolyamát), így az első olyan Békés megyei folyóirat lett, amely képes volt majdnem két évtizeden keresztül meghatározó szellemi műhelyként működni a régióban.

Forrás

Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története, Békés Megyei Könyvtár, 2001., 60. p.

Új Aurora 1978/1. 141. p.

Új Aurora Repertórium, http://www.mek.oszk.hu/00000/00003/html/

Aurora-kör: http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Aur%C3%B3ra_K%C3%B6r


Hivatkozások

[1]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története, Békés Megyei Könyvtár, 2001., 10-13. p.

[2]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története, Békés Megyei Könyvtár, 2001., 23-18. p.

[3]: További részletek itt olvashatók e témában: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története, Békés Megyei Könyvtár, 2001., 35-19. p.; valamint: Zelei Mihály: Szerkesztődik, mint a postaláda, Magyar Hírlap, 1984. február 3., 6. p.

[4]: Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat – Az Új Aurora vázlatos története, Békés Megyei Könyvtár, 2001., 40-41. p.

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök