Doboz

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Vandi (vitalap | szerkesztései) 2013. március 18., 16:33-kor történt szerkesztése után volt.

Doboz nagyközség a Békési Kistérségben, Békés megyében a Dél Alföldön található. A település központjától 4 km-re található Doboz - Szanazug üdülőterület.

Tartalomjegyzék

Földrajza

Doboz és környéke a Kettős-Körös völgye tájegység része. A táj jellegzetes helyi domborzati formái, a terebélyes kiemelkedésű lapályok és alacsonyabb porongok tették elérhetővé, hogy az ember meg tudott telepedni ezen a mocsaras tájon. Doboz környékének talaja viszonylag fiatal, a vízmentes területeken a mezőségi, míg az időszakosan vízzel borított területeken, szikes talaj a jellemző. Az árhullám térben öntéstalaj, pangó vizes területeken réti talaj alakult ki. Doboz felszín feletti vízfolyásokkal jól ellátott. A település déli határánál folyik össze a Fehér- és Fekete-Körös, északi határán a Gyepes csatorna és az Óvári csatorna húzódik.

A térségben az évi középhőmérséklet 11-11,2 C’. A napfényes órák évi összege 2000 óra. A települést erdők veszik körül, a Kettős-Körös bal partján DNY-i irányban a Marói erdő, a községtől északra, Békés felé található a Sebesfoki erdő. Doboz és Szanazug között található erdők a következő neveket viselik: Pap-holt erdő, Faluhelyi, Madárfoki erdő, Szanazugi erdő.

Helynév eredete

A Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. Három elmélet is létezik , melyek szerint: Doboz nevének eredete csak a szláv "dub, dubova, dubovy=tölgy, tölgyesből" vezethető le. (Haán Lajos) Mások szerint a régi magyar nyelvben apró, sárga szilvát jelent, és valószínűleg azért az elnevezés, mert a településkor az erdők mellett, gyümölcsfák, elsősorban szilvafák is voltak bőségesen. (Karácsonyi János) Egyéb írásos emlékek szerint a nagyközség neve magyar névadással, személynévből keletkezett.

Közlekedés

A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton. Békéscsabától 13 km-re északkeletre fekszik. Autóbusz közlekedése jó .

Története

Régi kézírásos emlékeinkben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször. Doboz neve 1075-ben tűnik fel először. I. Géza a Duboz faluban a garamszentbenedeki apátságnak három háznép szolgát adományozott földjükkel az apátság disznóinak őrzésére, nevelésére. Dobozt tehát királyi birtokként, királyi kondások falujaként tartják számon. A lakosság ősfoglalkozása: halászat, pákászás, madárfogás, pásztorkodás. Az idő múlásával a doboziak rátértek a gyümölcsfanevelésre és a méhészkedésre is. Egy 1138-ból származó oklevél szerint a doboziak ez idő tájt már méhészkedtek. A XIV. században Károly Róbert megszervezte a gyulai uradalmat, melynek része Doboz. 1403-ban az uradalmat Zsigmond király Maróthi János macsói bánnak adományozta. Néhány év múlva Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozza a települést, az 1506-ban keltezett adományozó levél Alsó- és Felső Doboz néven említik a települést.

Gyulát a törökök 1566-ban foglalták el és alakították ki a szandzsák székhelyét . A falu népessége hullámokban váltakozott a török korban . A Körös nádasai , a mocsaras területek nyújtottak védelmet a település lakóinak, akik lassan hozzászoktak az idegenek jelenlétéhez.

1694. december 21-én szabadult fel Gyula vára a török uralom alól, lassan újra kezdődött az élet , újra éledtek a falvak. A két Doboz közül, Alsó – Doboz maradt meg. 1712-13-ban patics falú templomot építettek a doboziak , fa haranglábbal.

1720-tól a falu a Harruckern birtok része. Báró Harruckern János Györgyöt ( 1664-1742) 1732-ben iktatták be Békés megye főispáni tisztébe. Birtokainak jó gazdája volt, jobbágyvédő politikát folytatott. Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába.

Gróf Wenckheim Rudolf (1814- 1889) lett Doboz birtokosa. Jó gazda hírében állt, a birtok kapitalista reformátorának tartották. Az uradalom gazdasági ügyeit személyesen intézte. A kastély, a vadaskert, a magtár építése az európai hírű versenyistálló létrehozása az ő nevéhez kötődik. Nőtlenül, gyermektelenül halt meg , s birtokait Antal bátyja gyermekeire hagyta örökül. A végrendelet szerint Dobozt Wenckheim Dénes (1861 – 1933) kapta.

Dénes gróf nagybátyja nyomdokaiba lépett. Tizenháromezer holdas birtokából mintagazdaságot alakított ki. 1907-ben öntözőtelep létesül Doboz- Műréten. Csatorna rendszert alakítanak ki, így 400 hold földet tudnak öntözni. A földhozamát az öntözéses műveléssel tízszeresére emeli. Konyhakerti növények közül először káposztát majd hagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, tököt és sárgarépát is termesztettek. A gazdasági világválság miatt Dénes gróf tönkre ment.

Az I. világháború a településen élőket sem kímélte. A kemény központi rendeletekkel irányított háborús gazdálkodás erősen megnehezítette a falun az életet. A családok ellátásának súlyos terhei óriási mértékben az asszonyokra hárultak, miközben a férfinép zöme már bevonult katonának. A doboziak nagyobbrészt a 101-es gyalogezredben szolgáltak. 1935-ben összesen 186 hősi halottat és 76 hadirokkantat tartottak nyílván.

A II. világháború 1944. márciusi német megszállást követően érte el közvetlenül is a községet. Összeírták és elhurcolták a zsidó származásúakat a településről. Öt család tagjait- összesen 16 főt vittek el.

Kulturális élete

1884-ben cselédek és napszámosok Olvasókört alapítottak. A községi könyvtár 1951-ben jött létre. Bartók Béla 1906-ban és 1917-ben népdalokat gyűjtött a településen. Illyés Gyula felesége Kozmutza Flóra 1938-tól végzett öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat. Ezen vizsgálatok egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér című művében.

Források


Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Doboz”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök