Bolza-kastély (Szarvas)

A BékésWiki wikiből

A Bolza-kastély Szarvason a Szabadság út 2. szám alatt, Szarvas legszebb pontján, a Holt-Körös bal partján található.

Tartalomjegyzék 1 A kastély története 2 Források 3 Kapcsolódó irodalom 4 Külső hivatkozások

A kastély története

A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő Bolza József (1780-1862), miután feleségül vette Batthyány Annát, 1810 körül építette klasszicista stílusban.

Az épület földszintes, sávos homlokzatú, az épület homlokzatán a Bolza-Batthyány-címer található.

A kastély belső alapterülete 1000 m2. Az épület belsejében ma is eredeti ajtók láthatóak. Az udvar felöli elipszis alakú teremben márványkandalló áll. Az épület belső kialakítása ma is változatlan, felfedezhető benne az egykori grófi pompa.

Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.

A kastély nyugati homlokzata előtt Romolust és Remust szoptató anyafarkas szobrát Bolza Pál (1864-1946) - családja eredeti jelképeként - 1911-ben állíttatta. A Bolza család ezzel utalt olasz eredetére. A kastély közelében Ceres Istennő szobra látható, amely eredetileg az 1891-ben fúrt első szarvasi ártézi kutat díszítette.

Az épület 1949 óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye található. Ezek Ázsiából, Afrikából, Amerikából és Európából származnak. A park egyik legszebb fája a páfrányfenyő, amit sokan Ginkgo bilobaként ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves vadgesztenye vagy más néven bokrétafa.

A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd 2009. január 1-je óta a Szent István Egyetem Békés Megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a Magyar Államkincstárhoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.

Források

• Békés Megye Képes Krónikája. Békés Megye Közgyűlésének Milleniumi Emlékbizottsága, 2001.
• Békés Megye Kézikönyve. Ceba Kiadó, 1999. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
• Dr. Czellár Katalin - Dr. Somorjai Ferenc: Magyarország. Medicina Könyvkiadó Rt. 1996. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
• Garami László - Garami Lászlóné: Védett természeti értékeink útikalauza. Mezőgazda Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
• Kóczy Kálmánné: Barangolások Békés megyében. Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
• Magyarország Kisrégiói - Békés megye Körös-Szög. Ceba Kiadó Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
• Mi lesz veled Bolza-kastély. In.: Békés Megyei Hírlap (2012.03.31.)
• Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
• Tóth Pál - Czeglédi Zsolt: Magyarország Gyöngyszemei. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
• Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, 2001. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ

Kapcsolódó irodalom

• A Szarvasi arborétum. Mezőgazdasági Kiadó, 1982. Lelőhely: Gerlai Általános Művelődési Központ
• Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A digitalizált változat látogatva: 2012.04.05.)

Külső hivatkozások

• Bolza-kastély és parkja