1831. évi kolerajárvány Békés megyében
A BékésWiki wikiből
1. sor: | 1. sor: | ||
- | + | ||
+ | ''' 1831. évi kolerajárvány Békés megyében''' | ||
- | '''Tartalomjegyzék''' | + | == '''Tartalomjegyzék''' == |
[[Története]] | [[Története]] | ||
[[Kisfilm]] | [[Kisfilm]] | ||
8. sor: | 9. sor: | ||
[[Külső hivatkozás]] | [[Külső hivatkozás]] | ||
- | '''Története''' A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni. | + | |
+ | == '''Története''' == | ||
+ | A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni. | ||
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. | Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. | ||
Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. | Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. | ||
15. sor: | 18. sor: | ||
A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna. | A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna. | ||
- | |||
- | '''Lásd még''' | + | == '''Kisfilm''' == |
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | == '''Lásd még''' == | ||
+ | |||
+ | |||
+ | == '''Kapcsolódó irodalom''' == | ||
- | |||
A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak | A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak | ||
- | '''Külső hivatkozás''' | + | |
+ | == '''Külső hivatkozás''' == == | ||
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/ | http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/ |
A lap 2012. március 30., 15:20-kori változata
1831. évi kolerajárvány Békés megyében
Tartalomjegyzék |
Tartalomjegyzék
Története Kisfilm Lásd még Kapcsolodó irodalom Külső hivatkozás
Története
A Széchenyi liget a kórház mögött van. Régebben a kórház területe nem volt lezárva, és egy kis utcán át jártunk át a ligetbe sétálni.
Az 1831-es nagy kolerajárvány áldozatainak állít emléket ez a rózsaszín márványból készült obeliszk. Gyakorlatilag kétezer ember tömegsírja fölé emelték az emlékművet. A kolerajárvány 1831. július 25-én kezdődött, és szeptember 6-án lett vége, az emlékmű felirata szerint. Az obeliszket a városi elöljárók állíttatták. Az egyik oldalon latin szöveg van, a másikon felekezetek szerint vannak felsorolva az áldozatok számai. Legtöbb áldozatot, 1651 embert az evangélikusok vesztettek így esett, hogy a nyár közepére az egészségügyi probléma egyszeriben rendészeti probléma is lett, melynek kezelésére az uralkodó Eötvös Ignác városi főispánt jelölte ki. A nemesi felkeléssel megerősített 52 századnyi sorkatona 1831 augusztusában sikeresen le is verte a felkelést, majd Eötvös statáriumot hirdetett, amit csak novemberben oldott fel. Ez idő alatt hazánkban több mint félmillió embert fertőzött meg a kolera, a betegeknek pedig csaknem a fele – köztük a híres nyelvújító, Kazinczy Ferenc – életét is vesztette. Eötvös eljárása nyomán a statárium alatt 119 embert ítéltek halálra, illetve több ezer lázadót zártak börtönbe, vagy részesítettek testi fenyítésben; miután azonban őszre a felkelés hullámai elcsendesedtek, a rögtönítélő bíróságok ítéleteit gyakorta enyhítették, így hónapokkal később visszaállt a rend és a béke. el. A nem nagyon magas obeliszket egy földhalmon helyezték el. A kolera megjelenésével egy időben pánik és bizalmatlanság lett úrrá a Felvidék zömmel ruszin és szlovák jobbágyain, a kór továbbterjedésével pedig hasonló hangulat jellemezte az erdélyi románokat, de a dunántúli magyarokat is. A mélyben lappangó társadalmi feszültségek eleve felerősödtek a gyilkos kór hatására, a jobbágyok dühét azonban a váratlan röghöz kötés még tovább fokozta. Bár az első összecsapásra a hatóságok és a civilek között 1831. július 17-én, Pest-Budán került sor – a Helytartótanács ugyanis a kolera megfékezése érdekében lezártatta a hajóhidakat, a polgárok pedig áttörték a kordont –, a „puskaporos hordó” végül a Felvidéken robbant fel, ugyanis az itt élők megélhetését az alföldi idénymunka biztosíthatta volna.
Kisfilm
Lásd még
Kapcsolódó irodalom
A fenti anygok a engedélyével és segítségével lettek közzétéve. Köszönet a könyvtárnak
Külső hivatkozás ==
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1831_oktober_3_feloldjak_a_kolerazarlatot_magyarorszagon/
http://www.szoborlap.hu/7970_emlekmu_a_kolerajarvany_aldozatainak_emlekere_bekescsaba_1831.html
http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/1211.pdf