Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
Tartalomjegyzék |
Története
Előzmények és alapítás
A Békés Megyei Könyvtár alapjai a 19. század végén keletkeztek, mivel ekkor több egyesület is működtetett már könyvtárat a városban. Az intézmény elődjének tekinthető a Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtára, mely 1899-ben alakult és 1912-től lett nyilvános.
A két világháború között az ún. Auróra Kör üzemeltetett könyvtárat, a háborút követően Féja Géza író kezdte el megszervezni a gazdátlanná vált gyűjtemények könyvtárrá alakítását. Ezzel párhuzamosan a Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat alapított, később körzeti könyvtárat hoztak létre, majd egy év múlva a Központi Technológiai Könyvtár fiókkönyvtárat nyitott a településen. A város a volt polgármesteri lakást jelölte ki könyvtári célra, a fentebb említett gyűjteményeket ide költöztették, majd 1952-ben egyesítették és március 9-én nyitották meg az ország első megyei könyvtáraként. 1958-ban Lipták Pál igazgató közreműködésével bevezették a szabadpolcos rendszert. 1962-ben külön részlegként nyílt meg gyermekkönyvtár, 1964-ben pedig a zenei könyvtár.
Új épület
A könyvtár nyújtotta sok funkció és a gyűjtemény gyarapodása nyomán fellépett az igény egy nagyobb épület iránt. Ennek tervezését 1973-ban kezdték, az alapkőletétel 1979-ben történt, végül az átadásra 1985-ben került sor. Az épület terveinek elkészítéséért Hegedűs Pétert és Csomay Zsófiát 1986-ban megosztott Ybl-díjjal tüntették ki. Létrejött az ország legjobban felszerelt vidéki könyvtára. A kor magas technikai színvonalát képviselte már maga az épület is, úgy alakították ki a belső elrendezését, hogy egységes és variálható legyen a későbbi igényeknek megfelelően. A zenei részlegen, fejhallgató segítségével több olvasónak egyszerre nyílt lehetősége zenét hallgatni. Ebben az időben rengeteg képzőművészeti tárlatnak adott otthont a könyvtár, olyan híres művészek munkáit láthatta a közönség, mint Bak Imre, Bukta Imre, Csohány Kálmán, Szurcsik József, Tolvaly Ernő, hogy csak néhány nagy nevet említsünk a szakma képviselői közül. 1986-ban artotékával gyarapodott az intézmény, melynek induló tételét kétszáz alkotás képezte, ez az idők során több mint négyszázra gyarapodott. Az artotéka különlegessége abban állt, hogy a műtárgyak is kölcsönözhetőek voltak.
Fejlődés
1986-ban elindult a számítógépesítés, 1988-tól vonalkódos kölcsönzést vezettek be, szintén az elsők között. 1992-ben IIF tagintézménnyé vált a könyvtár, melynek keretében számítógépes hálózat épült ki bérelt vonali internet hozzáféréssel. A katalógust először TEXTÁR majd a TEXTLIB rendszerben kezdték építeni, melyet később a Corvina váltott fel. A későbbiekben bővült a szolgáltatások köre a British Coucillal (2000) és Europe Direct ponttal (1998). Az intézményben régikönyves és helytörténeti külön gyűjtemény is megtalálható. A hátrányos helyzetűek számára pályázati forrásokból az évek során több különleges eszköz került beszerzésre. Így automata ajtóval, vak vezető szőnyeggel, braille nyomtatóval, többféle olvasást segítő eszközzel bővült a szolgáltatások köre.
Átalakulások
Fenntartói döntésre, 2007-ben a változó igények miatt átszervezések indultak meg. A könyvtár alapterületét felére csökkentették, összevonták a szintén megyei fenntartású a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal és a Békés Megyei Mûvelõdési Központtal Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum néven. Az épület részleges felújítása után a megyei vezetés átértelmezte a „házban” lévő funkciókat, melynek eredményeként az intézmény 2008. július 1-jén ismét új nevet kapott: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár. A könyvtár 2013. január elsejétől a Békés Megyei Könyvtár nevet viseli. Az intézmény új fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Részlegek, osztályok
Zenei Könyvtár
Lipták Pál, a Békés Megyei Könyvtár Kossuth-díjas igazgatója hozta létre 1964-ben Magyarország első közművelődési könyvtári zenei részlegét. Ez a helyiség 1964. február 1-jén nyílt meg a régi könyvtár épületében, ahol 1980. őszéig működött. Alapterülete 16 négyzetméter volt; a 12 lehallgatóhelyen egyidejűleg 4 lemezjátszó műsorát lehetett hallgatni fejhallgatóval. Az olvasószolgálati feladatokat Tomka Lajosné látta el, a hanglemez állomány gyarapítása és feldolgozása pedig a feldolgozó osztály feladata volt.
A zenei könyvtár 1987. januárjától önálló osztályként működött három zenei könyvtárossal, egy technikussal és egy videókezelővel. Helye a Megyei Könyvtár csendesebb, utcai zajoktól és portól védett Ifjúsági Ház felőli szárnyának emeletére került: 500 négyzetméter alapterületű volt és 3 helyiségből állt: olvasói térből (itt hallgathatott zenét egyszerre 30 vendég, a pulthoz csatlakoztatott fejhallgatón keresztül), raktárból és az úgynevezett sztereo szobából. Utóbbi nevét a külső zenehallgatási lehetőség okán kapta. Később a csoportos videónézés, különböző tanfolyamok és a nyugdíjas pedagógus klub találkozóinak színhelye lett. A dokumentumok idővel egyre kevésbé fértek el a raktárban, így azt bővíteni kellett. 1996. júliusában az olvasói térből leválasztva egy új, a már meglévővel azonos alapterületű raktárat alakítottak ki: ide kerültek a videó kazetták.
A "zenei"-ben kazettás- és szalagos magnón, rádión és lemezjátszón megszólaltatott művek kábelek és csatlakozók segítségével jutottak el az általános részlegbe és az olvasóterembe. Így egyszerre 64-en hallgathattak 12 különböző csatornán zenét, vagy prózát. A videó "központ" négy csatornás volt. A zenei-ben csak fejhallgatóval, de az általános részleg sakkszobájában, az egyik földszinti klubban és a gyermekkönyvtárban külső hangosítással nézhettek filmeket a kisebb-nagyobb csoportok.
A Dézsi Lajosné, aki 1966-tól volt a könyvtár munkatársa 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a részleget. Utóbbi dátum egybe esik a részleg megszűnésével, a gyűjtemény átköltöztetésével az olvasóterembe.
Felnőtt látogatójeggyel vagy napijeggyel rendelkező olvasók a gyűjtemény különböző dokumentumtípusait (CD/DVD/videokazetta/kotta/szakkönyv) helyben használhatják, illetve zenei klubtagság esetén a hangzó dokumentumokat és kottákat kikölcsönözhetik.
Galéria
Lásd még
Források
- A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve (1952-2002.) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Juhász Csilla: A békéscsabai megyei könyvtár története 1960-1988. Békéscsaba, Juhász Csilla, 1989. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kiosztották az Ybl-díjakat. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 79. szám (1986. április 4.) 3. p. (Látogatva: 2019. 01. 22.)
- A könyvtár archív honlapja. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Gellért Mária: Zenei könyvtár Békéscsabán. In: zeneikonyvtar.hu (honlap)
Kapcsolódó irodalom
- A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve: Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán]. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., [2002] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- A Megyei Könyvtár tájékoztatója. Békéscsaba: Békés Megyei Kvt., 1966. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Antal Gyöngyi: A múltra csak építkezni szabad. Békésmegyéért Kintüntetést kapott a könyvtár kollektívája. In: Békés Megyei Hírlap 50.(aug.25.) 199.3. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Balogh Ferenc: A Békés Megyei Könyvtár története. Békéscsaba, Balogh Ferenc., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsaba, Megyei Könyvtár. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 1985. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsaba, Megyei Könyvtár: tervezési program: funkcionális sémák és helyiségjegyzék. Budapest: OSZK KMK, 1975. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Csaba Ibolya: A békéscsabai Megyei Könyvtár igénykeltő munkája 1960-tól. Békéscsaba: Csaba Ibolya, 1969. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Évtizedkönyv [Multimédia] : Békés Megyei Könyvtár, 1985-1995. Békéscsaba: Békés Megyei Könyvtár, 1995. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Gellért Mária: A Békés Megyei Könyvtár [Videofelvétel] Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Gerő Zsoltné: A zene a közművelődési könyvtárban. In: Könyvtáros 15.évf. (1965) p.708-709. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Havassy Pál: Békéscsabai Megyei Könyvtár új épületének tervezési programja. Budapest: OSZK KMK, 1973. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Huszár Istvánné: Huszár Istvánné irásai. Riportok a Megyei Könyvtárban. Békéscsaba: Huszár Istvánné, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Huszár Istvánné: Huszár Istvánné levelei; A Megyei Könyvtárban: riportok Újkigyós ; Eperjes ; Békéscsaba : Huszár Istvánné, 1958. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Juhász Csilla: Tapasztalatok a Békés Megyei Könyvtár Vállalkozói Információs Szolgálatánál. In.: Könyvtári Levelező Lap 2. 2-4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kibédi-Varga Éva Edit: A Békés Megyei Könyvtár. [Békéscsaba]: Kibédi-Varga Éva Edit, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Litauszky Györgyné: A Békés Megyei Könyvtár szervezetének áttekintése: szervezetelemzés. Békéscsaba : Litauszky Gy.-né, 1999. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Lukoviczki Anna: Változások a Békés Megyei Könyvtár működésében, 1989-1999. Békéscsaba: Lukoviczki Anna, 2000. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Megyei Könyvtár, Békéscsaba. Budapest: M. Épitőműv., 1986. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Pál Miklós: A zenei könyvtár szerepe és jelentősége a békéscsabai Megyei Könyvtárban. Pál Miklós, 1966. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Szerencsés Anett: A megyei könyvtárak kiadói tevékenysége : Békéscsaba, Pécs, Kaposvár. Kaposvár : Szerencsés Anett., 2002. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Varga Gáborné: Igénykutató felmérés Békés megyei leendő diplomások körében. Békéscsaba: [Békés Megyei Kvt.], 1988. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Varga Judit: A Békés Megyei Könyvtár tevékenysége a társadalmi elvárások tükrében. [Békéscsaba] : [Varga Judit.], 1989. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Vincze Andrea: A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása. Szeged: Vincze Andrea, 2005. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Külső hivatkozások
- A 20 év könyve [megtekintve: 2012.01.29.]
- Békés Megyei Könyvtár honlapja [megtekintve: 2012.01.29.]
- Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtára [megtekintve: 2012.01.29.]
- Békés Megyei Könyvtár - trailer - ShakuFilm produkció [megtekintve: 2012.01.29.]