Zsilinszky Endre (1852–1919)

A BékésWiki wikiből

tanár, gazdálkodó. Békéscsaba, 1852. június 12. - Békéscsaba, 1919. augusztus 28. Szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermeke. Apja Zsilinszky Mihály - 1869 előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt. Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta (1887-1889, 1891-1893). Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas -jobbára szikes - földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott. Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt. E változatos életpályának 1919-ben bekövetkezett váratlan halála vetett véget. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra. MŰVEI: Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Bp. 1882. Bartalits ny. 39 p. Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Bp. 1924. Stádium. 311 p. (A 2. rész nem jelent meg.) IRODALOM: Arcképek. Zsilinszky Endre dr. = Békésmegyei Közlöny. 32. évf. 1905. január 19. 12. sz. 1. p. Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1986. Hazafias Népfront és Városi Tanács. 14-15. p. SZABÓ Ferenc Dr. Zsilinszky Endre = Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. 1993. 11. sz. 5-6. p. SZINNYEI József Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Bp. 1914. Hornyánszky. 1938. p. VIGH Károly Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Bp. 1992. Szépirodalmi K. 12-14., 56. p. KÉP: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szerk. Tóth Lajos. Szarvas. 1986. Hazafias Népfront és Városi Tanács. 14. p. SZABÓ Ferenc Dr. Zsilinszky Endre = Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. 1993. 11. sz. 5. p.