Áchim L(iker) András (1871–1911)

A BékésWiki wikiből

parasztpolitikus, képviselő

Békéscsabán született 1871. március 15- én.

Nagyapját, Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja,idősebb Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.

Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.

Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg. Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával -Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázás át követelte.

Rövidesen szakított Mezőfivel; szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal. 1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906 májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.

1908 elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

1911 tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. május 14-én. 1911. május 15-én halt meg. Mások szerint ez az konfliktus nem egészen politikai eredetű, azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér, de a sors fintora, hogy pl.: Békéscsabához közel eső (25 km-re) Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát; emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán, a nevét viselő utcában; kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Múzeumban Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.

Cikkei a köv. újságokban jelentek meg

• IgaZ Eszme (1904)
• A Polgár (1905)
• Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
• Földművelők Lapja (1907)
• Budapesti Napló (1907)
• XX. Század (1908)
• Egyenlőség (1908)
• Paraszt Újság (1908)
• Pesti Futár (1910)
• Békésvár megyei Friss Újság (1911)
• Pesti Napló (1911)

Kapcsolódó irodalom

• Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. sz. 1971. p. 153-188.
• Domokos József: Áchim L. András. Budapest: Kossuth K., 1971. p. 350.
• Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. p. 437.
• Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. p. 24.
• Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. sz. 1988. p. 495-503.
• Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. p. 66.
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1-5.
• Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. p. 7-8.
• Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. p. 162-187.
• Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. p. 43.
• Pölöskei Ferenc - Szabó Ferenc: Áchim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. p. 157.
• Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. p. 423.
• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 6. tábla. (kép)
• Magyar agrártörténeti életrajzok.1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. p. 1.
• Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1. Békéscsaba: Városi Tanács V.B. 1956. p. 173.