Bohn Mihály (1864–1930)

A BékésWiki wikiből

téglagyáros

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Források 5 Kapcsolódó irodalom 6 Külső hivatkozás

Élete

Bohn Mihály (Michael) a Torontál vármegyei Szenthuberten (ma: Bánátnagyfalu) született 1864-ben. Felmenőit a 18. században német tartományokból telepítették a Bánságba (Bánát). Édesapja, Bohn István (Stefan) Nagykikindán, Szenthuberten (1870-ben), Károlyligeten (1894-ben) majd Zsombolyán nyitott téglagyárat. A családnak Nagykikindán gépipari üzeme is volt, ennek köszönhetően kiváló eszközökkel rendelkeztek. A 19. század végétől Nagykikindán szállodát üzemeltettek.

Muschong Mariannát vette feleségül. Gyermekeik: István, Mihály, Katica, Mária, József, Borbála és Jakab. A családtagok tégla és tetőcserépgyártással foglalkoztak.

Elhunyt fiai, Mihály és Jakab tiszteletére Zsombolyán – a gyár mellett – téglatemplomot építtetett, amit 1929-ben szenteltek fel.

Miután a vállalat vezetését fiára bízta, Bohn Dél-Franciaországban kezeltette magát. Mentonban hunyt el 1930 decemberében. 1930. december 13-án az óbudai köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Bohn Mihály 16 éves korától apja gyárában dolgozott. Sógoraival (Muschong Jakabbal és Schaaf Jakabbal), a nagykikindai és zsombolyai gyárak egyesítésével, Bohn M. és társai néven, zsombolyai központtal konszernt alapított. Mihály a 20. század elején téglagyárat alapított Lugoson.

Bohn Békéscsaba délnyugati felén 1907-ben vásárolt földterületet. 1908 elején megindult a gyár felépítése, a szükséges infrastruktúra megteremtése. Közben – Bohn István halála, és a vállalatvezető kiléte miatt – a Bohn és Muschong család felosztotta egymás között a konszernt: Bohnéké maradt a zsombolyai, nagykikindai, szenthuberti, békéscsabai és károlyligeti téglagyár.

1909-re felépült a Bohn M. és Tsa Gőztéglagyár jaminai üzeme, ami fokozatosan háttérbe szorította Suk Kálmán és Wagner József téglagyárát. 1911-ben forgalomba hozták a „253-as Bohn Patent” nevű, nagy sikerre szert tevő cseréptípust. Cserepeit egy oroszlánnal és a Bohn felirattal jelölte. Körülbelül háromszor annyi cserepet állítottak elő, mint téglát. 1912-ben Mihály a céghez rendelte fiát, Istvánt. A gyártás visszaesését a tapasztalt, rutinos munkások katonai behívása eredményezte. 1912-ben Nagykikindán nyersolajmotorok gyártása céljából hozott létre gyárat. Vállalatának további fejlődését az első világháború kitörése akadályozta meg: a termelés felére csökkent. 1918-ra a gyár működése leállt. A Tanácsköztársaság idején elvtársi kezdeményezésre az üzem irányítását alkalmazottak vették át, maguk közül termelési biztost jelöltek ki, Bohnt pedig elküldték. A román megszállást követően visszatérhetett a gyáralapító, aki gépekkel és dorozsmai kéziverőkkel fokozta a gyártást – 1920-ra helyreállt a termelés. Bohn az emberei megtartása céljából munkáskonyhát hozott létre, illetve termény- és pénzjutalmat osztott. Emellett az üzemmel szemben munkáslakásokat építtetett. 1926-ban a téglagyár dolgozói Bohn–SC néven labdarúgócsapatot alapítottak.

Békéscsabától északra is terjeszkedett: 1910-ben megvásárolta az óbudai Victoria üzemet, a ’20-as években Szolnokon téglagyárat, malmot és vejének egy festékgyárat alapított. Vállalatait a fővárosból irányította, a vidéki telephelyeket gyerekei és családtagjai vezették. Betegeskedése miatt, 1927-ben a budapesti Bohn téglagyárból Békéscsabára hívta kisebbik fiát, Józsefet, aki 1930-ban a gyár ügyvezető igazgatója lett.

Bohn Mihály forradalmasította a cserépgyártást, a hagyományos cserépformák mellett új típusokat vezetett be. Szabadalmai között található a hornyolt tetőcserép, téglaalakító forma, berendezés épületek központi fűtésére, szemcsapágy és forgó tengelycsap futókerekeknek, égetőkemence, széntápláló égetőkemencékhez, fűtőkályha, szobakályha, nedvesség áthatolását megakadályozó tégla és az üreges téglafödém. Anyagtisztító gépét a párizsi és berlini akadémiákon is elismerték.

Bohn Mihályt Békéscsaba legtöbb adót befizető lakosai között tartották számon. 1929-ben a békéscsabai képviselőtestületben gyakorolt virilisjogait Susánszky János bankigazgatóra ruházták. Halála után családi részvénytársaságként működött tovább a vállalkozás.

Emlékezete

• Érdemei előtt 1994 óta emléktábla tiszteleg az általa épített zsombolyai templom falán.

Források

• A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 828–833. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésmegyei fejek 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny.,. 1929. 108. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Épitő ipar. In: Békés Megyei Közlöny, 55. évf. 250. szám, 1928. november 4. 5. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Halálozás. In: 8 Órai Ujság, 16. évf. 284. szám, 1930. december 13. 5. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• István Márta: Nagykikindai német polgári családok a második világháború előtt. Kikinda : István M., 2013. 191–200. p.
• Kádár József: Az óbudai Viktória. In: Budapest, 38. évf. 1. szám, 2015 január 11–13. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Negyven munkáslakás épül Erzsébethelyen. In: Körösvidék, 2. évf. 276. szám, 1921. december 6. 2. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Részleges tisztújítás a városházán. In: Körösvidék, 3. évf. 30. szám, 1922. február 7. 1. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)
• Szekeres Béla: Adalékok Békéscsaba gyáriparának történetéhez. 195. p. In: Tanulmányok Békéscsaba történetéből. szerk.: Kristó Gyula–Székely Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Város Tanácsa, 1970. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szigeti Lajos: Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat : tanulmány. Békéscsaba : Szigeti L., 1974? 3., 190. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Szigeti Lajos: Békéscsabai téglagyár 1908–1968. Békéscsaba : Dél-alföldi Tégla- és Cserépip. Váll., 1969. 16–25. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Virilisjog átruházás. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 13. szám, 1929. január 16. 6. p. (Látogatva: 2018. 07. 27.)

Kapcsolódó irodalom

• Csobai László: Bohnék híres téglagyára. In: Csabai Mérleg, 20. évf. 10. szám, 2010. május 20. 12. p.
• Csordás Lajos: Téglaszenvedély : sose lehet tudni, mikor kerül elénk egy otthagyhatatlan téglapéldány. In: Óbudai Anziksz, 1. évf. 3. szám, 2015. 102–105. p.
• Fodor József: Magyarországi tégla és cserépgyártás. Veszprém : Fodor J., 2005. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gécs Béla: 90 éve indult Bohn M. és Társai Gőztéglagyár. In: Heti Mérleg, 8. évf. 44. szám, 1998. december 10. 8. p.
• Gécs Béla: Csabai bírók, csabai históriák, 1717-1918. Békéscsaba : Typografika, 2008. 170–171. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Képiró Ferenc: A Bohn SC és utódai. Békéscsaba : Képiró F., 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Közel 800 munKással Kezdte meg az idei gyártási szezont a Bohngyár Békéscsabán. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 82. szám, 1928. április 11. 2. p.
• Krizsán András: Üzemi múzeum a csabai téglagyárban. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 43. szám, 1984. február 21. 6. p.
• Varga Dezső: Harcban születik az új! In: Békés Megyei Népújság, 5. évf. 268. szám, 1960. november 13. 3. p.

Külső hivatkozás

• Nyemcsok László: Téglagyári múltidézés. In: beol.hu