Bucsa
A BékésWiki wikiből
Békés megye legészakibb részén található község. Három megye (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) találkozásánál fekszik.
Tartalomjegyzék |
Történet
Neve szláv eredetet feltételez. Szláv országokban szintén létezik Bucsa nevű település. Első írásos emléke 1321-ből való, amikor a terület a Barsa család birtokában volt. Nevének első említése 1391-re datálható, mikoron a Nadányi család birtoka Bwucha néven. Határai olyannyira bizonytalanok és zavarosak voltak, hogy 1412-ben a Nadányiaknak a rendekkel kellett bizonyítaniuk annak alapjait. 1447-ben pusztának írják, tele vadakkal, erdővel. Ugyanakkor engedély nélküli vadászatok és csekély értéke miatt akkoriban roppant alacsony áron szerezte meg felét Vémery Tamás a Nadányiaktól. Az elkövetkezendő időszakban a jobbágytelepítések miatt faluvá terebélyesedett. 1479-ben tizenkét lakott és tizenkét lakatlan telekről írnak, azonban csak feltételezni lehet, hogy ez összesen hány ember jelentett. Az elkövetkezendő években a Nadányiak lettek az egyedüli urai a falunak, miután kiváltották részüket. A következő száz esztendőben roppant hullámzó számban voltak jobbágyai. 1552-ben négy, 1553-ban tizenhárom, 1556-ban tíz, 1558 és 1560 között pedig kilenc kapura becsülték, bár jogtalanul ezen időszakban tizennyolc kaput számoltak és igen megadóztatták. A 16. században „templomos hely” volt, valamint plébániával is rendelkezett.
A török uralom alatt a falu szinte teljesen elnéptelenedett. 1577-ben még két gazda lakott a területén, de 1587-re pusztává vált. A 17. században végig puszta volt, lakatlanként volt számontartva. Határait megcsorbították, a területét legeltetésre használták. Kérdéses, hogy pontosan mikor pusztult el véglegesen. Vagy 1660-ban, amikor Szejdi Ahmát pasa feldúlta Füzesgyarmatot is, vagy 1700-ban, amikor Rákóczy kurucai miatt feldühödött rácok behatoltak a területre. A török távozása után területe Füzesgyarmathoz került. 1742-től haszonbérbe vették a gyulai uradalomtól. A 18. században szinte folyamatos csapások érték, emellett szárazság, árvíz, kolera járvány váltogatták egymást. 1795-ben a Berettyó medrében kutat ástak és felfedezték a régi bucsai falu kútjait. A 19. század folyamán több nemes kezében is megfordult főként Bucsa puszta néven.
1838-ban már majorságról írnak. ekkorra datálható Bucsa újratelepülése. Az első bucsai iskola 1897-ben létesült. 1913-ban a katolikusok, 1926-ban pedig a reformátusok is templomot kaptak. 1928-ban ártézi kutat fúrtak a településen. 1941-ben függetlenedett Füzesgyarmattól és vált teljes értékű, önálló településsé.
Gazdaság
Területe 5582 hektár, amelyen 973 lakásban 2144 lakos van. Közigazgatása helyben megoldott, korábban Füzesgyarmat látta el. A Sárrét területén fekszik. A Körös-Maros Nemzeti Parknak bucsai része is van, melyben túzók, szürkemarha és más neves, valamint kevésbé ismert állatok és növények is vannak. A vidék a természetjárók és természetszeretők kiemelkedő helye.
Kultúra
- A Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület felel nagyrészt a helyi kulturális örökség életben tartásáért.
- Táborokat, rendezvényeket, táncházakat és egyéb programokat szerveznek rendszeresen.
- A Rozmaring Néptánc Együttes a helyi hagyományos táncok felélesztéséért és továbbadásáért tevékenykedik. 1993 óta sikeresen működik civil szervezetként.
- A Bucsai Vándorok Természetjáró egyesülete a történelmi, természeti örökséget mutatja be az érdeklődőnek. A természetjárás szépségének és az egészséges életmód előmozdítása érdekében tevékenykedik.
- A Csali Horgász Egyesület a helyi horgász közösséget fogja össze.
Látnivalók, rendezvények
Látnivalók
- Református templom
- I. és II. világháborús hősök emlékműve
- Római katolikus templom (Jézus Szíve Templom)
- Helytörténeti Múzeum
Rendezvények
- A Bucsai Őszi Vigadalom harmadik alkalommal került megrendezésre 2019-ben, melyben a népszerű babgulyásfőző verseny is terítékre került.
- A Bucsai Falunap évente megrendezésre kerülő össznépi rendezvény, melyre szép számmal érkeznek a község határain kívülről is.
- Határtalan Sportnapok név alatt szintén harmadjára került megrendezésre 2019-ben a Bucsa–Bors kerékpártúra.
Források
- Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Békés M. Közgyűlés Millenniumi Emlékbiz., 2001 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Karácsonyi János: Békésvármegye története. II. kötet. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1896 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. Budapest : Központi Statisztikai Hivatal, 2019. In: KSH.hu (Látogatva: 2020. 01. 09.)
Kapcsolódó irodalom
- Biró Endre: Bucsa : emberek sorsok, dokumentumok. Bucsa; Budapest : Biró, 2006. In: Magyar Elektronikus Könyvtár
- Biró Endre: Bucsai krónika : emberek, sorsok, dokumentumok. Bucsa : Biró family Nyomda és Könyvkiadó, 2009. In: Magyar Elektronikus Könyvtár
- Biró Endre: Egy 100 éves templom emlékei : Jézus Szíve templom, Bucsa. Bucsa : Magánkiadás, 2017. In: Magyar Elektronikus Könyvtár
Külső hivatkozások
- Bucsa község honlapja
- Bucsa Sport Egyesület honlapja
- Bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola honlapja
- Bucsai Malom Szálláshely honlap
- Bucsai rendezvények Facebook oldala
- Kézműves és Hagyományőrző Egyesület honlapja
- Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Bucsai Helyi Szervezete honlapja
