Békés József (1923–2006)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 12., 10:44-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

író, forgatókönyvíró, újságíró, dramaturg

Tartalomjegyzék

Élete

Békés József Gádoroson született 1923. szeptember 19-én. Édesapja id. Békés József vegyeskereskedő, a „Békési bolt” egykori tulajdonosa, édesanyja Osváth Erzsébet. Három testvére született, Sándor (három hónaposan elhunyt), Ilona (Vass Márta) újságíró és Erzsébet (Varga Virág) festőművész.

Békés József tízéves koráig élt Gádoroson. Tanulmányait a gyulai római katolikus reálgimnázium, majd a szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban végezte, 1942-ben érettségizett.

1942 és 1944 között Újvidéken, a Keleti Kereskedelmi Főiskolán tanult, köz- és üzemgazda oklevelet szerzett. 1944 szeptemberében behívták katonának, Németországban fogságba került, 1946 májusában tért haza. 1947-től 1949-ig a budapesti Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt.

Gyarmati Vera hegedűművésszel házasodott össze. Három gyermeke született, Erzsébet, Judit és Gábor.

Békés József 2006. január 5-én hunyt el Budapesten. Január 19-én Budapesten helyezték örök nyugalomra, a Fiumei úti sírkert művészparcellájában nyugszik.

Munkássága

1948 és 1949 között Szekszárdon, az Országos Szövetkezeti Központ körzeti ellenőreként foglalkoztatták. 1949-ben a Dunántúli Napló rovatvezető újságírója lett. 1951-ben eltiltották az újságírástól.

1951-től Budapesten, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárnál dolgozott lakatossegédként, karossésziralakatosként. 1953-ben diszpécser lett.

Az 1950-es évektől novellákat, darabokat írt. A Három királyok című első novelláskötete 1959-ben jelent meg. A kötetből Három csillag címmel film készült.

1959-ben a Magyar Televízió Ifjúsági Osztályához került. A televíziónál rovatvezetőként, az ifjúsági osztály vezetőjeként (1965–1969), főmunkatársként (1969–1972), az ifjúsági osztály dramaturgiájának vezetőjeként (1972–1987) tevékenykedett. 1987-től 1993-ig félállásban a Magyar Televízió munkatársa maradt. Nyugdíjas éveit – egészen a 2005-ös megbetegedéséig – a televíziónál töltötte.

Dramaturgként, forgatókönyvíróként mintegy 130 gyermek- és ifjúsági filmet, tévéjátékot készített. Tizenegy filmjét nemzetközi fesztiváldíjjal tüntették ki, tizenkilenc elnöki nívódíjat kapott. Nemzetközi fesztiválokon zsűriként működött közre. Nevéhez köthetők az ország első tudományos, kulturális, szakmai vetélkedői (Ki mit tud?, Ki miben tudós?, Ki minek mestere?, Riporter kerestetik), az első külföldi kapcsolásos műsora (Szeged–Odessza testvérvárosok), az első többhelyszínes, kapcsolásos műsora (Versengő városok) és az első ifjúsági televíziós magazinja (Halló fiúk, halló lányok). Az általa szerkesztett műsorokban tűnt fel Koncz Zsuzsa, Kern András, Horváth János. Forgatókönyve alapján készült az első magyar tévéjáték, a Próbáld meg, daddy (1959). Filmjei között található a Keménykalap és krumpliorr (1978), a Sándor Mátyás (1979), a Jó utat, autóbusz! (1961) és a Tündér Lala (1981).

A forgatókönyvek mellett ifjúsági regényeket, meseregényeket, színműveket írt. A legbátrabb gyáva és a Sándor, József, Benedek című színpadi műveit külföldön is bemutatták. 1981 májusában irodalmi és zenei est keretében volt a gádorosi Justh Zsigmond Művelődési Ház vendége.

Tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, a Magyar Írók Szövetségének.

Szépirodalmi művei

Díjak, elismerések

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök