Székács József (1809–1876)

A BékésWiki wikiből

evangélikus püspök, egyházi író, költő, műfordító

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Emlékezete 4 Válogatott művei 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozás

Élete

Székács József 1809. február 2-án született Orosházán. Édesapja Székács János tímármester, édesanyja Plenter Éva. Nyolcan voltak testvérek.

A népiskolai tanulmányokat Orosházán végezte. A tót nyelv elsajátítása céljából Tótkomlósra került. Tizenegy évesen ő mondta a templomi beköszöntőt az iskolai évzáró vizsgán. Szigethy János lelkész rábeszélésének köszönhetően a mezőberényi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Hat év alatt elvégezte a nyolcosztályos gimnáziumot. 1826-tól bölcseletet és teológiát tanult Sopronban. Tagja lett a soproni Magyar Társaságnak. 1829-ben sikeres lelkészi vizsgát tett.

Az ötéves nevelősködés után, 1835-ben a berlini egyetemeken klasszika-filológiát és filozófiát hallgatott. Németország mellett járt Hollandiában és Angliában is. Lipcsében filozófiai doktori címet, 1860-ban a jénai egyetemen teológiai doktori címet szerzett.

1840-ben megházasodott, Veöreös Juliannát vette feleségül. Hat gyermekük született.

Székács József 1876. július 29-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. 1877 októberében felavatták a síremlékét.

Munkássága

Tanulmányait követően Nikolics Péter nevelőjeként tevékenykedett Rudnán. Tanítványával Karlócán, Pesten és Eperjesen tartózkodott. Nevelősködése időszakában megtanult szerbül és görögül, emellett jogot hallgatott. Az eperjesi főiskolán megszervezte a Magyar Társaságot. Vörösmarty Mihálynak köszönhetően megjelentek az első műfordításai.

1836-tól Nikolics Sándor nevelője lett. Ugyanebben az évben Szerb népdalok és hősregék címmel megjelent a műfordítása. Tanulmányozta a magyar, szerb, szlovák és német nyelvet, a szomszédos népek nemzeti irodalmát. Görögről (pl. Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok), latinról (Terentius hat vígjátéka), németről (Goethe) fordított. 1836-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1838-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja lett. Őt nevezték ki a pesti evangélikus magyar egyház első lelkészének. Székács József keresztelte Kossuth Lajos két fiúgyermekét, ő temette Petőfi Sándor szüleit, Petrovics Istvánt és Hrúz Máriát, valamint a költő egykori szerelmét, a fiatalon elhunyt Csapó Elelkát.

Kossuth Lajos felhívására, Török Pállal elindították a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot, Székács az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméit hirdette. Szerkesztette a Protestáns lelkészi tár és a Lelki kincstár című lapokat. A szabadságharc után Orosházán tartózkodott, majd visszatért Pestre.

Szerepet vállalt az 1859-es protestáns pátens (1859) elleni küzdelemben. 1860 júliusában bányakerületi püspökké választották, a tisztséget 1872-ig töltött be. 1865 és 1869 között az orosházi kerület országgyűlési képviselője volt. Beszédei, gyászbeszédei önálló kötetben, egyházi és világi költeményei, epigrammái, szatírái a korabeli lapokban jelentek meg. 1865 és 1868 között országgyűlési képviselőként a protestánsok ügyét szolgálta. 1870-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Ferenc Józseftől az érdemei elismeréseként megkapta a királyi tanácsosi címet és a Lipót-rendjelet. 1876 májusáig szolgált lelkészként, majd betegeskedni kezdett.

Emlékezete

• Orosházán 1910-től szoborállításra gyűjtöttek, azonban az első világháború után elértéktelenedett az összeg.
• Szülővárosában 1926 óta utca viseli a nevét.
• Az orosházi evangélikus óvoda, általános iskola és gimnázium 2009 októberétől Székács József nevét viseli.
• Székács József születésének 200. évfordulója alkalmából Varga Béla fafaragó szobrot, Budavári Tibor emléktáblát készített az orosházi iskola számára.
• 2009-ben emléktáblát avattak a tiszteletére az evangélikus templom déli homlokzatán.

Válogatott művei

Költeményei többek között az Aurorában, az Athenaeumban, a Pesti Divatlapban, jelentek meg. Írói álnevei: Henyei Gyula, Orosházi.

• Szerb népdalok és hősregék az eredetiből. Pest, 1836
• Beköszöntő beszéd, mellyet nov. 11. tartott, midőn a budapeti ev. gyülekezet lelkipásztorává választatott. Pest, 1837
• Egyházi beszéd, mellyet a budapesti özönvíz napjai után az ág. hitv. ev. templomban ápr. 1. tartott. Pest, 1838
• Egyházi beszéd, Sz. Háromság utáni 24. vasárnapján. Pest, 1838
• A keresztény vallás katechismusa. Pest, 1841
• A bányakerületi ág. hitv. ev. superintendentia egyházi Névtára 1842-re
• Imádságok és buzgólkodások... Pest, 1845
• Párhuzamos életrajzok Plutarchból. Buda, 1847
• A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes névtára. Pest, 1848
• Egyházi beszéd, mellyet bold. Mária Dorothea cs. kir. főherczegasszony, magyarhoni nádorözvegy ő fensége halotti gyásztisztelete alkalmával 1855. máj. 3. tartott. Pest, 1855
• Siralom és vigasz... Gyászbeszéd, melyet gr. Teleki József halálozása ünnepén... márcz. 4. 1885. elmondott. Pest, 1855
• Igénytelen vélemények a két evangyélmi egyház ügyeinek igazgatását tárgyazó miniszteri törvényjavaslat felett. Pest, 1856
• Egyházi beszéd Berzsenyi Dániel sírja felett 1860. jún. 14. Pest, 1860
• A magyarhoni ágost. és helv. hitvallásnak szabad és nyilvános vallásgyakorlatát biztosító törvények. Pest, 1860
• Kisebb imakönyv evang. keresztények számára. Pest, 1868
• Bányakerületi utasítások. Pest, 1870
• Összegyűjtött egyházi beszédei. Pest, 1871

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825–2002. Szerk.: Beck Mihály et al. Budapest : MTA Társadalomkutató Központ – Tudománytár, 2003. 1217–1218. p. (Látogatva: 2023. 03. 27.)
• Ballagi Mór: Székács József. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, 19. évf. 35. szám (1876. augusztus 27.) (Látogatva: 2023. 03. 27.)
• Farkas Emőd: Petőfi élete : regényes korrajz. Budapest : Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat, 1909. 91. p. (Látogatva: 2023. 03. 22.)
• Győry Vilmos: Petőfi szülőiről. In: Koszoru, (1883. február 18.) 109. p. (Látogatva: 2023. 03. 22.)
• Jantos Istvánné: Névadás vagy keresztelő. In: Orosházi Harangszó, 16. évf. 4. szám (2009. karácsony) 14–15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Koszorús Oszkár: A közép-kelet-európai népek kulturális közeledésének egyik előfutára: Székács József. In: Békés Megyei Népújság, 41. évf. 175. szám (1986. július 26.) 8. p. (Látogatva: 2023. 03. 22.)
• Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei a XIX. század végéig. I. Orosháza : Önkorm., 1994. 69–72. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Székács József. In: Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József (Látogatva: 2023. 03. 28.)

Kapcsolódó irodalom

• Az összevont három intézmény új neve: Székács József. In: Békés Megyei Hírlap, 64. évf. 203. szám (2009. augusztus 31.) 2. p.
• Ballagi Mór: Emlékbeszéd Székács József t. tag fölött. Budapest : Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, 1879
• Ballagi Mór: Székács József. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 19. évf. 33. szám (1876. augusztus 13.)
• Ballagi Mór: Székács József. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 19. évf. 34. szám (1876. augusztus 20.)
• Benkő István: Székács József : élete és irodalmi munkássága. Marosvásárhely : Ev. Ref. Kollegiumi Ny., 1901
• Elek László: Székács József, 1809-1876 : megjelent Orosháza újratelepítésének 250. évfordulójára. Gyula : Békés Megyei Lvt., 1994 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk.: Tóth-Szöllős Mihály. Budapest : Ev. Sajtóosztály, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Patay Pál: D. Dr. Székács József. Budapest : M. O. B. Könyvnyomdája, 1914
• Székács emlékkönyv : Székács József születésének százéves, a Gyámintézetnek félszázados, a theol. akadémiának harmincéves emlékünnepe alkalmából. Pozsony : Budapest Hornyánszky Viktor, 1912
• Székács József. In: Vasárnapi Ujság, 23. évf. 32. szám (1876. augusztus 6.) 497–498. p.
• Székács József: Székács József püspök visszaemlékezései. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Székács-emléktábla készül a templom főbejáratához. In: Békés Megyei Hírlap, 64. évf. 240. szám (2009. október 13.) 5. p.
• Zászkaliczky Péter: Székács József emberi arca – I. rész. In: Orosházi Harangszó, 16. évf. 2. szám (2009 pünkösdje) 6–9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zászkaliczky Péter: Székács József emberi arca – II. rész. In: Orosházi Harangszó, 16. évf. 3. szám (2009 ősze) 3–6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. javított és bővített kiadás. Budapest : A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1977
• Zsilinszky Mihály: Dr. Székács József evang. püspök 1809–1876. Budapest : Luther-Társaság, 1909
• Zsilinszky Mihály: Székács József emlékezete. In: A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1876–1877. 3. kötet. Szerk.: Zsilinszky Mihály. B.-Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1878. 1–35. p.

Külső hivatkozás

• Székács József. In: Wikipédia