Delhányi Zsigmond (1824–1900)
A BékésWiki wikiből
gimnáziumi tanár
Tartalomjegyzék |
Élete
Dlhányi Zsigmond néven született 1824. július 10-én a Pest vármegyei Csővárott. Édesapja Dlhányi János evangélikus lelkész, édesanyja Goldperger Mária. A szülei halála után Brocken József domonyi lelkésznél nevelkedett.
Az aszódi gimnáziumban Koren István diákja volt. Iskolatársai között volt Esztergály Mihály, Földváry Mihály, Mikulás János, Neumann Károly, Petőfi Sándor, Sárkány János, Sárkány Sámuel. Miután Petőfi Aszódon írt szerelmesversei Koren Istvánhoz kerültek, a tanár büntetésből Petőfit és Esztergályt (aki szintén szerelmesleveleket írt) vőlegényként a padba ültette, s melléjük állíttatta vőfélyeket, Delhányit és Dömök Eleket.
Tanulmányait a selmecbányai líceumban folytatta, ahol együtt lakott Petőfivel. Pozsonyban a jogakadémián tanult. Joggyakornok lett, majd pályát váltott. Pozsonyban teológiát tanult, 1847–1848-ban a jénai egyetemen nyelvészeti, bölcsészeti és teológiai tanulmányokat végzett.
Raksai Raksányi Ottiliával házasodott össze. 1881-ben Delhányira változtatta a vezetéknevét.
Delhányi Zsigmond 1900. október 4-én hunyt el Szarvason. Október 6-án a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Miután hazatért külföldről, 1847–1848-ban Beniczky Márton Nógrád vármegyei földbirtokos családjánál nevelősködött, Beniczky Mária tanítója volt. A szabadságharc idején Delhányi és Haviár Dániel lelkész közbenjárásának köszönhetően megmenekült a Tázlár környéki védtelen lakosság az orosz csapatok pusztításától. Delhányi növendékének halála után, az osgyáni gimnáziumban, majd Rimaszombaton, az egyesült protestáns főgimnáziumban tanított.
1855-ben Haviár Dániel meghívására Szarvasra került, a főgimnázium tanára lett. 43 éven keresztül főképp latint, magyart, földrajzot, számtant és zenét tanított Szarvason. A tanulók közélelmezője és az alumneum gondozója volt, emellett felelt a főgimnázium pénzügyeiért. 1865-ban megjelent az első és második osztályosoknak írt magyar nyelvű olvasókönyve. 1897 őszén kisebb szélhűdés érte, majd nyugdíjazták.
Elkészítette a Petőfi Sándor életével kapcsolatos visszaemlékezését, mely főként a költő aszódi és Galga-menti tartózkodásairól közöl adatokat.
Lásd még
- Koren István (1805–1893)
- Petőfi Sándor (1823–1849)
- Sárkány János (1820–1895)
- Vajda Péter Evangélikus Gimnázium (Szarvas)
Források
- Asztalos István: "Vándorlom a világot..." : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Aszód : Petőfi Múzeum, 1985 (Látogatva: 2023. 02. 08.)
- Benka Gyula: Delhányi Zsigmond. In: Evangélikus Egyház és Iskola, (1900) 528–531. p. (Látogatva: 2023. 02. 06.)
- Delhányi Zsigmond. In: Szarvas és Vidéke, 11. évf. 40. szám (1900. október 7.) 2. p. (Látogatva: 2023. 02. 06.)
- Delhányi Zsigmond. In: Szarvasi Lapok, 17. évf. 41. szám (1900. október 7.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dlhányi (Delhányi) Zsigmond. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 02. 09.)
Kapcsolódó irodalom
- Asztalos István: Petőfi és Aszód. Aszód : Gradus Stúdió Bt., 2005
- Balkányi Enikő: Delhányi Zsigmond: Adatok Petőfi Sándor életrajzához. In: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. Szerk.: Vargha Balázs. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum–Képzőművészeti Alap Kiadó, 1959. 42–47. p.
- Benka Gyula: A szarvasi főgymnasium története 1802–1895. Gyoma, 1895
- Delhányi Zsigmond. In: Békésmegyei Közlöny, 24. évf. 98. szám (1897. december 9.) 3. p.
- Dlhányi Zsigmond. In: Evangélikus Egyházi Szemle, 6. évf. 10. szám (1900. október 30.) 156–157. p. (Látogatva: 2023. 02. 09.)
- Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter, Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 164–209. p.
- Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete : kritikai életrajz. 2., jav. kiad Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" : Petőfi Sándor életének krónikája. Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
