Áchim L(iker) András (1871–1911)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kategóriák szerkesztése)
(Az Áchim - Zsilinszky konliktus kiegészítése egy másik szemszögből)
15. sor: 15. sor:
'''[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. A'''z [[1910]]-es országgyűlési választásokon''' jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.  
'''[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. A'''z [[1910]]-es országgyűlési választásokon''' jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.  
-
[[1911]] tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. '''A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel.''' '''Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én. [[1911]]. [[május 15.|május 15]]-én halt meg.'''  
+
[[1911]] tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. '''A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel.''' '''Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek [[1911]]. Mások szerint ez az konfliktus nem egészen politikai eredetű, azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. [[május 14.|május 14]]-én. [[1911]]. [[május 15.|május 15]]-én halt meg.'''  
'''Születésének 100. évfordulóján''' a békéscsabai szoborsétányon '''felavatták''' Marton László alkotását, '''Áchim L. András mellszobrát; emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán''', a nevét viselő utcában; '''kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]]''' Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.   
'''Születésének 100. évfordulóján''' a békéscsabai szoborsétányon '''felavatták''' Marton László alkotását, '''Áchim L. András mellszobrát; emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán''', a nevét viselő utcában; '''kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum|Munkácsy Mihály Múzeumban]]''' Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.   

A lap 2015. december 7., 18:49-kori változata

parasztpolitikus, képviselő

Békéscsabán született 1871. március 15- én.

Nagyapját, Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja,idősebb Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.

Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.

Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg. Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával -Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázás át követelte.

Rövidesen szakított Mezőfivel; szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal. 1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906 májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.

1908 elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

1911 tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. Mások szerint ez az konfliktus nem egészen politikai eredetű, azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. május 14-én. 1911. május 15-én halt meg.

Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát; emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán, a nevét viselő utcában; kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Múzeumban Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.


Cikkei a köv. újságokban jelentek meg


Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök