Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés)
A BékésWiki wikiből
Tartalomjegyzék |
Története
Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült Békésen. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát. A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a Békés-Tarhosi Zenei Napok. A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas Bodonyi Csaba tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város.
Célja
Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében.
Közösségek
Zeneóvoda: Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt.
A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub: A klubbot Domokos István könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztatta. Túlsúlyban a zenei jellegű programok voltak.
A Cigány Klub: Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.
Alkotók Klubja: Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt.
A citera szakkör: Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük Szegedi Imre volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője Kökéndy József zeneiskolai tanár lett.
