Áchim L(iker) András (1871–1911)
A BékésWiki wikiből
(pontosítás) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
parasztpolitikus, képviselő | parasztpolitikus, képviselő | ||
| - | + | == Élete == | |
| - | + | '''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.|március 15]]- én. '''Nagyapját [[Áchim L. János|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg. | |
| - | Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra. | + | Középiskolai tanulmányait a '''békéscsabai gimnáziumban kezdte''', majd a '''szarvasiban folytatta'''. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra. |
| - | + | Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]] a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''. | |
| - | '''Közéleti szereplését [[1899]]-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe | + | '''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönyben]] jelentek meg. |
| - | + | Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az''' éppen szerveződő '''Általános Népegyletbe''', [[1904]]-ben pedig '''elnökké választották'''. [[1905]]-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett '''Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt''' programjával - Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - '''képviselővé választották'''. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, '''szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal'''. | |
| - | + | [[1906]]-ban '''megalapította''' az ország első önálló parasztpártját, '''a Magyarországi Független Szocialista Pártot''', és programjának megvalósítása érdekében '''Paraszt Újság címmel hetilapot indított'''. A párt programjával [[1906]]. májusában '''ismét országgyűlési képviselővé választották''', '''mandátumát''' azonban '''a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette'''. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi '''eljárást indítottak ellene''', amely [[1908]]-ban a '''felmentésével végződött.''' | |
| - | [[ | + | [[1908]]. elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: '''létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt. |
| - | ''' | + | [[1911]]. tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot "A parasztkirály birodalmában" címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A "Békés megyei fotográfiák" című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit '''dulakodás közben lelőttek [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én.''' Másnap, [[május 15.|május 15]]-én halt meg. |
| + | |||
| + | Mások szerint ez '''a konfliktus nem egészen politikai eredetű''', azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki '''nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott.''' Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér, de a sors fintora, hogy pl.: Békéscsabához közel eső (25 km-re) Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett. | ||
| + | |||
| + | == Emlékezete == | ||
| + | |||
| + | * Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát; | ||
| + | * emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán, a nevét viselő utcában; | ||
| + | * kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]] Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel. | ||
A lap 2017. május 17., 17:21-kori változata
parasztpolitikus, képviselő
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1871. március 15- én. Nagyapját Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja id. Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.
Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.
Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.
Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg.
Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával - Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal.
1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906. májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.
1908. elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.
1911. tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot "A parasztkirály birodalmában" címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A "Békés megyei fotográfiák" című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. május 14-én. Másnap, május 15-én halt meg.
Mások szerint ez a konfliktus nem egészen politikai eredetű, azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér, de a sors fintora, hogy pl.: Békéscsabához közel eső (25 km-re) Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.
Emlékezete
- Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát;
- emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán, a nevét viselő utcában;
- kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Múzeumban Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.
Cikkei a köv. újságokban jelentek meg
- IgaZ Eszme (1904)
- A Polgár (1905)
- Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
- Földművelők Lapja (1907)
- Budapesti Napló (1907)
- XX. Század (1908)
- Egyenlőség (1908)
- Paraszt Újság (1908)
- Pesti Futár (1910)
- Békésvár megyei Friss Újság (1911)
- Pesti Napló (1911)
Kapcsolódó irodalom
- Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. sz. 1971. p. 153-188.
- Domokos József: Áchim L. András. Budapest: Kossuth K., 1971. p. 350.
- Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. p. 437.
- Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. p. 24.
- Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. sz. 1988. p. 495-503.
- Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. p. 66.
- Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1-5.
- Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 7-8.
- Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. p. 162-187.
- Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. p. 43.
- Pölöskei Ferenc - Szabó Ferenc: Áchim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. p. 157.
- Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. p. 423.
- A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 6. tábla. (kép)
- Magyar agrártörténeti életrajzok.1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1.
- Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1. Békéscsaba: Városi Tanács V.B. 1956. p. 173.
