Jantyik Mátyás (1864–1903)

A BékésWiki wikiből

Ugrás: navigáció, keresés

Jantyik Mátyás első osztályos tanuló a békési református reálgimnázium névsorában

Az Üstökös 1882/1. számának címlapja

festőművész, illusztrátor

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkássága
3 Festményei
4 Kiállítások
5 Emlékezete
6 Díjak, kitüntetések
7 Képgaléria
8 Források
9 Kapcsolódó irodalom
10 Külső hivatkozás

Élete

Jantyik Mátyás 1864. május 10-én Békésen született egy köztiszteletben álló polgári családba. Édesapja Jantyik Mihály, gazdálkodó, édesanyja Molnár Julianna. Testvérei: István, Mihály, József, László, Lajos.

Elemi tanulmányai után 1873 és 1879 között a békési hatosztályos református gimnáziumban folytatta tanulmányait. A gimnázium utolsó két osztályát a szarvasi főgimnázium magántanulójaként végezte el 1879 és 1881 között. Ezzel egy időben megkezdte Pesten művészeti tanulmányait is.

1903. október 16-án, 39 éves korában hunyt el Békésen, temetése nagy részvét mellett zajlott. Október 18-án a békési római katolikus temetőben, a nagyapja által építtetett Jantyik-kápolnában helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Jantyik Mátyás 1879 nyarán Pesten kezdte meg felkészülését a művészi pályára első mesterénél, Orlai Petrics Sománál, akinél a rajzolás alapvető ismereteit sajátította el. Orlai szorgalmasnak és tehetségesnek ítélte ifjú növendékét. Majd tizenöt évesen 1879 őszén megkezdte tanulmányait a budapesti Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezdében, ahol három évet töltött. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. A legkitűnőbb növendékek közé tartozott, kiemelkedő rajztehetségével tűnt ki. Olyan művészek is felfigyeltek rá, mint Munkácsy Mihály, aki meghívta az ifjú Jantyikot párizsi műtermébe, vagy Jankó János, akinek támogató közreműködésének köszönhetően 1882-ben az ifjú első rajza megjelenhetett az Üstökös című lap címoldalán.

Egy rövid római tanulmányút után 1883-ban megérkezett Párizsba, és beiratkozott a Julian Akadémiára, ahol Jules Lefébre volt a mestere. Festészeti tanulmányai mellett rendszeresen kereste fel Munkácsy Mihály műtermét, ahol a mester szívesen fogadta „földijét” és látta el tanácsokkal. Párizsi tartózkodása alatt festette Délben című képét, első nagyméretű festményét, melyet elküldött a Képzőművészeti Társulat 1885. évi kiállítására is, amivel nagy sikert aratott. Rendszeresen küldött képeket a párizsi Salonba, ahol 1887-ben kiállították Une tête de mendiant (Koldusfej) című képét, melyről elismeréssel szóltak a francia lapok. Párizsi tartózkodásának költségeit szülei anyagi támogatása mellett saját keresettel próbálta kiegészíteni, ezért megrendelésre is festett tájképeket, arcképeket és csendéleteket.

1888-ban hazatért Békésre, és a murvahelyi dűlőben található családi birtokon (ma Muronyhoz tartozik) alkotott: feltehetően ekkor festette békési városképét, lappangó képei közül a békési árvíz pusztításait bemutató festményeit.

Egy rövid bécsi katonai szolgálat (1888/1889) után Pesten telepedett le, és pár évig illusztrálással és riportrajzok készítésével foglakozott. A Vasárnapi Ujság számára a falusi, vidéki élethez kötődő rajzokat készített (pl. Rozmaring-osztás, Üdvözlő küldöttség az új bírónál, A körben, Népszámlálás falun, Húsvéti locsolódás falun, Az új-évi malacz stb.), melyek között békési témájúak is napvilágot láttak (pl. A védőgát erősítése Békés alatt, A Körös-csatorna kitöréséhez siető békési lakosok, Templomból jövők karácsony napján egy békésmegyei helységben). Emellett aktuális politikai, társadalmi, kulturális eseményeket örökített meg itthon és külföldi útjai során, amik megjelentek a lap hasábjain (pl. A szabadelvű nagygyűlés Budapesten, A hortobágyi állatkiállítás, A Magyar Athletikai Klub országos vívóversenye a fővárosi Vigadóban, Az országos dalünnep, A király Kolozsvártt, Abdul Hamid szultán visszatérése a szelamlikról, Mária Dorothea főherczegnő és Fülöp orleansi herczeg esküvője stb.). Dolgozott az Üstökös és a Borsszem Jankó című élclapoknak is, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című nagyszabású könyvsorozathoz életképek egész sorozatát készítette (pl. Búzaszentelés Göcsejben, Árvamegyei gyolcsos tótok, Revuczai juhászok, Tót búcsúsok Nagy-Tapolcsányban, Trencsényi üveges tót stb.).

1895-ben visszaköltözött Békésre, és a murvahelyi birtokon berendezett műtermében számos festmény készített (Az eke mellett, Az itatóhoz, Békési leány, Napszámos, Búzaszentelés), melyek közül néhánnyal szerepelt a Képzőművészeti Társulat kiállításain. 1895-ben Szabadka város pályázatára készítette el első történelmi festményét, a Szabadkának szabad királyi várossá nyilvánítása 1779-ben. A pályázatot elnyerte, aranykoszorúval tüntették ki, és a képet a millenniumi kiállításon is bemutatták. 1896-ban szülővárosa kérte fel, hogy fesse meg Kossuth Lajos arcképét a községháza részére, a festmény ma a Városháza dísztermében látható.

1897-ben tett hosszabb törökországi és kis-ázsiai utazása alatt festette impresszionista felfogású, keleti tárgyú képeit (Konstantinápolyi utca, Thököly sírja, Iszmidi főutca stb.).

1898-ban az Országház külső és belső díszítésére hirdetett pályázaton két vázlatával díjat nyert. 1900-ban a fővárosba költözött a művek kivitelezésére. Az elkészült falfestmények 1901-ben kerültek a helyükre, a főrendiház üléstermében az emelvény két oldalán kapott helyet a II. András kihirdeti az Aranybullát valamint a Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen című olajképe. E két munkájáért 1901-ben megkapta a Lotz-díjat.

Egyik utolsó művét, a Krisztus a keresztfán című oltárképét 1903-ban készítette, mellyel utoljára szerepelt a Képzőművészeti Társulat tárlatán. A festmény ma a békési római katolikus templomban látható egykori mestere, Orlai Petrics Soma stációképei és oltárképe mellett.

Festményei

Kiállítások

Egyéni kiállítások:

1904 Pest, Műcsarnok
1904 Békés, Református Főgimnázium
1971 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum
1989 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum
1995 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum
2014 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum

Csoportos kiállítások:

1885 Pest, Műcsarnok (Délben)
1886 Pest, Műcsarnok (Laokoon)
1887 Párizs, Szalon (Une tête de mendiant)
1888 Pest, Műcsarnok (fejtanulmány, férfiarckép, Gyűjtés)
1896 Pest, Műcsarnok (Szabadka mint sz. kir. város fogadja Mária Terézia királyi biztosát)
1897 Pest, Műcsarnok (A szántó)
1898 Pest, Műcsarnok (Az új országház falfestményeire hirdetett pályázat vázlatai)
1899 Pest, Műcsarnok (Búzaszentelés, Napszámos, Bosporus mellett)
1903 Pest, Nemzeti Szalon (Krisztus a kereszten)
1930 Békéscsaba, Kultúrpalota

Emlékezete

Békésen a festőművész halála után néhány héttel utcát neveztek el róla.
Békésen emléktábla található a református gimnázium falán és a múzeum épületén.
A békési múzeum 1971-ben vette fel Jantyik Mátyás nevét.
Jantyik Mátyás munkássága és hagyatéka 2013-ban bekerült a Békési Települési Értéktárba.
Békésen Boros Péter mellszobra (2014) állít emléket a festőművésznek, mely egykori szülőháza előtt áll.

Díjak, kitüntetések

Lotz-díj (1901)

Képgaléria

A Körös csatorna kitöréséhez siető békési lakosok	A védőgát erősítése Békés alatt	Templomból jövők karácsony napján egy békésmegyei helységben	Éjféli misén
A körben	Húsvéti locsolódás falun	Küldöttség az új bírónál	Árvamegyei gyolcsos tótok