Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)

A BékésWiki wikiből

evangélikus lelkész. Puchó (Trencsén megye), 1710. november (?) - Békéscsaba, 1749. április 9. Szülei - Tessedik György és Nedeczky Eszter- szegény sorsú polgárok voltak. Fia, Tessedik Sámuel, szarvasi lelkész. Tessedik Sámuel iskolai tanulmányait Puchón kezdte, ahonnan Trencsénbe, majd a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe, innen pedig Körmöcre küldték. 1728-ban a pozsonyi főiskola növendéke lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet Jénában végezte 1732 és 1735 között. Hazatérve másfél évig a vallásos üldözések elől Modorba menekült szüleinél lakott. Itt Mohl Illyés lelkész mellett segédkezett. 1737-ben szentelték fel Besztercebányán, s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került Békéscsabára. Mindjárt hivatalba léptekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel az itteni léha állapotokon próbált javítani. Ezt a szabályzatot el is fogadták az egyháztagok, s azt határozták, hogy köztudomás végett évente kétszer a szószékről olvassák fel és magyarázzák meg. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét. Az első a kereszteléssel kapcsolatos, a második az úrvacsoráról szól. A következő a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál. Meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején. Végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" -a társadalmi állapotokról tájékoztat. Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Csabán annak a szigorú, mai szemmel nézve kegyetlen fegyelmezésnek, mely abban a korban ország, sőt világszerte is dívott. Tessedik kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját. 1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Hamvai a Kistemplomban nyugszanak. Tessedik fő érdeme a még most is fennálló ótemplom-ma Kistemplom - "dereká"-nak felépíttetése, melyet 1745. november 11-én szenteltek fel. Rövid szolgálata hosszú időre meghatározta a csabai gyülekezet életét, vezetése alatt formálódott igazán közösséggé a sokfelől érkezett nép. Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét. MŰVEI: Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733. Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745. Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. Pest. 1746. IRODALOM: HAAN Lajos Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. Lauffer. 1. köt Történelmirész. 101. p. HAAN Lajos Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs. 1991. Békés M. Önkorm. Hiv. 65-71. p. KOVÁCS Pál Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész = Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. rész. 12. sz. 5. p. Samuel Thessedik starsi= Cabiansky Kalendár. Na rok 1947. Bcs. 1946. Nákl. Ev.Cirkevného Knihkupectva. 36-38. p. Stavba malého chrámu. Sámuel Tesedik, 1745-1749 = Cabiansky Kalendár na rok 1991. Bcs.1990. Ev. Cirkev; M. Rada; Cabianska Org. Slovákov. 51-55. p.