Neológ zsinagóga (Békéscsaba)
A BékésWiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vandi (vitalap | szerkesztései) 2013. április 20., 16:38-kor történt szerkesztése után volt.
Békéscsaba neolog zsinagógája a Lázár és a Luther utca lévő telekre épült. A templom helyén ma bútorbolt működik. A bútoráruház a város központjából, a Szent István térről gyalog kb. 5 percnyire, az autóbusz pályaudvarról és a vasútállomásról kb. 20 percnyire van. A zsidóság megjelenését Békéscsabán az 1800-as évek elejére tehetjük. Erről pontos és hiteles adatok nem állnak rendelkezésünkre. A ligeti zsidó temető legrégebbi sírköve 1821-ből származik. A zsidók hitközséggé az 1830-as években tömörülhettek. A település zsidó hitközsége 1883-ban kettészakadt.
Tartalomjegyzék |
Története
1846-ban épült az első zsidó imaház Békéscsabán, melynek helyén 1893-ban épült fel a neolog, kéttornyú, mór stílusú templom, melynek főhomlokzata a Lázár utcára, déli, hosszanti oldala pedig a Luther utcára nézett. A terveket Langer Lipót budapesti építész készítette. A kivitelezési munkákkal a Kiszely és Hugyecz építési vállalkozást bízták meg.. A hatalmas épület hajdan uralta a Luther-Lázár utca környéki városrészt. Két nyolcszögletű tornya hagymakupolával záródott. A kupolák csúcsára Dávid-csillagot helyeztek. A főhomlokzat három részre tagolódott. A földszinti részen a középső egységben három, két oldalsóban pedig egy-egy boltíves ajtót alakítottak ki., mindegyik ajtó fölött az emeleti részen boltíves ablakok voltak. A két torony közötti félköríves záródására helyezték a Tízparancsolat kettős kőtábláját, alatta az oromzatot héber feliratú körmezővel díszítették. "A zsinagóga földszinti részében alakították ki az előcsarnokot, ezen keresztül lehetett a zsinagógai térbe jutni, ahol három sorban helyezkedtek el a férfiak padsorai, a keleti falnál volt a frigyszekrény, a tóraolvasó emelvényt és az előimádkozó pulpitus. A karzat három oldalról vette körül a teret, itt helyezték el a nők padsorait, a kórust és az orgonát is." (Balogh István: Békés békétlenség 92. p.)
A zsinagóga és a deportált békéscsabai zsidók emlékét az áruház falán elhelyezett emléktábla őrzi. A deportáltak között voltak a Tevan család tagjai is.
Képgaléria
Lásd még
Források
- Balogh István: Békés békétlenség. 91-92 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Dobrotka Pál: Üdvözlet Békés-Csabáról : Chaba-városa régi képes üdvözlőlapokon, 1897-1935. Békéscsaba : Typografika, 2005. 58 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Gazda Anikó: Magyarországi zsinagógák. 96 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Neológ zsinagóga. In: Csabai Házak (Látogatva: 2013.04.18.)
Kapcsolódó irodalom
- Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozása, alkotásai. Ádám Gusztáv, 1930. 68-70 p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (digitalizált változat, látogatva: 2013.04.19.)
- Békés megye képes krónikája / szerk. Erdmann Gyula és Havassy Péter. Békéscsaba : Typografika, 2009. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia / főszerk. Korniss Géza, Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- A művelődés évszázadai Békéscsabán / szerk. Käfer István, Köteles Lajos. Békéscsaba : Polgármesteri Hiv., 1998. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Vár. Tcs., 1960. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Tibori János: A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története, 1944-1960. Békéscsaba : Városi Tcs., 1961. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
Külső hivatkozások
- Magyar Zsidó Levéltár honlapja (Látogatva: 2013.04.18.)