Zsilinszky Endre (1852–1919)

A BékésWiki wikiből

tanár, gazdálkodó

Békéscsabán született 1852. június 12-én szlovák eredetű, evangélikus vallású paraszt szülők gyermekeként. Apja Zsilinszky Mihály - 1869 előtt községi bíró Csabán -, anyja Patai Ilona. Bajcsy Máriával kötött házasságából négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Eszter. Testvére a történetíró Zsilinszky Mihály volt.

Alsóbb iskoláit szülő városában, a középiskolát Szarvason végezte. A budapesti egyetem elvégzése után a kassai Állami Főreáliskola helyettes tanárává nevezték ki. Innen a békéscsabai Polgári Leányiskolába került. Két év múlva külföldi tanulmányútra indult, s fél évig a heidelbergi egyetemen tanult. Hazatérése után gazdálkodással foglalkozott, s a Békésmegyei Lapok című hetilapot szerkesztette 1879 és 1881 között. 1883-tól a szarvasi gimnázium történelem és irodalom szakos tanára lett. 1887-ben lemondott tanári állásáról, visszatért Csabára, ahol ismét gazdálkodással foglalkozott, valamint a Békésmegyei Közlöny szerkesztői teendőit is ellátta (1887-1889, 1891-1893).

Apai örökségét kívánta gazdagítani, amikor 1889-ben részt vett az Arad megyei jószágigazgatósághoz tartozó kincstári birtokon - Medgyesen és környékén - folyó parcellázásban. A parcellázás révén a Sarkad melletti Pusztapándon közel kétezer holdas -jobbára szikes - földterülethez jutott, ahol barátjával, az európai hírű Treitz Péterrel szikjavító kísérletekbe fogott. Éveken keresztül gyűjtötte a szikesekre vonatkozó adatokat, naplót készített saját kutatásairól. (Az e témában Treitz Péterrel készített tanulmányt Gábor fia 1924-ben jelentette meg.) 1908-ban eladósodott, így a pándi földet eladta, és Csabán vett kisebb birtokot, ahol a kísérleteket folytatva gazdálkodott.

Békéscsabán bekapcsolódott a helyi közéletbe. Az evangélikus egyház felügyelői tisztét töltötte be, s a gimnázium kormánybizottsági tagja volt. Beliczey István lemondása után a Békésmegyei Gazdasági Egylet igazgató-elnökének választották meg. Kiemelkedő tevékenységet folytatott a növénytermelési és műtrágyázási szakosztály élén. A városi képviselő-testületnek is tagja volt.

.E változatos életpályának Békéscsabán, 1919. augusztus 28-án bekövetkezett váratlan halála vetett véget. A Vasúti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei

• Polemikus irodalmunk a XVI. és XVII. században. Vázlat a magyar irodalomtörténetéből. Budapest: Bartalits ny., 1882. p.39.
• Sós és szikes talajok természetrajza és javításuk módozatai. Írta Zsilinszky Endre és Treitz Péter. 1. rész. Budapest: Stádium, 1924. p. 311. (A 2. rész nem jelent meg.)

Kapcsolódó irodalom

• Arcképek. Zsilinszky Endre dr. In: Békésmegyei Közlöny. 32. évf. (1905. január 19.) 12. sz. p. 1.
• Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) 11. sz. p. 5-6.
• Szabó Ferenc: Dr. Zsilinszky Endre. In: Medgyesegyházi Hírlap. 1. évf. (1993.) 11. sz. p. 5. (Kép)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Budapest: Hornyánszky, 1914. p. 1938.
• Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14-15.
• Tóth Lajos: Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékfüzet születésének 100. évfordulójára. Szarvas: Hazafias Népfront és Városi Tanács, 1986. p. 14. (Kép)
• Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 1886-1944. Budapest: Szépirodalmi K., 1992. p. 12-14., 56.