Puskás Lajos (1892–1969)

A BékésWiki wikiből

gépészmérnök, szövőgyári igazgató

Élete, munkássága

Szatmárnémetiben született 1892. február 4-én, Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.

Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a budapesti kir. József műegyetemen végezte, 1914-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. Németországban képezte magát szövőmérnöknek. 1914-től 1919-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. 1920-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt.

Az 1923-ban Várkonyi Dalmával (1892‒1971) kötött házasságából egy lánya (Éva) és egy fia (Endre) született.

A Dr. Korniss Gézáné úrnőt is megfestő Gyoroki Gyurkó Pál Puskás Lajos és felesége portréját is megfestette.

Puskás Lajos 77 éves korában, 1969. április 17-én Budapesten hunyt el.

A csabai selyemgyár

Békéscsaba első textilüzemét a Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. budapesti cége építette 1907‒1909 között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete 1916-ig dolgozott eredeti formájában. A háború közbeszólt, az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az épületben hadikórház kezdte el működését. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították.

A Magyar–Olasz Bank érdekeltségi vállalata, az államtól valamennyi selyemfonodát bérlő Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. - Schober József központi igazgató kezdeményezésére - 1920-ban bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban Merkur Szövöde néven szövőüzemet létesített 1921-ben. A selyemtermelést biztosító területek elvesztése miatt a selyemfonoda helyett az országban kevésbé elterjedt pamutszövőgyárat hoztak létre. A szövőgyár berendezése a vidékre vezényelt, 1921-ben kinevezett Puskás Lajos igazgató tervei szerint történt. Elévülhetetlen érdemei voltak dr. Berthóty István polgármesternek, dr. Debreczeny Lajos rendőrfőkapitánynak, Ádám Gusztáv főmérnöknek, valamint Baukó András mérnöknek abban, hogy a szövöde megkezdhette működését.

Az új cég 1922-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd 1923-ban a földszinten is megindult a termelés. 1924-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. A néhány esztendő alatt szembetűnő fejlődésen keresztülmenő vállalat 1924-ben első állami díjat kapott. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. Áruik a külföldön előállítottakkal is felvette a versenyt. 1928-as adat szerint évente nagyjából 2,5 millió méter szövetárut állítottak elő.

1932-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett. A selyemfonodát 1948 márciusában államosították, és Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább. Fennállásának 80 éves jubileumát 1987-ben mint a Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.

Puskás Lajos békéscsabai tartózkodása során a csabai közélet különböző színterein képviselte magát. 1922 augusztusában az erzsébethelyi fürdőben megrendezett vízi ünnepély egyik bírája volt. 1924-ben létrejött a Városfejlesztő és Értékforgalmi Rt., melynek felügyelő bizottságának tagja volt. 1924-ben a békéscsabai iparkiállításért felelős bizottságban társelnöki pozíciót viselt. A Békéscsabai Önkéntes Mentőegyesület első közgyűlésén társelnökké választották.

Puskás Lajos 1932 után Kőszegen és Budapesten dolgozott. 1952-ben a Textilipari Kutatóintézet osztályvezető helyettese. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa 1966-ban aranydiplomát ítélt munkássága elismeréseként.

Források

• A főispán és az alispán a mentők fővédnöke. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 189. szám, 1924. szeptember 2. 1-2. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• A „Merkur” szövőgyár ünnepélyes bemutatása. In: Körösvidék, 3. évf. 132. szám., 1922. június 11. 2. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békésvármegye Törvényhatóságának Bizottságai és Albizottságai. (Békésvármegye Hivatalos Lapja 1932. évfolyama tárgymutatójának melléklete.) összeáll.: Uhrin László. Gyula : Dobay János Könyvnyomdája. 4. p. (Látogatva: 2018.02.24.)
• I. Békéscsabai Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás és Árumintavásár. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 177. szám, 1924. augusztus 17. 3-4. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete In: Békéscsaba.hu (Látogatva: 2018.01.04.)
• Gyoroki Gyurkó Pál kiállitása. In: Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 18. szám, 1929. január 22. 5. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• Magyar Hét : Békéscsaba kereskedői és iparosai méltóan veszik ki részüket a magyar hétből. Beszámoló Békéscsaba gyáriparáról. In: Békésmegyei Közlöny, 55. évf. 250. szám, 1928. november 4. 3-4. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• Nagy iparkiállítás és árumintavásár lesz pünkösdkor Csabán. In: Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 7. szám, 1924. január 22. 2. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• 8. sz. Jegyzőkönyv. Készült az Egyetemi Tanács 1967. junius 5-én tartott ülésén. 12. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• Puskás Lajos: A „Merkur” gyárszentelése. In: Körösvidék, 3. évf. 133. szám, 1922. június 13. 4. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• Puskás Lajos életrajzi adatai. In: geni.com (Látogatva: 2018. 02. 26.)
• Részvénytársasági közgyülések. In: Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 27. szám, 5. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• Nyugtázás. In: Körösvidék, 7. évf. 5. szám, 1926. január 8. 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)
• Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő In: Csabai házak blog (Látogatva: 2018.01.04.)
• Viziünnepély. In: Körösvidék, 3. évf. 188. szám, 1922. augusztus 19. 3. p. (Látogatva: 2018. 02. 24.)