Kner Imre (1890–1944)
A BékésWiki wikiből
Tartalomjegyzék |
Élete
Kner Imre 1890-ben született Gyomán Kner Izidor könyvnyomdász és Netter Kornélia első gyermekeként. 1899-ben kezdte meg tanulmányait a mezőtúri református gimnáziumban, majd Aradon töltött egy évet. Édesapja betegsége miatt 1902-ben tért haza és a család gyomai nyomdájában kezdett inaskodni. 1904. szeptemberétől a lipcsei Julius Mäser-féle Technikus für Buchdrucker növendéke volt. Hasznos technikai ismereteket szerzett. Itt tette magáévá a szecessziós ízlést. 1905 őszén hazatért és beállt apja nyomdába, majd 1907-től annak műszaki vezetője lett.
1917. április 29-én házasságra lépett Kulka Etellel. 1921-ben megszületett Zsuzsa lányuk, majd 1923-ban a második gyermekük, Mihály. A család 1925-ben költözött a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti házba, amely ma a Kner Múzeumnak ad otthont. Kner Imre azzal, hogy 1928-ban beszerezte a Bodona antikva betűcsaládot, elkötelezte magát a klasszicista tipográfia mellett. 1944-ben, a német megszállás első napjaiban Kner Imrét internálták, a budapesti Gyűjtőfogházba, onnan pedig Sárvárra vitték és átadták a németeknek. Vas Mór egykori budapesti könyvkereskedő közlése szerint mauthauseni táborlakókat vittek gyalogmenetben Günskirchen felé. Kner Imre lemaradt a menetből, s az őrök végeztek vele.
Munkássága
Sas Ede Szürke vértanúk című könyvének szecessziós borítólapját már a 16 éves Kner Imre szignójával látták el. Az 1920-22-ben jelent meg a Kner- klasszikusok 12 kötetete és a 24 füzetes Monumenta Literarum sorozat a világirodalom legnagyobbjaival, melyet már Kner Imre tervezett.
Még 1920 előtt jelent meg a fametszeteket, illusztrációkat tartalmazó Három csöppke könyvecske című sorozata, valamint az 1922-es Almanach és a Monumenta Literatum. Kner Imre ezzel már nemcsak hazai, hanem külföldi elismerést is szerzett. Az 1923. évi göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták, az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. 1926-ban megjelenik Sacelláry Pál Régi házak, elfakult írások című könyv, mely Kner legsikerültebb rokokó tipográfiájú terméke. A 1928 után megjelent Kner- könyvek jellegét már a klasszicista törekvésű tipográfia jellemzi. Ebben a szellemben jelenik meg 1932-ben a háromkötetes Goethe- antológia. 1935-ben meghal a Kner nyomda alapítója, Kner Izidor. A nyomda neve ezután Kner Izidor könyvnyomdája- Kner Imre, Kner Endre. Miután 1938-ban életbe lépett a zsidótörvény, Kner lemond valamennyi egyesületi tagságáról és tisztségéről. 1942-ben a nyomda fennállásának 60. évfordulóján megírja A Kner- nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története című tanulmányát.
Forrás
- Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944. Bp. : Corvina, 1979. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Kner Imre emléke 1890-1990 Kner Imre emlékbizottság és a Kner Nyomda Békéscsaba és Gyomaendrőd 1990. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Haiman György A könyv műhelyében Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1979
- Kner Imre(Látogatva: 2014.11.20.)
- 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre(Látogatva: 2014.11.20)
- 70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre(Látogatva: 2014.11.20)
Kapcsolódó irodalom
- Fülep Lajos: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1990. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia: tanulmányok. Békéscsaba : Kner Nyomda, Gyomai : Gyomai Kner Nyomda Rt., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kner Imre: Kner Imre gondolatai életről, irodalomról, nyomdászatról, könyvművészetről. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Gyoma : Községi Tanács, 1970. (Lelőhely)
Külső hivatkozások
- A Kner nyomdaipari múzeum In: Gyomai Kner Nyomda Zrt. (Látogatva: 2014.12.08.)
- „Nem tudom elképzelni sem azt, hogy másutt éljek” Kner Imre a kirekesztés és az üldöztetés éveiről In: Bárka (Látogatva: 2014.12.08.)
