Dedinszky Gyula (1905–1994)
A BékésWiki wikiből
evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzkutató
Tartalomjegyzék |
Élete
A Bács-Bodrog megyei, szlovák lakosú Dunagáloson született 1905. március 24- én. Apja, Dedinszky János, evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Édesapja harminc éven át volt Dunagálos lelkipásztora. Dedinszky Gyulát szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre - édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel. Dedinszky Gyula 1931-ben vette feleségül Veres Margitot, házasságukból két gyermek született, Gyula és Tamás.
Szülőfalujából három elemi elvégzése után a közeli Újverbászra küldte az apja, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd Békéscsabára került, ahol 1923-ban érettségizett a Rudolf Gimnáziumban. Tanulmányait a Pécsi Egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta. Tanára volt Pröhle Károly, valamint az eperjesi teológiáról Sopronba került Deák János. 1927-ben első magyar teológusként egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött.
Lelkésszé szentelése után 1928-ban Kiskőrösre került segédlelkésznek a kétnyelvű (magyar-szlovák) gyülekezethez. Egy év múlva fél évet Ipolyvecen, majd újabb fél évet Szarvason szolgált. 1931-ben visszahívták Kiskőrösre, ahol lelkésszé választották. 1942-ben hívták Békéscsabára, miután a város két lelkészt (Szeberényi Lajos Zsigmond és Szeberényi Gusztáv) vesztett el rövid időn belül. Itt lelkészi munkáját jól felkészülten, nagy odaadással végezte, látogatta a híveket, gyakran egész heteket töltött tanyákon . Csabán a gyülekezet kétnyelvű volt, szlovák nyelvű istentisztelet minden nap volt, magyar nyelvű hetente egyszer. Tehetségére hamarosan felfigyeltek, s a bányai egyházkerület lelkészi főjegyzőnek, valamint országos aljegyzőnek választotta.
Az 1947-es magyar-szlovák lakosságcsere komoly csapást jelentett Békéscsaba számára, 7000 szlovák hagyta el a várost. A városban maradt szlovákok lemondtak az anyanyelvű oktatásról és istentiszteletről.
1948 után egyre erősebb politikai nyomás nehezedett rá. Hatalmi nyomásra hamarosan minden egyházi tisztségétől megfosztották azzal az indokkal, hogy zavarja az egyház és az állam közötti jó viszony kialakulását. Fél évre a gyülekezeti munkától is eltiltották. Alelnöki tisztséget töltött be a Magyarországi Evangélikus Lelkészegyházban, a 2. világháború után megfosztották hivatalaitól. Háttérbe szorított lelkészként szolgálhatott nyugdíjaztatásáig, 1972-ig.
A mellőzés éveiben helytörténeti és néprajzi kutatásokkal kezdett foglalkozni. Dolgozott könyvtárakban, a békéscsabai evangélikus szaklevéltárban, beszéltette idős híveit, figyelemmel kísérte azok életét, szokásait. Rövidesen nem akadt ember a városban, aki többet tudott volna Békéscsaba múltjáról, népének származásáról, nyelvéről, szokásairól, mint ő. Ismereteit számos kéziratban rögzítette, melyekből néhány önálló kötetben is megjelent. Publikációjának egy része egyházi és helyi lapokban látott napvilágot. Munkáival rendszeres és eredményes résztvevője volt a megyei és országos néprajzi pályázatoknak. Minden érdekelte, ami összefüggött a csabaiak hétköznapjaival, ünnepnapjaival. Tanulmányt írt Csaba nemzetiségi történetéről, a csabai tanyavilágról, az ottani népéletről, a paraszti munkaeszközökről, a helyi szlovákok történetéről, Stark Adolf munkásságáról. A szlovák betű útja Békéscsabán című művében elemzi a városban szlovák nyelven megjelent dokumentumokat a tankönyvektől az egyházi kiadványokon át a parasztírók és mások munkájáig. Feldolgozta a város szociális és kulturális történetét, írt a "Cabiansky Kalendár" jelentőségéről, összegyűjtötte a csabai anekdotákat és vidám történeteket. Németül, finnül, szlovákul beszélt és írt is. Zahorán György, a békéscsabai evangélikus egyház presbitere a Haán Lajos 20. századi méltó utódjának tartotta. A publikálások mellett adománnyal támogatta a Harangszót, az Országos Luther-Szövetség hivatalos lapját.
1978-ban részt vett a finnországi egyetem – ahol teológiai tanulmányokat folytatott - fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyen.
1994. május 22-én hunyt el Békéscsabán 90 éves korában. Május 28-án, szombaton a Felsővégi (Berényi úti) evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomba.
Díjak, kitüntetések
- A szlovák betű útja Békéscsabán című művét 2. helyezéssel és különdíjjal jutalmazták 1970-ben.
- Az 1971-es megyei néprajzi pályázaton másodikként értékelték a Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon című munkájával.
- A XVIII. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton (1971) 2. helyezést ért el a Békéscsabai szlovák tájnyelv kisszótára című munkájával.
- A néprajzi megyei pályázaton 1. helyezést érte el Zahorány Györggyel közösen készített Munkaeszközök és munka a század elején című munkájával 1980-ban.
- 1981-ben elnyerte a Sebestyén Gyula Emlékérmet, az önkéntes néprajzgyűjtők legrangosabb díját.
- A Magyar Néprajzi Társaság a Sebestyén Gyula-emlékéremmel díjazta gyűjtő tevékenységét 1981-ben.
- 1981-ben a Magyar Néprajzi Társaság az Asztalos Gyula-emlékéremmel tüntette ki gyűjtőmunkáját.
- A Békés megyei Múzeumbaráti Kör 1982-ben néprajzi kategóriában megosztott 2. díjban részesítette.
- 1983 októberében Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője miniszteri dicséretet adott át neki.
- 1983-ban a Munkácsy Mihály Múzeum megyei pályázatán 2. helyezést ért el a Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban című tanulmányával. Ezzel a munkájával a Néprajzi Múzeum pályázatán 3. helyen végzett.
- 85. születésnapja köszöntésekor (1990-ben), munkásságát kitüntetve Pro Urbe díjat adott át neki dr. Simon Mihály vb-titkár, valamint elismerő plakettot nyújtott át dr. Szabó Lóránt, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.
- 1992. november 7-én az Evangélikus Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorává avatta dr. Reuss András, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja. Haan Lajos és Szeberényi Lajos után a 3. csabai lelkész, akit tiszteletbeli doktorrá neveztek ki.
- Békéscsaba Önkormányzata „A Békéscsaba városért” díjjal tüntette ki.
Emlékezete
- Születésének 100. évfordulójára emlékező kiállítás nyílt 2005. márciusában Élet a régi Csabán címmel.
- Születésének centenáriumi évében ünnepségsorozatot tartottak Békéscsabán 2005. március 5-6. és 24-én: tudományos emlékülés, emléktáblájának megkoszorúzása a Nagytemplomban, ünnepi istentisztelet, emléktábla-avatás a Szt. István tér 20. szám alatti parokia falán.[felavatta Gáncs Péter püspök és dr. Simon Mihály, címzetes főjegyző]. A Munkácsy Mihály Múzeumban emlékkiállítás nyílt.
- 1999-ben a békéscsabai evangélikus nagytemplom felszentelésének 175. évfordulóján emléktáblát avattak fel 5 lelkésznek, köztük Dedinszky Gyulának. (Rohály Mihály, Mekis Ádám, dr. Dedinszky Gyula, Kiss György és Povázsai Mihály).
Művei
- Dedinszky Gyula: Békéscsabai tanyavilág. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1962. 27. p
- Dedinszky Gyula: A békéscsabai szlovák evangélikusság szétrajzása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1963. 33. p
- Dedinszky Gyula: Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása. Békéscsaba: 1965. 44. p
- Dedinszky Gyula: Szól a harang : harangozók, harangok, harangozás a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1966. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Dedinszky Gyula: Vidám Csaba = Veselá Caba. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1967.
- Dedinszky Gyula: Paraszthonoráciorok a békéscsabai evangélikus egyházban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1968.
- Dedinszky Gyula: Békéscsaba tanyavilága. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1969. - 27. p
- Dedinszky Gyula: A békéscsabai szlovák tájnyelv kisszótára = Slovnicok cabianskeho nárecia. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1970. 205 p.
- Dedinszky Gyula: Szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1971. 105. p
- Dedinszky Gyula: Békéscsaba nemzetiségi története : A Müvelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya által 1971. évben kiirt pályázatra benyújtott dolgozat. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1971.
- Dedinszky Gyula: A "Cabiansky Kalendár" jelentősége az alföldi szlovákság életében = Vyznam Cabianského Kalendára v zivote dolnozemskych slovákov. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1972.
- Dedinszky Gyula: Három békéscsabai helytörténeti dolgozat. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1973.
- Dedinszky Gyula: Békéscsabai jobbágyparasztok élete a 18. századi végrendeletek és adásvételi szerződések tükrében = Zivot poddanych sedliakov na Cabe v zrkadle testamentov a kúpno-predajnych zmlúv 18. storocia. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1974.
- Dedinszky Gyula: Kiskőrösi jobbágyok végrendelei az 1782-1811 évekből = Testamenty kiskőrösskych poddanychz rokov 1782-1811. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1974.
- Dedinszky Gyula: Csabai kolbász = Cabianska klbása. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1975.
- Dedinszky Gyula: Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1976.
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabát újraalapító telepesek származási helye a helységnevekből képzett családnevek alapján. Békéscsaba: 1978. 40. p
- Dedinszky Gyula: Munkaeszközök és munka békéscsabai szlovák középparaszti gazdaságban századunk elején = Pracovné prostriedky a práca c cabianskom slovenskom strednorol'níckom gazdovstve ha zaciatku násho storocia. Békéscsaba : Dedinszky Gy. : Zahoran Gy., 1980.
- Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba, 1981. 92. p
- Dedinszky Gyula: Vallásos elemek a békéscsabai evangélikus szlovákok népi életében, népi elemek vallásosságukban. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1982.
- Dedinszky Gyula: Regeszták a Békéscsaba történetéhez és néprajzához felhasználható szlovák nyelvű forrásanyagról. [Békéscsaba] : Dedinszky Gy., 1983. 87. p
- Dedinszky Gyula: A Békéscsabán szolgált evangélikus lelkészek, segédlelkészek, vallástanárok és hitoktatók életrajzai 1718-1985-ig. Békéscsaba: 1985.
- Szól a harang. Néprajzi tanulmányok. Békéscsaba: Új Auróra Szerk. 1986. 53. p
- A szlovák betű útja Békéscsabán. Cesta slovenskejlitery na Cabe. Békéscsaba: Békés M. Tanács Tud.-Koord. Szakbiz. 1987. 293. p
- Dedinszky Gyula: Békéscsabai családnevek a 18. században. Békéscabianske priezviska v 18. storoci. Békéscsaba: 1988. 118. p
- Dedinszky Gyula: A Biblia néprajza. Békéscsaba : Dedinszky Gy., 1989. 159. p
- A Biblia néprajza. Budapest: Ev. Sajtóosztály., 1991. 123. p
- Dedinszky Gyula: Cabjanski nárecovi slovnik = Csabai tájszótár. [Békéscsaba] : Békéscsaba M. Jogú Vár. Önkorm., 1993. 186 p.
- Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából. Gyula: Békés M. Levéltár., 1993. 330. p
- Csabai tájszótár. Cabjanskí nárecovislovnik. Békéscsaba: Békéscsaba M. Jogú Város Önkorm., 1993. 186. p
- Dedinszky Gyula: Munkaeszközök és munka a békéscsabai szlovák középparaszti gazdaságban a XX. század elején = Pracovné prostriedky a práca v cabianskom slovenskom stredorol'nickom gazdovstve na zaciatku XX. storocia. Békéscsaba : Szlovák Kisebbségi Önkorm., 2005. 98. p
