Wenckheim Krisztina (1849–1924)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsombit4 (vitalap | szerkesztései) 2012. április 2., 12:27-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ugrás: navigáció, keresés

Wenckheim Krisztina 1849. április 21-én Ókígyóson (ma Szabadkígyós) született. Egyetlen gyermeke volt Wenckheim József Antal (1780-1852) grófnak. Édesanyja Scherz Krisztina (1825-1849), aki 45 évvel volt fiatalabb férjénél. W. Krisztina mindössze három éves volt, amikor árván maradt. Édesanyját születése után nem sokkal veszítette el, később pedig 1852-ben édesapját.

Élete

A szülők halála után gyámok nevelték fel, nagymamája Müller Katalin és Göndöcs Benedek gyulai apátplébános. Ferenc József uralkodót és nejét, Erzsébet királynőt (Sziszit), 1857. május 25-én fogadta a régi kastélyban. Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu, de mára nem maradt belőle semmi, mivel az 1950-es években ledöntötték. Felnőtt korában a császárné palotahölgye lett. Krisztina magánúton tanult, házitanítók nevelésével. Műveltségéről kézírása és számtalan feljegyzés tanúskodik. Segítőkészségéről és jóindulatáról vált ismertté és közkedveltté. Házasságot kötött 1872. június 18-án unokatestvérének fiával Wenckheim Frigyessel, aki titkos tanácsos és főudvarmester volt. Ez nagy ünnep volt Ókígyóson és Gerlán is. Esküvője alkalmával 100 000 forint alapítványt tett egy megyei árvaház létesítésére, melyet Gyulán építették fel Göndöcs Benedek közbenjárásával. Ókígyóson a boldog pár kastélyt építetett, 1874-79 között Ybl Miklós tervei alapján. W. Krisztina élete folyamán azon munkálkodott, hogy a hátrányos helyzetű embereken segítsen. A grófnő 1904. márc. 20-án megkapta az I.oszt. Erzsébet-rendet. 1924. szeptember 19-én halt meg és férje mellé a családi kriptába temették el Ókígyóson.

Hét gyermekük született:

- Wenckheim Friderika (1873-1957)

- Wenckheim Krisztina (1874-1970)

- Wenckheim József (1877-1952)

- Wenckheim László (1880-1956)

- Wenckheim Pál (1881-1945)

- Wenckheim Mária (1883-1968)

- Wenckheim Ilona (1885-1971)

Gyermeknevelés mellett hivatali teendőire valamint a rászorulók segítésére is szakított időt.

Fontosabb adományok

Később 1892-ben az uralkodó házaspár koronázásának 25. évfordulója tiszteletére Gyulán a főgimnázium létesítésére 50 000 forintos alapítványt hozott létre. Majd 1921-ben Krisztina és gyermeke Józsi gróf Újkígyós községnek adományozta a Szent Imre telepet. W. Frigyes 1899-ben a gyulai kórház részére 1500 Ft-ot adományozott.

Nőegylet

A Nőegylet 1878-ban Gyulán alakult meg. Alapítója és elnöke Jankovich Stefánia(gróf Wenckheim Józsefné), aki a megalakulás évében elhunyt. Ezután került Wenckheim Krisztina a Nőegylet élére 1879-ben. Elnöksége 45 évig tartott,s ez idő alatt a Nőegylet a segélyezés több ágát gyakorolta. Havonta csaknem 80 szegényt támogatott különféle pénzösszegekkel. Továbbá az erre rászoruló betegeket, időseket és gyerekeket is segítette. A szegény nők részére 1879-ben menhelyet állított fel. Ezt Stefánia Menhelynek nevezte el, az intézmény első elnökének emlékére. Később 500 koronáért Gyulán megvásárolt egy házat és azt örök alapítványként a Nőegyletnek ajándékozta. Ettől fogva az un. Stefánium volt a Nőegylet jótékonyságának a központja. Itt tartották a közgyűléseket és itt állították fel a népkonyhát.

Árvaház

Az árvaház részére 1891-ben 5 hold (3 hektár) kertet vásárolt, azzal a céllal, hogy a gyerekek a kert művelésében megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gyerekeknek az iskola mellett minden házi és kerti munkát el kellett végezniük. 12 éves koruktól mesterséget kellett tanulniuk, az okosabbak pedig tovább tanulhattak. Krisztina az árvaházat az alapítvány kamataiból tartotta fenn, de külön fedezte az egyéb kiadásokat is. Minden karácsonykor az árvák ajándékokat kaptak. Az intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmával egy kápolnát építetett.