Mogyoróssy János, ifj. (1805–1893)

A BékésWiki wikiből

A lap 2019. december 31., 09:25-kori változata

uradalmi számtartó, történész

A Mogyoróssy család

A Mogyoróssy-család II. Ferdinándtól kapta a nemességet, 1634-ben. Mogyoróssy János dédapja szíjgyártó mesterként érkezett Békés megyébe, így került a család a megyébe.

Élete

Mogyoróssy János

Mogyoróssy János 1805. szeptember 8-án született Gyulán. Apja id. Mogyoróssy János, Gyula városának egykori bírája, anyja Vutsák Ilona. A család első gyermekeként született, testvére Mogyoróssy József.

Iskolai tanulmányait Gyulán kezdte, majd Aradon, Temesváron és Nagyváradon végezte. A rajzoláshoz és festészethez már gyermekkora óta nagy hajlama volt, Temesváron alkalma nyílt Schütz János rajztanár által gyarapítani tudását. Schütz várerődítési és hadászati térképeket készíttetett vele, így Mogyoróssy figyelme egyre jobban a magyar történelem felé fordult. A bölcsészeti tanulmányait az egri érseki líceumban, majd a nagyváradi királyi akadémián folytatta.

Eleinte jogi pályára készült, de szülei nem tudták a tanulmányait finanszírozni, így 1827-ben a megye irodájában írnokoskodott. 1828-ban már a gróf Wenckheim-család gyulai uradalmában szolgált. Kezdetben Wenckheim Ferenc gróf mellett volt titkár, majd az úriszékben jegyzőként tevékenykedett.

1832. november 26-án vette feleségül Pecz Annát (Pecz Imre vésztői uradalmi magtárnok lánya), hat gyermekük született: Emília, Erzse, Anna, Paulina, Elek és Stephania.

1865-ben negyvenévi gazdatiszti szolgálat után nyugdíjba vonult Gyulára. A következő évben meghalt a felesége.

1890-ben lemondott tisztségéről (tárlati igazgató), majd 1893. május 10-én elhunyt.

Munkássága

1832-ben Vas megye táblabírájává nevezte ki Bathyány Fülöp, illetve ebben az évben lett a gyulai uradalom gazdatisztje is. 1833-tól az uradalmi gazdálkodásban is részt vett. 1836-ban vásárolt egy gyulai telket, ahol gyümölcsfatermesztéssel foglalkozott. Ebben az évben került sor első könyvadományozására. 1846-ban uradalmi számtartóvá nevezték ki, illetve a grófi család megbízta a gyulai levéltárának a gondozásával is, így kedvet kapott a történelem tanulmányozására. Erre a tudományosan képzett nagybátyja (Kornéli Ambrus) is buzdította. Ezen kívül pesti látogatásai során alkalma volt megismerkedni olyan neves tudósokkal, mint Döbrentey Gábor, Kulcsár István, Bajza József, Horváth István, Kisfaludy Károly. Kutatásai főként Gyulára valamint Békés vármegyére irányultak.

Az 1828–1835 között írogatott feljegyzései már jelzik a történelem és a genealógia iránti érdeklődését. Első írásai a Hasznos Mulatságok és a Nemzeti Újság hasábjain jelentek meg. Munkáját az 1848-as szabadságharc kitörése szakította meg, a gyulai nemzetőrség kapitánya volt. A szabadságharc leverése után visszatért munkájához és tovább gyűjtötte az adatokat Gyula történetének megírásához, amelyekből később megírta Gyula város történetét. 1858-ban jelent meg a Gyula hajdan és most című műve, amely az akkoriban még gyér helytörténeti irodalomban nagy feltűnést keltett. 1864-ben jelent meg második nagyobb műve, a Wenckheim-codex, 1882-ben pedig a Gyulai-codex. A Századok c. újságban és a megyei hírlapokban is sok cikke és dolgozata jelent meg.

Mogyoróssy 1836-ban közkönyvtárat alapított Gyulán (ennek nagy része sajnos elkallódott), 1868-ban kelt adománylevelével pedig megvetette a gyulai múzeum alapjait, amikor gyűjteményét – amelyet 10 000 forintra becsültek – a városi gimnázium múzeumának adományozta. Ezerkötetes könyvadománnyal, valamint pénzérmékkel gyarapította a könyvtárat és a múzeumot. Az iskolai helyiség szűknek bizonyult, ezért a várostól kért segítséget, de támogatást nem kapott, így a megyéhez fordult. Gyűjtést indított Haan Antal festőművész gyűjteményének megvételére, illetve felajánlotta saját gyűjteményét is. Ennek eredményeképp 1874-ben létrejött a Békésvármegyei Múzeum. Egyik fő szervezője volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulatnak, amelynek 1874-től haláláig igazgatója volt. A Göndöcs-kertben 1895-ben átadott Békésmegyei Múzeum megnyitóján már nem tudott ott lenni.

Emlékezete

A gyulai könyvtár 1969-ben vette fel alapítója nevét.

Művei

Cím szerint ismert munkái a kiadás sorrendjében

• Gyula hajdan és most történeti és statisztikai vázlatokban. Gyula, 1858
• A Wenckheimi Hund család eredete és ivadékai Magyarhonban. Gyula, 1864. [Címváltozat: Wenckheim-codex]
• Gyulai határkő. In: Archeológiai Értesítő, 1871. 5. [A Sugárúton megtalált XVII. századi határkő feliratát elemzi.]
• Gyulai lelet. In: Archeológiai Értesítő, 1871. 5. [Saját ásatásairól számol be, amelyet a Kálvária dombtól délre végzett.]
• Két gyulai lelet. In: Archeológiai Közlemények. 1871. 8. [Az 1867-ben Szent-Benedeken előkerült leleteket ismerteti.]
• Értekezése Mogyoróssy Jánosnak a hajdankori előszázadokban keletkezett magyar feliratú gyulai határkőről. Gyula, 1872
• Üdvözlet Göndöcs Benedekhez. Gyula, 1874

Források

• A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténeti Társulat évkönyve 1892/93. Szerk.: Karácsonyi János. Gyula : Békésvárm. Régészeti és Művelődéstörténetitört. Társ., 1893. 59–61. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 124. szám (1993. május 29–30.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 248. szám (1993. október 25.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2000. 329–333. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Héjja Julianna: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Lvt., 2009. 382. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1960. évi munkájáról. Összeállította: Dankó Imre. Gyula : Gyulai Erkel Ferenc Múzeum, 1961. 16–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar Életrajzi Lexikon II. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981–1982. 226. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Scherer Ferenc: Gyula város története I. Gyula : Gyula m. város kiadása, 1938. 9–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• 125 éves az ország harmadik városi múzeuma. A kelta sisaktól Knézich kardjáig. In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 248. szám (1993. október 25.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• 1836, 1868 vagy 1874. Mikor alapították a gyulai múzeumot? In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 68. szám (1987. március 21.) 8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• A város a béke elkötelezett híve. Sokszínű rendezvénysorozattal ünneplik a település névnapját. In: Békés Megyei Hírlap, 59. évf. 83. szám (2004. április 8.) 6. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Az emlékezés koszorúi. In: Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 124. szám (1993. május 29–31.) 7. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Banner János emlékezete. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba : Békés M. Múz. Szerv., 1989 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Kétszáz éve született Mogyoróssy János Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 60. évf. 211. szám (2005. szeptember 9.) 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mogyoróssy-emlékülés Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 36. évf. 240. szám (1981. október 13.) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Román nemzetiségi könyvtárosok tanácskozása a gyulai Mogyoróssy Könyvtárban. In: Békés Megyei Népújság, 29. évf. 104. szám (1974. május 7.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozások

• Mogyoróssy János. In: Mogyoróssy János Városi Könyvtár Gyula honlapja
• Mogyoróssy János. In: Wikipedia