Posta (Békéscsaba)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Vandi (vitalap | szerkesztései) 2015. március 24., 18:43-kor történt szerkesztése után volt.

A békéscsabai főposta 2005-ben átadott új, impozáns épülete a Munkácsy utca 6. szám alatt áll. A főposta mellett a városban több fiókposta működik.

Tartalomjegyzék

Története

A csabai posta 1788. évi megnyitása a Békés vármegyén áthaladó postaútvonalhoz kapcsolódik. A XIX. xzázad végi előírások szerint a postautaknak 23 m szélesnek és egész évben járhatónak kellett lenniük. Korábban Békéscsabára ilyen út nem vezetett. A budai Helytartótanács 1787. július 24-én kelt utasításában rendelte el a Békés vármegyén áthaladó postaút létrehozását. Ezzel lehetővé tette, hogy a központi hatalom utasításai, levelei gyorsabban eljussanak a birodalom e nehezen megközelíthető részébe is. Az osztrák címert viselő, állami posta szolgáltatásait a köznép is igénybe vehette. A békéscsabai postaállomás az újonnan létesült Szentes-Arad postaútvonal Orosháza-Nagyvárad közötti mellékútvonalán létesült. Az útvonalon a forgalom 1788. március 1-jén indult el. Ezzel egyidejűleg nyílt meg a csabai postahivatal is, melynek első postamestere (papíron) az akkori jegyző fia, a 16 esztendős Omaszta Sámuel. A postaállomást Sámuel apja rendezte be. A napi munkát egy expeditőr és egy lovas postalegény végezte. A posta az Omaszta család házában működött, amely a gyulai út külső részén, az akkori Vásártér mellett, a bogárházak közelében állt. Mivel a postamesterség örökölhető volt száz évig a postamesterséget az Omaszta család tagjai látták el. A postamester kinevezését a Helytartótanács minden esetben jóváhagyta. Sámuel fiatalabb testvérei apjuk halála utána a csabai postamesterségért beperelték bátyjukat. A hosszantartó pernek Sámuel halála vetett végett. A csabai postamesteri állás Zsigmondé lett. Zsigmond a postát apja házából a sajátjába telepítette át a Gyulai út 17. szám alá. Amikor 1842-ben Zsigmondot agyvérzés érte fia, Gusztáv vette át a posta irányítását. Az időközben mezővárossá lett Csabának megnőtt a postaforgalma is. A forgalomnövekedés miatt Omaszta Gusztáv új házat építetett az egykori Búzapiac téri sarokra (későbbi Kugel-ház). Oda költöztette a postát is. Omaszta Gusztáv hivatalával ért véget az Omaszta család postamesteri tevékenysége Csabán. 1858-ig menetrendszerű napi postakocsijárat nem érintette Csabát. A kereskedelmi minisztérium 1858. július 14-én kelt határozata hozta meg változást. Ennek a határozatnak köszönhetően indult meg a Szeged-Csaba közötti napi postaforgalom. A kocsi leveleket, pénzesleveleket és csomagokat szállított, reggel 4-kor indult Csabáról és este 9-kor ért Szegedre.

Az 1858-ban Szolnok és Arad között, Csabán áthaladó vasúti közlekedés jelentős változást hozott a postaforgalom terén is. A vonatok postai küldeményeket is szállítottak, ráadásul gyorsabban, biztonságosabban és pontosabban, mint a lóvontatta kocsik. A vasúton mozgóposta-kocsik vitték, szállították a postai küldeményeket Budapest és Békéscsaba között.

1867. május 1-jén a magyar postahálózat kivált az osztrák posta szervezetéből. Az új intézményredszer a Magyar Királyi Posta nevet viselte. Feltételezések szerint néhány évvel később, 1870 körül indult el a táviratszolgáltatás Békéscsabán. Mivel ekkortájt a város erős fejlődésnek indult, így újabb postahivatalok megnyitása vált szükségessé. A vasútállomáson 1872-ben önálló posta, Jaminában (Erzsébethelyen) 1886-ban fiókposta nyílt. A csabai főposta az országoshálózat 1886. január 1-jén indított új üzletágának, a Magyar Királyi Postatakarékpénztárank az egyik „közvetítő hivatalává” vált. 1889-ben a pénzforgalmi szolgáltatás csekk-üzletággal is bővült. Nagy előrelépést jelentett az 1895. február 23-án átadott telefonközpont, amely bérleményként Szondy főorvos házában működött.

Postapalota (1931)
Az állam Kármán Aladár tervei alapján 1927-ben a Szent István tér és az Apponyi utca sarkán, a várostól vett telken felépítette azt az új, impozáns, egy emeletes postapalotát, amely még ma is áll. A kivitelezési munkálatok elvégzésével Lipták János vállalatát bízták meg. A hivatalt a kor legmodernebb távközlési eszközeivel szerelték fel.

1950-ben megszüntették a postamesteri rendszert és a hírlapterjesztés feladatát a posta kapta meg. A háború utáni újjáépítés és a gazdasági fellendülése maga után vonta a postai forgalom növekedését is. Az 1970-es években már külön postavonatokat indítottak annak érdekében, hogy a jelentősen megnövekedett mennyiségű küldmények időben célba érjenek.

Időközben újabb kispostákkal gyarapodott Békéscsaba. A postaforgalom felfutása és a dolgozók számának növekedése miatt a postapalota épülete szűknek bizonyult. A város vezetése új épületet tervezett a Szabadságtér 1-3. szám alá. Az új postaépületet 1979. november 4-én adták át. A posta jelképes díj ellenében bérelte az épületet a várostól. 1990-ben kormányzati döntés alapján szétvált a postai szolgáltatás, a távközlés és a műsorszórás. A piaci viszonyok változása a városi bérlemények árában is megmutatkozott. A megnövekedett bérleti díj miatt a Magyar Posta úgy döntött, hogy Békéscsabán új, saját tulajdonú épületet létesít. 2005. januárjában avatták fel a két emeletes, 2127 négyzetméteres, impozáns postaépületet.

A földszinti nyitottpultos ügyféltérben 22 felvételi munkahely, elektronikus ügyfélhívórendszer, 800 bérelhető postafiók és postabolt működik. A felvételi munkahelyeket korszerű számítógépes integrált postahálózati (IPH) technológiával szerelték fel.

Békéscsabai posták

Képgaléria

Lásd még 

* Távbeszélő hálózat

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Posta_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök