Salkovics Péter (1807–1869)
A BékésWiki wikiből
főmérnök
Tartalomjegyzék |
Élete
Salkovics Péter 1807. április 22-én született Mezőberényben. Édesapja Salkovics Péter mészárosmester (Orlai Petrics Soma anyai nagyapja, az ő testvére, Salkovics Kamhall Zsuzsanna Petőfi Sándor apai nagyanyja), édesanyja Szakáts Karolin. Testvérei: Karolin, Zsuzsanna, Mihály, Johanna, Dániel, Erzsébet és Károly. Salkovics Karolin elsőszülött gyermeke Orlai Petrics Soma.
Salkovics Péter a mezőberényi gimnáziumban, a retorikai és poetikai osztályban tanult. Tanulmányait Sopronban folytatta, földmérő mérnök lett.
1833. június 30-án megházasodott, Osvald Ágnest vette feleségül.
Salkovics Péter 1869. február 28-án hunyt el. Március 2-én Ostffyasszonyfán helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Vas vármegyében, Ostffyasszonyfán telepedett le, ahol tagosító főmérnök lett, mérnöki irodát működtetett. Az ostffyasszonyfai földesurak parcellázásainak, tagosításaiknak köszönhetően jómódban élt. Salkovicsot a szlovák beszéde miatt mulatságos figurának tartották a Kemenesalján élő nemesek. A faluban Kisfaludy Samu táblabíró négyszobás nemesi házát bérelte. Agarakat és lovakat tartott, szívesen agarászott, vadászott.
Salkovics 1839 májusában magához vette a 16 éves Petőfi Sándort, akit kitagadott az apja. Petőfi Salkovics ötéves fia, József tanítója lett, emellett az irodájában segédkezett (írt és rajzolt). Salkovics a soproni líceumben kívánta taníttatni a fiút.
1839 júniusában a testvére, Salkovics Károly és az unokaöccse, Orlai Petrics Soma érkezett Ostffyasszonyfára. Orlai és Petőfi barátságot kötött, vadászni jártak. Petőfi a Salkovics Péter könyvespolcáról leemelt kötetekből kijegyzetelte a hazai várakat és várromokat, naponta többször játszott Salkovics zongoráján. Itt írta a Petrics Somához című költeményét. Feltehetően a legszebb szünidejét töltötte Salkovicséknál.
Petőfi Ostffyasszonyfán szerelmes lett Csáfordi Tóth Ferenc nyugalmazott őrnagy lányába, Rózába, akihez szerelmes verseket írt. A lány édesapja nem nézte jó szemmel a költő szándékát, erről levélben értesítte a Rába-közben tagosító Salkovicsot. Ő megírta feleségének, hogy: „Samut (Orlait) és Károlyt küldjétek Sopronba, Sándornak azonban adj egy pár forintot, s menjen ahová neki tetszik, belőle úgysem lesz egyéb komédiásnál.”
A három fiú szeptemberben Sopronba távozott, ahol Petőfi beállt a sorgyalogezredbe.
Lásd még
Források
- Anyakönyvek, 1784–1895 / Evangélikus Egyház, Csönge. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 02. 03.)
- Balogh Gyula: Petőfi Vasvármegyében. In: Petőfi gyűjtemény – B sorozat / 17-es doboz (Látogatva: 2023. 02. 03.)
- Dienes András: Petőfi Vas megyében. In: Vasi Szemle, 15. évf. 3. szám (1961) 56–66. p. (Látogatva: 2023. 02. 01.)
- Kemenesaljai Életrajzi Lexikon. Csönge : Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet, 2014 152–153. p. (Látogatva: 2023. 02. 01.)
- Mezőberény története. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 34–61. p. (Látogatva: 2023. 01. 31.)
- Petőfi Aszódja – Aszód Petőfije. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum, 1975 13–14. p. (Látogatva: 2023. 01. 31.)
Kapcsolódó irodalom
- Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1958. 23. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. 1. kötet. 2., jav. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. 263–270. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jakus Lajos: Petőfi családja. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk.: Farkas Péter – Novák László. Szentendre : Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989. 119–162. p.
- Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete : kritikai életrajz. 2., jav. kiad. Budapest : Osiris, 2022 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mesterházy Sándor: A fiatal Petőfi Ostffyasszonyfán. In: Evangélikus Élet, 54. évf. 19. szám (1989. május 7.) 4. p.
- Mesterházy Sándor: Országos Petőfi-ünnepély Ostffyasszonyfán. In: Evangélikus Élet, 54. évf. 25. szám (1989. június 18.) 4. p.
- Osztovits Szabolcs: „Sors, nyiss nekem tért” : Petőfi Sándor életének krónikája. Budapest : Osiris, 2022. 144. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- „Vándorlom a világot...” : Petőfi nyomában a Galga és a Rákos vidékén. Szerk.: Asztalos István. Aszód : Petőfi Múzeum 1985. 13–14. p.
