Szeberényi Gusztáv Adolf (1816–1890)
A BékésWiki wikiből
evangélikus lelkész
Tartalomjegyzék |
Élete
1816. október 14-én Kochanócon (Trencsén megye) született. Anyja Podhradszky Eszter, apja, a neves Szeberényi János, selmeci lelkész és bányakerületi püspök. Édesapja magyarul nem tudott, de azt fontosnak tartotta, hogy fia megtanuljon, ezért az iskolai szünetekben a Bars megyei Szecsőre küldte az ottani református lelkészhez „magyar szóra”. Gusztáv Adolf családjában már magyar volt a használt nyelv.
Elemi iskoláit és a gimnáziumot Selmecbányán végezte. Felsőfokú tanulmányai során Pozsonyban filozófiát és teológiát tanult. 1838-ban sikeresen levizsgázott, ezt követően két évig a jénai egyetemen hallgatója volt. Eközben végigjárta Németországot. Hazatérése után nevelői munkát vállalt Világoson, ahol Bohus János, gazdag katolikus földesúr fiainak nevelését vállalta magára.
1845. május 28-án feleségül vette a lelkészcsaládból származó Dlhányi Maximiliana lelkész leányt, a szarvasi tanár Dlhányi ’Sigmond testvérét. A házasságból öt gyermekük született: István, Josef, Matild, Gusztáv és ’Sigmond.
Életének utolsó éveiben lázas betegség gyötörte, mégis folytatta munkáját. 1890. augusztus 19-én halt meg Békéscsabán.
Munkássága
1843-ban apja maga mellé vette segédlelkésznek, majd felavatása után az egyházasmaróti gyülekezet lelkésze lett. 1853-ban került Békéscsabára, ahol egy 20.000 lelkes szlovák nyelvű evangélikus gyülekezetben kezdte a szolgálatát az idős Haan János mellett, akivel rendbe hozták az egyház anyagi ügyeit. Szeberényi Gusztáv Adolf a régi harangok helyébe újakat szerzett, nevéhez fűződik a jaminai evangélikus templom építtetése. Sokat tett a nép vallásos nevelése érdekében, igyekezett megreformálni a gyülekezet belső életét: a vasárnapi istentiszteletek gyülekezeti fegyelmét megerősítette, a hétköznapi könyörgések rendjét megváltoztatta; és új istentiszteleti alkalmat is bevezetett, az óév estét, amely azztán az egész egyházmegyében általánossá vált. Nagy hangsúlyt fektetett a fiatalok konfirmációs oktatásának megreformálására is. Újításai visszaállították a korábban létező lelki gyakorlatokat.
Lelkésztársa az 1855 őszén megválasztott Haan Lajos volt, akivel évenként felváltva töltötték be az igazgató-lelkészi tisztséget. A nagy műveltségéről és szorgalmáról híres Szeberényi Gusztáv Adolfot 1868-ban esperessé, 1872. június 20-án bányakerületi püspökké nevezték ki.
Az egyházi feladatok mellett a politikával is foglalkozott. 1879-ben gróf Apponyi Alberttel szemben nagy aránnyal megválasztották Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé. 1890. április 29-én főrendiházi tag lett.
Irodalmi munkássága is jelentős: az 50-es években egyházjogi cikkeket írt, melyek nevezetes hazai és németországi egyházi lapban jelentek meg. Haan Lajossal és több csabai tanítóval a népiskola részére olvasókönyvet állított össze (mivel eddig az új testamentumot használták olvasókönyvként), illetve közreműködött Haan énekeskönyvének szerkesztésében. A nevéhez fűződő kötetek a gyakorlati egyházi munkát segítették. 1867-ben jelent meg a szlovák nyelvű ágendája. 1876-ban konfirmációs kátét és Luther kiskátéjának szlovák fordítását adta ki. 1877-ben megjelentette édesapja életrajzát a „Nagy papok életrajza” című gyűjteményes kötetben. Az egyetemes közgyűlés 1868-ban rábízta a zsinati előmunkálatok - azaz a leendő evangélikus egyházszervezet és törvénykönyv - sajtó alá rendezését, amely 1870-ben készült el. Püspöki megbízásból kiadta az istentiszteletnél használandó agendát. E mű elismeréséül a bécsi teológiai fakultás díszdoktori címmel tüntette ki. Számos vallásos könyvet is újra kiadatott. Tevékenységéért I. Ferenc József kitüntette és királyi tanácsossággal ruházta fel.
Emlékezete
- Békéscsabán 1938-ban teret neveztek el róla, melyet 1962-ben Rózsa Ferenc névre változtattak. 1992-től azonban a tér ismét Szeberényi Gusztáv nevét viseli.
- 2013. szeptember 1. vasárnap délután rendhagyó ünnepi évnyitónak adott otthont a békéscsabai Evangélikus Nagytemplom, amikor is Szeberényi Gusztáv Adolf evangélikus püspök nevét vette fel az a békéscsabai evangélikus iskola.
Művei
- Konfirmációi tanítás. Bp. 1876.
- Luther kiskátéja. Bp. 1876.
- Kézi agenda. (Magyar, szlovák és német nyelven.) Bp. 1877.
Források
- Báttaszlki Lajos: Alföldi képes emlékkönyv. Arad. 1887. Széchenyi Irod. Int. 31-34. p.
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk. Korniss Géza. Bcs. 1930. Körösvidék ny. 204-205. p.
- Haan Lajos: Békés-Csaba. Békéscsaba, 1991.
- Kertész Botond: Békeidők küzdelmei, Szeberényi Gusztáv Adolf élete. Békéscsaba : Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, 2014 19-27. p.
Külső hivatkozások
- Új nevet kapott a békéscsabai evangélikus iskola In. beol.hu
