Puskás Lajos (1892–1969)

A BékésWiki wikiből

gépészmérnök, szövőgyári igazgató

Élete, munkássága

Szatmárnémetiben született 1892. február 4-én, Puskás Károly és Martha Erzsébet gyermekeként.

Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait a budapesti kir. József műegyetemen végezte, 1914-ben szerezte meg mérnöki oklevelét. Németországban képezte magát szövőmérnöknek. 1914-től 1919-ig a műegyetemen a textilipari, illetve a mechanikai technológiai tanszéken előbb tanársegéd, majd adjunktus lett. 1920-ban az országos központi árvizsgáló bizottság textilosztályának előadója volt. 1921-ben a békéscsabai Merkur Szövöde igazgatójává nevezték ki.

1932 után Kőszegen és Budapesten dolgozott.

Az 1923-ban Várkonyi Dalmával (1892‒1971) kötött házasságából egy lánya (Éva) és egy fia (Endre) született.

Puskás Lajos 77 éves korában, 1969. április 17-én Budapesten hunyt el.

A csabai selyemgyár

Békéscsaba első textilüzemét a Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. budapesti cége építette 1907‒1909 között a körgát mellett, a Békési úton. Az rt. a gyártelepítést a környéken folyó nagyarányú selyemhernyó-tenyésztésre alapozta. A száz méter hosszúságú, emeletes Csabai Selyemfonoda látványos üzemépülete 1916-ig dolgozott eredeti formájában. A háború közbeszólt, az üzem olasz kezelői hazamentek, a selyemfonodát leszerelték, és az épületben hadikórház kezdte el működését. Amikor újra indulhatott volna a termelés, a bevonuló román királyi csapatok teljesen kifosztották az épületet, a berendezéseket leszerelték, és hadizsákmányként Romániába szállították. A Magyar–Olasz Bank érdekeltségi vállalata, a Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. 1920-ban bérbe vette az államtól az üres épületet, és abban Merkur Szövöde néven szövőüzemet létesített 1921-ben. A szövőgyár berendezése Puskás Lajos igazgató tervei szerint történt. Az új cég 1922-ben közel 100 géppel dolgozott az emeleti teremben, majd 1923-ban a földszinten is megindult a termelés. 1924-ben már 185-en dolgoztak a Merkurban, ahol len-, pamut- és műselyem szöveteket állítottak elő. Később már 250 munkást foglalkoztattak, és 300 szövőszék volt az üzemben. A termékek legnagyobb részét budapesti nagykereskedők vették át, de Békéscsabán is jelentős mennyiség került piacra. 1932-ben, a gazdasági válság hatására, a részvénytársaságot felszámolták, az üzem a Soroksári Textilipari Rt. fiókgyára lett. A selyemfonodát 1948 márciusában államosították, és Békéscsabai Pamutszövő Nemzeti Vállalat néven működött tovább. Fennállásának 80 éves jubileumát 1987-ben mint a Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára ünnepelte meg. A rendszerváltás után sok más gyárhoz hasonlóan a város legrégebbi textilüzemét is bezárták. Napjainkban a selyemfonoda épületei különböző üzleteknek adnak helyet.

Források

• Ádám Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatkozású alkotásai. Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Békéscsaba: történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza, Békéscsaba, 1930. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Körösvidék, 1922. június 11., III. évf. 132. szám. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Selyemfonoda – Merkur – Pamutszövő In: Csabai házak blog (Látogatva: 2018.01.04.)
• Gécs Béla: Békéscsaba ipartörténete In: Békéscsaba.hu (Látogatva: 2018.01.04.)