Haan Antal (1827–1888)
A BékésWiki wikiből
festőművész
Tartalomjegyzék |
Élete
Békéscsabán született 1827. január 5-én. Édesapja Haan János, evangélikus lelkész, édesanyja Petényi Judit Mária. Két testvére Haan Vilmos, ügyvéd illetve Haan Lajos, lelkész és történetíró. Az általános iskolát Békéscsabán, a gimnáziumot Szarvason végezte el. Művészeti tanulmányait is itt kezdte el, majd 1845 októberétől Bécsben tanult a képzőművészeti akadémián. Az 1848-49-es szabadságharcban mint tiszt, aktívan részt vett, a világosi fegyverletételt követően azonban lefokozták közlegénnyé s évekig az osztrák seregben tartották. Az 1840-es évek végétől az 1860-as évek elejéig főleg Olaszországban munkálkodott. Ez alatt Csabán is tölt némi időt, azonban édesapja 1855-ben bekövetkező halála után, a Bach-korszak elkeserítő légkörét érzékelve ismét kiköltözött Itáliába, s várta a megfelelő alkalmat, hogy hazatérhessen. 1862-től egészen a hetvenes évek elejéig Békéscsabán élt és alkotott, majd visszatért Olaszországba. Utolsó éveit Capri szigetén töltötte, s ott is halt meg 1888. május 9-én.
Munkássága
A szarvasi evangélikus gimnázium rajztanodájában szerezte művészeti alapismereteit, s ebben az időben döntött - szülei támogatását is megnyerve - a művészi pálya mellett. Tanulmányait a bécsi művészeti akadémián folytatta, ahol tanítói voltak Leopold Kupelwieser és Ferdinand Georg Waldmüller. Waldmüller, a pozsonyi országgyűléshez intézett levelében határozottan kiállt diákjai - úgy, mint Haan Antal, Zichy Mihály vagy Orlai Petrics Sámuel - tehetsége s általában a magyar művészet mellett, szorgalmazva annak mielőbbi felvirágoztatását. A szabadságharc utáni Magyarország szomorú helyzete, a művészeti élet sivársága, Haan-t távozásra kényszerítette: csatlakozva társaihoz, Olaszországban próbált szerencsét, ahol behatóan tanulmányozta és másolta a nagy reneszánsz művészek munkáit. A Békéscsabán töltött 10 év alatt főleg oltárképeket és portrékat készített. Az evangélikus egyház kérésére megfestette az Evangélikus Kistemplom oltárképét s olyan jeles személyiségek arcképét, mint Kossuth, Széchenyi, Deák vagy Teleki László. Megrendelői között volt a Sztraka és a Stark család. Talán legnagyobb szakmai elismeréseként megbízást kapott a Nemzeti Múzeumtól a Vatikánban található Rafaello-freskók reprodukálására, e munkái ma a Nemzeti Galériában találhatóak. A Capri szigetén töltött, haláláig tartó időszakában már kevesebb munkája volt, nehéz anyagi körülmények között élt, s otthonról érkező megrendelésekre is dolgozott. Oltárképeit és portréit a klasszicizmusra jellemző pontossággal és aprólékossággal készítette, ecsetkezelésére és színhasználatára pedig nagy hatással volt az általa jól ismert és szeretett reneszánsz. Legnagyobbra értékelt művei főleg másolatok. Alkotásainak többsége a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, illetve az evangélikus egyház tulajdonában áll.
Fontosabb művei
- IX. Pius pápa portréja, 1857
- Léda a hattyúval, 1861
- Ujságot olvasó férfi
- Judit és Holofernész, 1853
Forrás
- Forján János - Csabai arcok. Forján J.. Békéscsaba, 2011. Digitalizált változat (látogatva: 2013.11.14.)
- Dr. Haan Albert - A képzőművészet Békéscsabán. In: Korniss Géza. Történelmi és kulturális monográfia. 1930, Békéscsaba. . Digitalizált változat (látogatva: 2013.11.14.)
- Zsilinszky Mihály - Haan Antal. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve 1888/89.. Szerk.: Karácsonyi János. Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat, 1890. . Digitalizált változat (látogatva: 2013.11.14.)
- B. Turok Margit - Capry szigetén temették el. Haan Antal a múlt századi festészet jeles alakja. Békés Megyei Népújság. 43. évf. 19. sz. ill.: Forján János, Csabai arcok. Forján J.. Békéscsaba, 2011. Digitalizált változat (látogatva: 2013.11.14.)
Külső hivatkozások
- Haan Antal. In: Wikipédia (látogatva: 2013.11.14.)
