Almásy család
A BékésWiki wikiből
(Külső hivatkozások beillesztése) |
(Belső hivatkozások beillesztése) |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
== gróf Almásy Ignácz (II.) == | == gróf Almásy Ignácz (II.) == | ||
| - | '''([[1751]] - 1840. szeptember 24.)''' | + | '''([[1751]] - [[1840]]. szeptember 24.)''' |
| - | I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta | + | I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz Kétegyházán kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett. |
| 27. sor: | 27. sor: | ||
'''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)''' | '''([[1784]] - [[1850]]. október 30.)''' | ||
| - | I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, | + | I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, ahonnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. |
| - | Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a | + | Alajos részt vett az [[1809]]-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békés megyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban Alajos gróf [[1842]]-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyílt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett. |
| 51. sor: | 51. sor: | ||
'''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)''' | '''([[1863]]. március 23. - [[1940]]. augusztus 12.)''' | ||
| - | Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és | + | Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavári uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született. |
| 73. sor: | 73. sor: | ||
Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban. | Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban. | ||
| - | Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban [[1932]].március 27-én született. | + | Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek)|pósteleki kastély]] szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a [[Széchenyi-Wenckheim kastély (Póstelek|pósteleki kastélyban]] [[1932]].március 27-én született. |
A lap 2020. február 18., 12:49-kori változata
Az Almássy család Békés megyei vonatkozásai.
Tartalomjegyzék |
Almásy Márton
Almásy Márton békésvármegye alispánja volt.
Lővenburg főispán 1728-ban bérbe adta Kétegyházát a nemességszerző Almásy György fiának: Almásy Mártonnak. Almásy Márton 1732-ig bérelte Kétegyházát, mely 1794-ben, a Lőwenburgok kihalásakorr a kincstárra szállott vissza. Ekkor II. Almásy Ignácz a kincstártól megvásárolta a kétegyházai uradalmat.
gróf Almásy Ignácz (II.)
I. Ferencz király 1799. szeptember 24-én kelt adománylevéllel Sarkadot és Kétegyházát adományozta II. Almásy Ignácznak. II. Ignácz Kétegyházán kastélyt építtetett, Kétegyháza pedig új otthona lett. Ezenkívül számos birtokot vásárolt. A közügyekben tanúsított munkásságának és érdemeinek elismeréséül Párisban, 1815 aug. 11-én kelt oklevéllel I. Ferencz király II. Ignáczot és ivadékait grófi rangra emelte, s részére a “Sarkad örökös ura” címet adományozta. II. Almásy Ignác 1822-ben pályafutásának tetőpontjára jutott, Magyarország kancellárja lett.
gróf Almásy Lajos
II. Ignácz második fia Lajos gróf (felesége Brezenheim herczegnő) 1846-48-ban békésmegyei táblabiró volt.
gróf Almásy Alajos (I.)
I Alajos II. Ignácznak a hitbizományi utódja a kétegyházi uradalom tulajdonosa Kétegyházát tette állandó lakóhelyévé, ahonnan fiaival: Kálmánnal és Dénessel együtt gyakran járt a gyulai megyegyűlésekre. Alajos részt vett az 1809-es nemesi fölkelésben, s mint őrnagy, a békés megyei fölkelést ő szervezte. Mint gazda, nagyban hozzájárult a gyulavári uradalom fejlesztéséhez. Gyulaváriban Alajos gróf 1842-ben szeszgyárat építtetett. Humánus gondolkodású férfiú lévén 1846 május 1-én, amikor Gyulán megnyílt a megyei kórház, ott ágyalapítványt tett.
gróf Almásy Dénes
1851-ben megalakította a csákói vadásztársaságot, amelyben az Almásyak közül rajta kívül Kálmán és György vettek részt. I. Dénes a magyar tudományos Akadémia felállításához 3000 forintot adományozott.
gróf Almásy Kálmán (I.)
Sarkad és Kétegyháza ura. Sarkadon a felsőbb népiskola alapjára 28 hektár földet adományozott, a maradvány földekért járó összegnek a felét, 10.376 forintot 50 krajcárt pedig Sarkad árváinak és szegényeinek adományozta, egy létesítendő árvaház alapja javára. Hazafias érdemeiért a király 1885-ben valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Békésben, Biharban a nemzetőrséget szervezte meg, amelynek a parancsnoka lett. 1855. július 23-án nőül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság folytán jutott a gyulai kastély az Almásyak birtokába.
Gróf Almásy Dénes (II.)
(1863. március 23. - 1940. augusztus 12.)
Apja gróf Almásy Kálmán (I.) halála után megörökölte a sarkadi, kétegyházi hitbizományt, a gyulai és több más uradalmakat. Valóságos mintagazda volt. Sarkadi és gyulavári uradalma országos hírnek örvendet, gyulai kastélyának parkja pedig párját ritkította. II. Dénesnek nejétől, Károlyi Ellától nyolc gyermeke született.
Almásy Imre
1920-ban Széchenyi Antalné elsőszülött leányát, Széchenyi Antoinette grófnőt vette feleségül. A fiatal pár gyakran múlatta az időt Póstelek. Leányuk Almásy Orsolya (1921) is a kastélyban született meg.
Almásy Mária
1924-ben házasságot kötött Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina első fiú gyermekével Széchenyi Ferenccel.
Almásy László Ede
(1895. augusztus 22. - 1951. március 22.)
Szahara kutató, az “Angol beteg” című filmnek köszönhetően vált ismertté a világban.
Gyakran használta a békéscsabai repteret és látogatta meg a kétegyházi Almásy családot. Bíró Erzsébet, a pósteleki kastély szakácsnőjének leánya lett leánygyermekének, Mártának az anyja. A gyermek a pósteleki kastélyban 1932.március 27-én született.
Lásd még
Forrás
- Gróf Almásy Dénes: A zsadányi és törökszentmiklősi Almásy grófok. Kétegyháza, 1903. (Látogatva: 2020. február 18.)
- Kubasek János: A Szahara bűvöletében. Medicina könyvkiadó, 2016
- Nagy Iván: Magyarország családai. I. kötet. Almásy család (Látogatva: 2020. február 18.)
- A Széchenyi-Wenckheim család “rózsás” szellemkastélya Pósteleken (Látogatva: 2020. február 18.)]
