Fábry Károly (1851–1925)

A BékésWiki wikiből

ügyvéd, író, publicista

Élete

Fábry Károly 1851. június 2-án békéscsabai iparos családba született. Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Testvére, Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja volt.

A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte 1869 és 1871 között. Az 1873-ban letett ügyvédi vizsga után irodát nyitott Békéscsabán, ahol rendes esküdtszéki tag volt. Az aradi ügyvédi kamara Békésvármegyében bejegyzett ügyvédjeként többször joggyakorlaton voltak nála ügyvédjelöltek.

Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe, és mind a községi, megyei, mind az országos politika számottevő alakjává vált. 1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő, majd 1906-ban újraválasztották. A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt, melyhez származásából fakadó demokratikus érzése és a Kossuth-kultusz vezérelte. 1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát, s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. 1911. március 29-ei hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet a közügyek terén szerzett érdemek elismeréseként.

Kora ifjúságától számos tárcát, képviselősége alatt több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. 1921-ben írta meg és adta közzé a Körösvidékben A csabai nagy árvíz és egyebek című művét, melyet külön kötetben is kiadtak. 1923-ban a város jelentette meg a Tallózás Csaba múltjából című könyvét. 1924-ben jelent meg a Csabai élet című munkája, melyben a Békésmegyei Közlöny adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.

Fábry Károly igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein. A vármegye legtöbb adót befizetők névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen 1910-ben, ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával a felülfizetők között szerepeltek. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevelének megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő 1903-as nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottság elnöke volt. A Békésvármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békésvármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.

Wagner Jeanne-t vette feleségül. Lányuk, Margit Rudnyánszky Titusz aranyosmaróti főszolgabíróval házasodott össze. Fiuk, Károly az isonzo-i csatában vesztette életét 1917-ben.

A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása, ám ez 1925. február 6-án Békéscsabán bekövetkezett halála miatt sajnos elmaradt. Munkái a város- és a társadalomtörténet szempontjából forrásértékűek. Halálának első évfordulóján özvegye 500-500 ezer koronával támogatta a Stefánia Egyesületet, a Békéscsabai Nőegyletet, valamint a Békésmegyei Szegény Diákok Nyomorenyhítő Akcióját.

Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.

Művei

• A csabai nagy árvíz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1923.
• Tallózás Csaba múltjából. 1738-1803. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda 1923.
• Csabai élet. Tallózás Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha J. Nomda, 1924.

Kapcsolódó irodalom

• Békésmegyei Közlöny képes naptára az 1926 közönséges évre. In: Békésmegyei Közlöny, 1926. p.93.(Kép)
• Emlékirat a szarvasi 40 éves találkozóról. 1869-1909. Békéscsaba : Corvina Nyomda, 1909. p.18. (A hátsó fedőlap belső oldalán kéziratban Fábry Károly életrajzi adatai.)
• Fábry Károly: Arcképek. In: Békésmegyei Közlöny 32. évf. 12. sz. 1905. január 19. p.2.
• Fábry Károly. In: Békésmegyei Közlöny. 52. évf. 31. sz. 1925. február 8. p.2.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 8. köt. Budapest : Argumentum Kiadó; MTA Könyvtára, 1992. p.77.
• Korniss Géza: Fábry Károly halálára. In: Békésmegyei Közlöny. 52. évf. 32. sz. 1925. február 10. p. 2.