Réthy Lipót (1817–1903)
A BékésWiki wikiből
Réthy Lipót (eredeti nevén Schlotterbeck Leopold; Szarvas, 1817. október 22. – Arad, 1903. július 23.) Békés megye első nyomdájának alapítója. A szarvasi officinájával az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállalt. Később a sorozatos zaklatások, meghurcoltatások miatt Aradra települt át, ahol haláláig nagyhírű nyomdavállalatot épített ki.
Tartalomjegyzék |
Tanulóévek
Lipót édesapja, Schlotterbeck Kristóf Bécsből költözött 1805-ben Szarvasra, ahol boltot nyitott; édesanyja, Ščarski Rozália szülésznő volt. Lipót már Szarvason született, de sajnos mindkét szülőjét hamar, az 1830-as években elvesztette.
Lipótot apja bátyjához, Pálhoz hasonlóan – aki orvosnak készült - tudományos pályára szánta, azonban már a mezőberényi evangélikus gimnázium alsóbb osztályait is nehezen végezte el. Miután szülők nélkül maradtak a testvérek, Pál vette át a családfenntartó szerepét, aki öccsét Pestre hívta, s 1833-ban Beimel József könyvnyomdájába adta. A tanulóévek után, 1841 és 1843 között Nyugat-Európát járta körbe, így gyűjtve tapasztalatokat, fejlesztve tovább magát. Visszatérése után a Heckenast-féle nyomdában kezdett dolgozni, ahol többek között Kossuth Pesti Hírlapját is szedte.
Rövidesen a Schlottenbeck nevet Réthyre változtatták a testvérek – hetük közül ekkor már csak hárman voltak életben. Ezzel egy időben a szarvasi nyomda alapítását kérvényezte Lipót, azonban erre csak 1846-ban kapta meg az engedélyt: „emlékezetül adjuk ezennel jelentvén mindennek, kit illet, hogy Mi mind Réthy Lipót hívünknek […] megengedőnek tartottuk, […] Békés vármegyében fekvő Szarvas mezővárosban könyvnyomtató intézetet állíthasson és az egyes könyvek nyomtatására bárkinek részére kiadott más különösb kívánságok sérelme nélkül bárminémű könyveket és munkákat nyomtathasson…” Szabó Ferenc, Elek László (szerk.): Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót : dokumentumok, 1844-1858. Békéscsaba : Rózsa Gimn. és Nyomdaip. Szakközépisk. : Kner Ny., 1977 [!1978].
Ezt követően, 1847. május 17-én beindította Békés vármegye és Szarvas első nyomdája.
Szarvasi nyomda
Ekkoriban az Alföldön még nem volt túl sok nyomda, s Szarvas a megye második legnépesebb városának számított.
Lipót eleinte egy szedősegéddel, később három tanonccal dolgozott, mely arra enged következtetni, hogy maga is tevékenyen részt vett a munkában. A nyomda már az induláskor jól felszerelt volt, sőt minden valószínűség szerint az elhúzódó engedélyezés miatt előbb készen állt minden a munkára. Nyomtatványaihoz az ekkor divatos angolos-franciás, ma úgynevezett Antiqua családból származó betűket használta. Mindez előrevetíti, hogy az ízléses kiadványok nagy odafigyeléssel készültek. Utóbbit az is bizonyítja, hogy a nyomtatványokat impresszummal, a nagyobb terjedelműeket pedig évszámmal is ellátta Réthy.
Miután ekkoriban már a mezőberényi evangélikus gimnázium Szarvasra költözött, így a szerzők közt több tanárral is találkozhatunk. Emellett a Bolza család és a vármegye megrendeléseiből tartotta fenn magát a nyomda. Ráadásul a népesség összetétele miatt a magyar mellett nagy számban jelentetett meg szlovák, német, latin nyelvű munkákat is.
Pár hónappal a megnyitást követően azonban elkezdődtek az 1848-49-es események, melyekben a nyomda oroszlánrészt vállalt.
1848-49-es forradalom és szabadságharc
„A forradalom idején a megye (bár nem névleges) központja határozottan Szarvas volt. Innen nyerték a megyei mozgalmak éltető elemüket, a megyei, s országos rendeletek, s forradalmi iratok formájában.” Dr. Réthy László (összeáll.): A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Budapest, 1908.
Ennek köszönhetően március 16-án mintegy 1000 példányban nyomtatták ki Réthy nyomdájában a 12 pontot. Azonban az aktív részvételt a tulajdonos megsínylette a szabadságharc bukása után. Egyrészt állandó zaklatásoknak, ellenőrzéseknek volt kitéve, másrészt a Bach-korszakban kiadványait elkobozták, lefoglalták, harmadrészt politikai fogolyként fél évig börtönben tartották Nagyváradon. Szabadulását követően még hat évig fenntartotta a nyomdát, ugyanakkor az officina röpke, 10 éves működésének mindenképp az 1848-49-es időszak mondható csúcspontjának, hiszen a teljes fennállás alatt kibocsátott 112 kiadványból 42 ekkor készült.
Az utolsó évek
A fogvatartása alatt a nyomda szinte vegetált, s visszatérte után is kisebb megrendeléseket kaptak, ráadásul a zaklatások, házkutatások sem maradtak el. Az 1850-es évek közepén azonban Lipót felújította a nyomdát, s 1854-ben gyorssajtót állított fel. A kiadványok tekintetében is bővült a repertoárja: a főként egyházi munkák mellé kalendáriumok, drámák, álmoskönyvek megjelentetése társult.
A nem szűnő zaklatások miatt viszont 1856-ban Gyulára, majd 1858-ban Aradra költözött.
Rövid gyulai idő
A gyulai nyomdát 1856. június 18-án nyitotta meg, s 1858 októberében szűnt meg. Ezalatt több igényes munka is kikerült innen, azonban nem volt elegendő számú megrendelés, így Réthy rövid idő alatt továbbállt Aradra.
Aradon
Az Aradra költözést követően 1861-től az induló Alföld című folyóirat nyomdai munkálatait annak megszüntetéséig, 1897-ig ellátta. A kiegyezés idején a nyomdát az Alföld kiadójára, a Bettelheim Testvérekre bízta, s ő maga Budapestre ment, ahol betársult a Leitner és Kunosy nyomdavállalatba. Aradra 1870-ben tért vissza, de ekkor már maga mellé vette fiát, Viktort is, akit 1878-ban üzlettársává tett, így Réthy Lipót és Fia néven működtek tovább.
Réthy Lipót a nyomdászi pályájának 70 éves évfordulójának évében 1903-ban, 86 éves korában hunyt el.
Lásd még
Forrás
- Dr. Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? I. rész. In: Szarvas és Vidéke (hetilap) 2005.04.07-ei szám 5. oldal. – digitalizált változat: [1] (Látogatva: 2012. 03.20.)
- Dr. Molitorisz Pál: Melyik épületben működött a szarvasi Réthy nyomda? II. rész. In: Szarvas és Vidéke (hetilap) 2005.04.14-ei szám 5. oldal. – digitalizált változat: [2] (Látogatva: 2012. 03.20.)
- Dr. Réthy László (összeáll.): A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok. Budapest, 1908.
- Petőcz Károly: Réthy Lipót szarvasi nyomdája. Békéscsaba, 1986.
- Szabó Ferenc, Elek László (szerk.): Békés megye első nyomdásza, Réthy Lipót : dokumentumok, 1844-1858. Békéscsaba : Rózsa Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola, 1977 [!1978].
Kapcsolódó irodalom
- Ballóné Mike Ágnes: A szarvasi Réthy nyomda története : 1847-1856 : az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi Tanszékére benyujtott [!benyújtott] szakdolgozat. Szeged : [s.n.], 1962.
