Hepp Ferenc (1909–1980)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 28., 13:49-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

sportvezető, főiskolai tanár, pszichológus

Tartalomjegyzék

Élete

Hepp Ferenc 1909. november 3-án született Békésen. Édesapja – a svájci származású – Hepp Ferenc segédként került a Szánthó Albert utcai kék-színeskelme-festő műhelybe, édesanyja Herpai Julianna ugyanott volt szakácsnő. A műhely öröklés útján a család tulajdonába került. Hepp Ferenc még nem volt 10 éves, amikor 1919-ben meghalt az édesapja. A család egyetlen pénzszerzési lehetőségét biztosító üzemet az édesanyja vette át.

Hepp Ferenc az elemi iskola elvégzése után (1920) a nyolcosztályos Békési Református Reálgimnázium első osztályában folytatta tanulmányait. Akkoriban elsősorban az atlétika érdekelte, kiváló sporteredményeivel a békési gimnázium büszkesége lett. 1930-ban jeles eredménnyel érettségizett. A gimnázium után – édesapja akaratának engedve – inasnak szerződött Budapestre és kitanulta a kelmefestő szakmát (1926), majd jelentkezett a Testnevelési Főiskolára. Rendszeresen dolgozott édesanyja műhelyében.

1933-ban nemzetközi ösztöndíjasként a genfi Rousseau intézetben kezdte meg tanulmányait. 1934-ben – mint főiskolai csereösztöndíjas – az USA-ban tartózkodott s három éven át testnevelési elméleti és gyakorlati tanulmányokat folytatott. Másfél év elteltével „master of education” testnevelő diplomát szerzett. 1935-ben az iowai egyetemre került, ahol elnyerte a „Doctor of Philosophy” címet. Amerikai tanulmányait 1937-ben a University of Southern California-n fejezte be. 1943-ban a budapesti egyetemen pszichológiából bölcsészdoktori okleveleket szerzett.

1941-ben megismerkedett későbbi feleségével, Heinisch Erikával. Négy gyermekük született: Erika, Ferenc, Judit és Katalin.

Hepp Ferenc 1980. november 27-én hunyt el Budapesten. December 6-i temetésén dr. Csanádi Árpád, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja búcsúztatta.

Munkássága

Főiskola tanárként

1937 végén hazatért Magyarországra, első munkahelye a Testnevelési Főiskola (TF) lett. 1941. január 25-től főiskolai rendes tanári alkalmazást nyert. 1947. december 15-én kinevezték a TF igazgatójává. Ugyanebben az évben – Kerezsi Endrévél – a magyarországi testnevelőtanár-képzés továbbfejlesztője, a szakérettségis rendszer kidolgozója volt. 1951-ben felmentették az igazgatói állásából. 1980. július 1-én munkája elismeréseként a Testnevelési Főiskola címzetes egyetemi tanárává nevezték ki, neve az intézmény falán lévő dicsőségtáblára is felkerült.

Hepp Ferenc érdeme az önálló Testnevelési Tudományos Kutató Intézet létrehozása (1959), amelynek 1969-ig volt az igazgatója.

Szakvezetőként

Békési diákévei alatt ismerkedett meg a kosárlabdázással. Ő volt a sportág magyarországi elindítója. 1938-ban megjelentette az első magyarországi kosárlabda szabálykönyvet.

1940-től az első számú szervezője volt a játékvezető-képzésnek és vizsgáztatásnak. Már a Magyar Kosárlabda Szövetség (MKSZ) megalakulása előtt a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség Technikai Bizottságának elnöke volt. 1946-tól 1957-ig nemzetközi játékvezetőként tevékenykedett. 19401943 között a Magyar Athletikai Szövetség kapitányi tisztét is betöltötte.

A Magyar Kosárlabda Szövetség alapító tagja (1955-től 1980-ig elnöke), a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség európai társelnöke volt. Utóbbi képviseletében 1948-tól minden olimpián részt vett, utolsó nagy versenye az 1980. évi moszkvai olimpia volt.

Az 1950-es évek elején megválasztották a Vasútépítő Törekvés Sportkör (VTSK, a mostani BSE) NB I-es kosárlabda csapatának edzőjévé. 1956-ban alapítója és elnöke volt az UNESCO mellett működő Testnevelési Sport Világtanácsának (CIEPS), alelnöki tisztségét 1972-ig látta el. 19601980 között a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) Pénzügyi Bizottságának elnöke volt. 1960-tól mesteredzőként tevékenykedett. 1980. február 25-én a Magyar Pszichológiai Társaság Elnöksége a Sportpszichológiai szekció elnökévé választotta.

Az 19521972 közötti időszakban három, öt–hét, majd négy nyelven állított össze sportszótárt.

Díjak, kitüntetések

Emlékezete

Művei

Társszerzővel szerzett művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök