Kis-Kéry Mihály (1822–1893)
A BékésWiki wikiből
Békés vármegye főmérnöke, királyi mérnök
Tartalomjegyzék |
Névváltozatai
Kis-Kéry Mihály személye különböző névalakok formájában kerül elő a forrásdokumentumokban:
- Kis Kéry Mihály
- Kiskéri Mihály
- Kiskéry Mihály
- Kis-Kéry Mihály
Élete
Kis-Kéry Mihály 1822. január 17-én született Mezőberényben. Édesapja Klein (Kis) Michael, édesanyja Kéri Susanna Katalin. Édesapja a Wenckheim család kamuti uradalmában szolgált pincemesterként (borászati felügyelőként).
1854-ben megházasodott, Balogh Zsuzsánnát vette feleségül. Gyermekeik: Berta, Béla, Andor, Etelka, László, István, Mariska és Karolina.
Kis-Kéry Mihály 1893. július 17-én hunyt el. Július 18-án Gyulán, a református nagytemetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
Petőfi Sándor 1842-ben Orlai Petrics Sománál vendégeskedett Mezőberényben. Itt megismerkedett és barátságot kötött a vele egyidős mérnökhallgatóval, Kis-Kéry Mihállyal. Petőfi az alábbi sorokat írta mezőberényi barátja emlékkönyvébe: „Az élet egy döcögő szekér, mellyel a sors ökrös (tüzes) paripái, tüskös bokron, kíméletlenül vágtatnak keresztül, míg az emberből a lelket kirázzák. Van azonban egy párna, melynek puha ölében a döcögés kéjjelmes ringatássá válik. Ki lenne oly kába, hogy ezt minél előbb megszerezni ne iparkodnék? S ki oly kába, ki ne tudja, hogy e párna... feleség! Berény, szeptember 16-án 1842. Petrovits Sándor”. A bejegyzésben az „ökrös” kifejezést Kiskéri Berta (Kálmán Dezsőné) közlése szerint a „tüzes” szóra cserélték.
Kis-Kéry 1872-től Békés vármegye főmérnökeként tevékenykedett. Vármegyei mérnöksége időszakában, 1876–1877-ben átépítették a vármegye gyulai székházát, út-, híd- és községi épületek javítását irányította. 1878-ban kinevezték a Békés megyei Államépítészeti Hivatal II. osztályú királyi mérnökévé. Emellett a Magyar Királyi Főmérnöki Hivatal békés–gyulai mérnöke volt. 1879-ben felmérést végzett Orosháza belterületén, ugyanebben az évben két térképet készített a vasúthoz vezető utca rendezéséről.
1867-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítói között szerepelt. Tagja volt a Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulatnak.
Lásd még
Források
- A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1874/5. 1. kötet. Szerk.: Zsilinszky Mihály. Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat, 1875. 190. p. (Látogatva: 2023. 04. 17.)
- A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1913. évi évkönyve. Szerk.: Bresztovszky Béla. Budapest, 1913. 167. p. (Látogatva: 2023. 04. 17.)
- Anyakönyvek, 1745–1895 / Evangélikus Egyház, Mezőberény FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 04. 17.)
- Békés vármegye levéltára 1715–1950 : ismertető leltár. Összeáll.: Kereskényiné Cseh Edit. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2008. 82. p. (Látogatva: 2023. 04. 17.)
- Gazdag László: Orosháza térképezés-története. In: Orosháza története. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 946. p. (Látogatva: 2023. 04. 17.)
- Halálozás. In: Békésmegyei Lapok, 1. évf. 29. szám (1893. július 22.) 4. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Irányi István: Petőfi-emléksorok. In: Békés Megyei Népújság, 21. évf. 55. szám (1966. március 6.) 8. p. (Látogatva: 2023. 04. 17.)
- Kinevezések. In: Az Épitési Ipar, 2. évf. 10. (62.) szám (1878. március 10.) 86. p. (Látogatva: 2023. 04. 17.)
- Magyarország tiszti cím- és névtára – 7. évfolyam, 1888. 260. p. (Látogatva: 2023. 04. 17.)
- Tisztujitás. In: A Hon, 10. évf. 4. szám (1872. január 5.) 1. p. (Látogatva: 2023. 04. 18.)
Kapcsolódó irodalom
- Indig Ottó: Ismeretlen Petőfi-sorok. In: Kelet-Nyugat, 2. évf. 11. szám (1991. március 14.) 11. p.
- Írások a régi Mezőberényről ; Mezőberény és Petőfi. Vál. és sajtó alá rend.: Szabó Ferenc. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Művelődési Osztály : RFG, 1973. 75. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mezőberény története II. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 44. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Petőfi hasonlata. In: Pesti Hírlap, 16. évf. 59. szám (1894. február 28.) 11. p.
