Vajda Péter (1808–1846)
A BékésWiki wikiből
költő, újságíró, pedagógus
Tartalomjegyzék |
Élete
Vajda Péter 1808. január 20-án született a Veszprém megyei Vanyolán. Édesapja Vajda Péter, édesanyja Kovács Judith. Nyolcan voltak testvérek.
1819-től a soproni evangélikus gimnáziumban tanult, figyelme az angol és német nyelvű irodalom és tudomány felé fordult. 1826-ban távoznia kellett, miután a diákok szabadságáról elmélkedett, és felszólalt a büntetések ellen. Tanulmányait a győri akadémián folytatta. Győrben házitanítóként alkalmazták, sokat kirándult. 1828-tól orvosi tanulmányokat végzett Pesten, a természettudományok mellett az irodalom érdekelte. Társai körében népszerűvé tette a piros nyakkendő viselését. Orvosi diplomát nem szerzett, 1831-ben távozott – feltételezhetően egy tiltakozó diákmozgalomban való szerepvállalása miatt.
1836-ban megházasodott, Papp Katalint vette feleségül.
Vajda Péter 1846. február 10-én hunyt el Szarvason. A szarvasi evangélikus Ótemetőben helyezték örök nyugalomra. Petőfi Sándor búcsúverset írt Vajda Péter halálára, „a természet leghívebb fiának”, a „függetlenség hősének” nevezte a költőt. Síremlékét 1861-ben állították.
Munkássága
Első versei 1831-ben a Koszorú, cikkei a Hasznos Mulatságok (a Hazai és Külföldi Tudósítások kulturális melléklete) című lapokban jelentek meg. 1833-tól utóbbi társszerkesztőjeként dolgozott. Kezdetben Uzdi Gyula, majd Bogárdy és Darázsy álnéven is írt. Költeményeiben a szabadsághoz, az egyenlőséghez, a testvériséghez, az igazsághoz és a joghoz kapcsolódó, radikális eszmék jelennek meg. A költemények mellett regények, elbeszélések, útleírások köthetők a nevéhez.
Első tanulmányát 1832-ben Nemzetiség címmel a Tudományos Gyűjteményben közölte. 1834-től szépprózai műveket is írt, első regénye A legszebb lány címmel jelent meg. A Vajkoontala című elbeszélés közönségsikert hozott a számára.
1834-ben külföldi ismeretterjesztő lapok mintájára Lipcsében elindította a Garasos Tár című lapot, melynek szerkesztője, a cikkek szerzője és fordítója volt. Az ismeretterjesztő folyóiratnak három hónap alatt 12 lapszáma jelent meg. Lipcse után tanulmányúton járt Angliában, Hollandiában és Itáliában. Hazatérte után a Rajzolatok c. laphoz, majd az Athenaeumhoz került. 1838-ban ismét a Hasznos Mulatságok folyóiratnál dolgozott, majd Kunoss Endre és Sztancsics (Táncsics) Mihállyal elindították a Természet c. folyóiratot, valamint a Lombok nevet viselő irodalmi mellékletet. 1835–1840 között az Auróra, a Kritikai Lapok, a Társalkodó munkatársa volt. 1840-ben Vahot Imre és Erdélyi János társaságában szerepet vállalt a Nemzeti Almanach Társaság megalapításában, 1846-ig szerkesztette az Almanach-sorozatot. 1841-ben kinevezték a Világ című lap felelős szerkesztőjének. 1841-től a Pesti Hírlap is közölte írásait. Cikkeiben a haza, a szabadság, az egyenlőség, az egyenjogúság, a jövő megalapozásának eszméi jelentek meg. Gondolatai Kossuth Lajosra és Petőfi Sándorra is hatottak.
Vajda Péter a pesti közélet aktív szereplője volt. 1837-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1841-ben a Kisfaludy Társaság tagja, 1841-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat titkára, 1842-ben az Iparegyesület jegyzője lett. A Magyar Drámaíró Egyesület szervezőjeként tevékenykedett, drámákat írt és főként Shakespeare-t fordított. Nyelvújítóként közreműködött a magyar irodalmi és szakmai nyelv kialakításában.
Tanári pályáját az 1840-es évek elején a budapesti evangélikus gimnázium segédtanáraként kezdte. 1842-ben ismeretterjesztő tankönyvet készített (pl. Képes Ábéczé). 1843-ban kinevezték a szarvasi főgimnázium igazgatójának. Szarvason több reformot bevezetett (szakrendszerű oktatás, órai kísérletek, testi fenyítés eltörlése), könyvtárat, nyelvművelő társaságot, önképzőkört és ösztöndíjat hozott létre. Hívására Ballagi (Bloch) Mór teológus, nyelvész és Greguss Ágost irodalomtudós, esztéta is a gimnázium tanára lett. Vezetése alatt a gimnázium országos hírnévre tett szert. Írásaiban továbbra is radikális eszméket, forradalmi gondolatokat közvetített. 1844–1845-ben az Életképek irodalmi divatlap közölte a munkáit. Erkölcsi beszédeit kötetben kívánta kiadni, a cenzor azonban vizsgálatot indított ellene, mely a halála miatt tárgytalanná vált.
Válogatott írásai
- A legszebb leány (tréfás elbeszélések, 1834)
- A nap szakaszai (költeményes festések, 1834)
- A szépítés mestersége (útmutatás, 1835)
- A tapasztalt méhészgazda (oktatás, 1835)
- Magyar nyelvtudomány (1835)
- Pesti levelek 1–2. kötet (1835–1837)
- Joguz, vagy a honkeresők (tragédia, 1836)
- Növénytudomány (magyar-latin füvésznyelv, 1836)
- Tárcsai Bende (regény, 1837)
- Vajkoontala (novella)
- Az aratás (novella)
- Dalhon I–IV. füzet (prózaversek, 1839–1844)
- Vajda Péter magyar nyelvtana (magyar–német, 1840)
- Az éj fija (novella, 1841)
- A Pesti Protestans Fő-iskola terve (1843)
- Utazás a hazában (útleírás, 1843)
- Nemzeti ábéczé (olvasókönyv, é.n.)
- Buda halála (szomorújáték, 1867)
- Dalhon (válogatás, 1906)
- Erkölcsi beszédek (1931)
- Költemények prózában és más írások (1958)
- Vajda Péter válogatott művei (1972)
Emlékezete
- 1846-ban a Bakony egyik kilátóját és a Budai-hegyek egyik bércét nevezték el róla.
- Dunaiszky Lőrinc 1856-ban készített Vajda Péter-szobraiból egy a szarvasi gimnáziumba, egy másik az Akadémiára került.
- Nevét 1898-ban a szülőháza falán, 1971-ben a vanyolai iskola falán elhelyezett emléktáblákon örökítették meg.
- A szarvasi gimnázium 1930-ban, a vanyolai iskola 1961-ben, a szarvasi Művelődési Központ 1963-ban, a budapesti Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola 1996-ban felvette Vajda Péter nevét.
- Vajda Péter erkölcsi beszédeinek kéziratát a Szarvasi Öregdiákok Szövetsége jelentette meg 1931-ben.
- A Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre 1963-ban megalapította a Vajda-emlékdíjat. A kitüntetett tanulók nevét a Vajda-emlékserlegen örökítik meg.
- Szarvason (Csepregi Zoltán, 1976) és Vanyolán (Tarr István, 1961) egy-egy mellszobor őrzi az emlékét.
- 1988-ban Vanyolán felavatták a Vajda Péter emlékházat.
- 1995-ben létrehozták a Szarvasi Vajda Péter Alapítványt.
- 2002-ben, a szarvasi gimnázium alapításának 200. évfordulója alkalmából emlékérem (Lebó Ferenc győri mester alkotása) és emléktábla (Lestyán-Goda János szarvasi szobrászművész) készült a tiszteletére.
- 2022-ben a szarvasi gimnázium falán felavatták a Vajda Péter portréjával ellátott emléktáblát.
- Szarvason, a nevét viselő gimnáziumban Vajda-napot rendeznek.
- Utcát neveztek el róla Budapesten, Szarvason és Vanyolán.
Források
- A Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium emlékkönyve, 1802–2002. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Vajda P. Gimn., Szakközépisk. és Koll. : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kutas Ferenc: Fejezetek Vajda Péter életéből és munkásságából : olvasókönyv. Szarvas : Szarvasi Krónika Alap., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kutas Ferenc: Ünnep a Vajdában. In: Newjsag.hu (Látogatva: 2022. 10. 14.)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Budapest : Hornyánszky Viktor, 1914 (Látogatva: 2022. 10. 14.)
Kapcsolódó irodalom
- Elek László: Vajda Péter élete, irodalmi-közéleti tevékenysége, pedagógiai munkássága. Szarvas : Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola : Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre, 1996 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Evangélikus arcképcsarnok. Szerk.: Tóth-Szöllős Mihály. Budapest : Ev. Sajtóosztály, 2002
- Hanzó Lajos: Vajda Péter, 1808–1846. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Műv. Oszt., 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Hegedűs András: Vajda Péter emlékezete. In: Köznevelés, 14. évf. 2. szám (1958. január 22.) (1958) 25–28. p.
- Hegedűs András: Vajda Péter pedagógiai nézetei. In: Pedagógiai Szemle, 8. évf. 4. szám (1958) 360–375. p.
- Kádár Zoltán: Vajda Péter. In: Természet Világa, 114. évf. 4. szám (1983. április 1.) 182. p.
- Kemény Gábor: Vajda Péter emléke… (1808–1846). In: Köznevelés, 2. évf. 8. szám (1946. április 15.) 11–12. p.
- Kerecsényi Zoltán: 205 esztendeje született Vajda Péter. In: Evangélikus Élet, 78. évf. 33–34. szám (2013. augusztus 18.) 6. p.
- Kováss Jánosné: Vajda Péter. In: Evangélikus Élet, 41. évf. 18. szám (1976. május 2.) 4. p.
- Költők a hírnév árnyékából : válogatás. Szerk. és az utószót írta Mezei Márta. Budapest : Unikornis, 1998 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Lovász György: Vajda Péter (1808–1846). In: A Szarvasi Állami Vajda Péter Általános Gimnázium évkönyve 1962–63. tanév. Összeáll.: Gábris József. Szarvas : Vajda P. Ált. Gimn., 1963. 3–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Markó László et al.: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825–2002. Budapest : MTA Társadalomkut. Közp., 2003
- Nádor Jenő: Egy demokratikus nevelő centenáriuma. In: Embernevelés, 2. évf. 3–4. szám (1946. március 1.) 210–212.
- Nádor Jenő: Vajda Péter tanítványai között. In: Pedagógiai Szemle, 7-8. szám (1960. július–december) 649–652. p.
- Széchy Károly: Vajda Péter élete és művei. Budapest : Eggenberger, 1892
- Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Vár. Barát. Köre, 1983 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tölgyesi József: Vajda Péter, a reformkor progresszív író-pedagógusa, tudósa emlékezete (1808–1846). In: Lapok Pápa Történetéből, különszám (2006) 1–7. p.
- Vajda Péter Tudományos Ülésszak. Budapest : TIT, 1971
- Vajda Péter. (1808–1846.) In: Vasárnapi Ujság, 5. évf. 50. szám (1858. december 12.) 589–590. p.
- Vajda Péter: Vajda Péter művei. A vál., szöveggond. és a jegyzetek Mudra Viktória és Zákány Tóth Péter munkája. Budapest : Kortárs, 2004 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vajda Péter: Vajda Péter válogatott művei : halálának 125. évfordulója emlékére. Vál. és sajtó alá rend. Lukácsy Sándor. Veszprém : Veszprém M. Tcs., 1972 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Városunk, Szarvas : olvasókönyv kicsiknek és nagyoknak. Fel. szerk.: Kutas Ferenc. Szarvas : Önkormányzat, 2014. 108–109. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vikol Katalin: Vajda Péter emlékezete. In: Magyar Nemzet, 39. évf. 16. szám (1983. január 20.) 4. p.
Külső hivatkozások
- Vajda Péter. In: Helyismeret.hu
- Vajda Péter. In: Magyar életrajzi lexikon
- Vajda Péter. In: Veszprém megyei kortárs lexikon
