Wenckheim–Fejérváry-kastély (Mezőberény)

A BékésWiki wikiből

A Wenckheim–Fejérváry-kastély műemlék épülete Mezőberényben, a Fő út 1–3. szám alatt található.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Lásd még 3 Források 4 Kapcsolódó irodalom 5 Külső hivatkozás

Története

1775-ben kihalt a Harruckern család férfiága, Békés vármegyét felosztották az örökösök között. A csabai rátát, így a részét képező Mezőberényt gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála kapta meg. A bárónőtől 1798-ban Wenckheim Ferencné Rosenfeld Karolina megvásárolta Mezőberényt és Kamutpusztát.

Rosenfeld Karolina 1798–1800 körül földszintes kúriát építtetett a mezőberényi piactéren. A klasszicizáló késő barokk stílusú épület utómunkálatai 1806-ban fejeződtek be. A kivitelezés a Wenckheim család építésze, id. Czigler Antal (1767–1862) nevéhez köthető. A 14 szobás téglalap alaprajzú kúria mellett istállók és kocsiszínek épültek. A kúriához díszkert tartozott üvegházzal, remetelakkal, teknősbékatóval, konyhakerttel.

Az 1802-ben megalapított mezőberényi gimnázium Oertl Zachariás lelkész lakásában (a parókián), valamint a Wenckheim-kastélyban kezdte meg a működését. Wenckheim Ferencné 1806–1808-ban az újonnan épített körösladányi kúriába költözött, a mezőberényi birtokot a fiának, Wenckheim Józsefnek adta át. 1807 júniusában a Wenckheim-kúria vendége volt I. Ferenc király és Mária Lujza főhercegnő. Wenckheim Ferencné 1814-ben szétosztotta a gyermekei között a birtokokat, a mezőberényi kúria a lánya, gróf Festetics Vincéné Wenckheim Franciska tulajdonába került.

Szendrey Júlia 1838 és 1840 között a Festeticsné kastélyában működő leánynevelő intézet tanulója volt. Az intézetben szőni, fonni és kézimunkázni tanultak az ország különböző településeiről érkező fiatal lányok.

A kúria tulajdonosa később Rosenfeld Karolina unokája, gróf Dessewffy Emilné Wenckheim Paulina lett. Az 1884-es III. katonai felmérésen a kúria már U alaprajzú volt, álltak a mellékszárnyai. 1896-ban elhunyt Dessewffy Emilné, a mezőberényi és a körösladányi kúriákat a lánya, Vécsey Józsefné Dessewffy Blanka császári és királyi palotahölgy örökölte. Még ugyanebben az évben Fejérváry Celesztina földbirtokos megvásárolta a kúriát és a 20 katasztrális holdas parkot. Az ingatlanhoz tartozó kert Celesztina-parkként vált ismertté, itt rendezték meg a millenniumi emlékünnepséget. 1937-ben elhunyt Fejérváry Celesztina, a kúria gróf Cebrián Istvánné báró Vécsey Magdolna (Vécsey Józsefné gyermeke) tulajdona lett, aki az államosításig élt a kastélyban.

Az 1940-es években az orosz hadsereg helyőrsége állomásozott a kastélyban és a kertben, majd a Magyar Kommunista Párt helyi székhelye lett a kastély. A kastélyépületet 1951-ben átalakították. Az 1. Számú Általános Iskola négy tanulócsoportja, a nevelői szoba, az igazgatói iroda és szertár került az épületbe. Később tornateremmel, öltözővel, az 1960-as években gyakorlati műhellyel, tankonyhával, valamint tanteremmel bővítették az ingatlant, mely az 1980-as évekig iskolaként funkcionált.

Később gyermekkönyvtárat helyeztek el az épületben. A kúriaparkot felszámolták, játszótér, kirándulóhely és lakótelep létesült a helyén. Az épület homlokzatát 1997-ben helyreállították, s az egykori leánynevelő intézet előtt leleplezték Szendrey Júlia szobrát.

A mezőberényi Orlai Petrics Soma Múzeum 2002-ben a helyreállított kastélyépületbe költözött. A kastély tetőszerkezetét 2007-ben felújították.

Lásd még

• Szendrey Júlia (1828–1868)
• Szendrey Júlia-szobor (Mezőberény)

Források

• A kastélyban nyáron nyit a múzeum. In: Békés Megyei Hírlap, 57. évf. 71. szám (2002. március 26.) 6. p. (Látogatva: 2022. 10. 30.)
• Felújították a berényi kastély tetőszerkezetét. In: Békés Megyei Hírlap, 62. évf. 171. szám (2007. július 24.) 4. p. (Látogatva: 2022. 10. 30.)
• Felszentelték Czigler Antal szabadkígyósi sírját. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 126. szám (1990. május 31.) 3. p. (Látogatva: 2022. 10. 30.)
• Mezőberény a '40-es években. In: Mezőberényi Hírmondó, 27. évf. (2017. július) 11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezőberény a '40-es években. In: Mezőberényi Hírmondó, 27. évf. (2017. augusztus) 14. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mezőberény története II. Szerk.: Szabó Ferenc. Mezőberény : Nagyközség Tanács, 1973. 14–15., 29., 89. p. (Látogatva: 2022. 11. 03.)
• Szűcsné Sziklai Éva: Gazdagodtunk! In: Mezőberényi Hírmondó, 7. évf. 11. szám (1997. november) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon : Békés megye kastélyai és kúriái. Budapest : Fo-Rom Invest, 2009. 149–153.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Bede Zsóka: Nyolc tanterem sorsa a tervezőasztaltól a felépítésig. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 93. szám (1978. április 21.) 6. p.
• Cservenák Pál Miklós: A Weinckheim-kastély "titka". In: Mezőberényi Hírmondó, 2. évf. 3. szám (1992. március) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Gyermekkönyvtárat adtak át Mezőberényben. In: Békés Megyei Népújság, 37. évf. 261. szám (1982. november 6.) 3. p.
• Irányi István: A gyermek Szendrey Julianna és Mezőberény. In: Békési Élet, 1. évf. 3. szám (1966) 58–69. p.
• Nagy András, D. – Varga Árpád: Wenckheim család Békés megyében a XIX–XX. században. Budapest : Nonpareille Plus, 2006 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Váradi Zoltán: A kastélyról. In: Mezőberényi Hírmondó, 4. évf. 11. szám (1994. november) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozás

• A Wenckheim-Fejérváry kastély rövid története. In: Muzeum.mezobereny.hu