Pándy Kálmán (1868–1945)

A BékésWiki wikiből

A lap 2019. szeptember 8., 10:28-kori változata

ideg- és elmegyógyász

Élete

Pándy Kálmán 1868. október 14-én született Ókígyóson. Édesapja Pándy István, csabai ügyvéd, édesanyja Winkler Karolina. Testvérei: István, Krisztina, József, Erzsébet és Sarolta. Keresztszülei Göndöcs Benedek apátplébános és Wenckheim Krisztina grófnő.

Az elemi iskolát Gyulán végezte el. Középiskolába és egyetemre Budapesten, Bécsben, majd Berlinben járt. 1893-ban a Magyar Királyi Tudományegyetem Orvosi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. Ideg- és elmegyógyászatot Lauffenauer Károlytól és Jendrassik Ernőtől tanult. A facialis paresisről írt tanulmányával kiérdemelte a Sänger-díjat. A Jendrassik Ernő professzorral végzett kutatásainak köszönhetően egyéves bécsi tanulmányúton (Bene Ferenc ösztöndíj) vett részt. Külföldön a Theodor Meynert professzor mellett eltöltött időszak meghatározta Pándy későbbi munkásságát.

1898-ban Budapesten feleségül vette Dömötör Izabellát. Egy gyermekük született, László. Második feleségével, a finn Hjelt Ainóval 1904-ben kötött házasságot Upszalában. A házasságból négy fiúgyermek született. 1937-ben dr. Szalkay Ilona gyerekorvosnővel házasodott össze.

Pándy Kálmán kedvelte a zenét, hegedűn is játszott. Németül, angolul, franciául, latinul és görögül is tudott. Magánkönyvtára főként tudományos, eredeti nyelvű szakkönyvekből állt. A család többször lovaskocsis kiránduláson vett részt. Lakásukban többször finn vendégek szálltak meg.

1945. január 27-én saját kezével vetett véget életének Budakalászon.

Munkássága

Pándy Kálmán 1892–1893-ban az Elmekórtani Intézet díjtalan gyakornoka volt, majd 1895-től az Elmekórtani Tanszék tanársegéde lett. 1897 novemberétől orvosi gyakorlatot teljesített Gyulán. 1898-tól a vármegyei közkórház alorvosaként dolgozott.

Segédorvosként 1898-ban a 101-es gyalogezredtől a gyulai 2. honvéd gyalogezred tartalékába helyezték át. 1906-ig a honvédség szolgálaton kívüli segédorvosa volt.

1899. november 6-án a gyulai elmegyógyintézeti osztály első főorvosának nevezték ki. Szerepe volt az elmeosztály kialakításában, javaslatot tett a szobák és egyéb helyiségek berendezésére (alapterület, vasrács nélküli ablakok). Szerette volna bevezetni a betegek családi ellátását. 1903-ban az európai elmegyógyintézetek megismerése céljából – a törvényhatósági bizottság 1200 koronás támogatásával – tanulmányúton vett részt. Tapasztalatait a Gondoskodás az elmebetegekről más államokban és nálunk című 1905-ben megjelent kötetében foglalta össze.

A gyulai tornaegylet az 1899-es megalakulásakor orvosának nevezte ki. Az Országos Orvosi Szövetség Békésmegyei Osztályának könyvtárosa volt. Továbbá tagja volt az Országos Közegészségügyi Egyesület Békés vármegyei osztályának.

1905 és 1911 között a Budapesten a Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet osztályvezető főorvosa volt. 1908-ban magántanári címet kapott.

1911-től – nyolc éven keresztül – a Nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosaként dolgozott. Nagyszebenben felesége, Hjelt Aino volt az intézet főnővére. Bevezették a munka- és művészeti terápiát, valamint a családi ápolási rendszert. Továbbá hangversenyeket és előadásokat szerveztek. Pándy Kálmánnak jelentős érdemei voltak a nagyszebeni intézet korszerűsítésében: osztályonként külön fürdőszobák, mellékhelyiségek, személyzeti épületek kialakítása; központi fűtés bevezetése; világítás modernizálása. Leszereltette a vasrácsokat, képekkel, virágokkal, függönyökkel és szőnyegekkel tette otthonosabbá az osztályokat.

1919-től Budapesten a Népjóléti Minisztériumnál, később Rákoskeresztúron az antialkoholista szanatóriumban dolgozott, ahol pszichoterápiát alkalmazott.

Világhírnevet azzal a laboratóriumi eljárással szerzett, amellyel a liquor globulinok felszaporodása mutatható ki (Pándy-reakció). Vizsgálatokat végzett a reflexológia területén is. Intézeteiben laboratóriumot és könyvtárat alakított ki. Vallotta, hogy a főorvosi munka ellátásához tudományos tevékenységre is szükség van. A Budapesti Királyi Orvosegyesület rendes tagjai között szerepelt.

1942-ben agyvérzést kapott, majd nyugdíjba vonult.

Emlékezete

• A gyulai kórház 1986-ban vette fel Pándy Kálmán nevét. Az intézet területén 1996-ban emlékkövet állítottak tiszteletére. A pszichiátriai épületben Pándy-emléktábla található.
• A Pándy Kálmán Megyei Kórházban emléknappal tisztelegnek a névadó főorvos munkássága előtt. A kórházi dolgozókat a Pándy-emlékéremmel, illetve a Pándy Nővér címmel jutalmazzák, továbbá Pándy-emlékfát ültetnek.
• Gyulán emléktábla áll egykori lakása falán (Munkácsy Mihály utca 5.).
• Gyulán Pándy Kálmán Alapítványt hoztak létre.
• Újkígyóson utca viseli nevét.

Munkái

Több mint 100 publikáció fűződik a nevéhez. Munkáit a francia és német szakfolyóiratok is közölték.

Válogatás köteteiből

• Du mécanisme corticale des phenomenes reflexes. Párizs, 1895
• Gondoskodás az elmebetegekről más államokban és nálunk. Gyula, 1905
• Die Irrenfürsorge in Europa. Berlin, 1908
• Emlékkönyv a nagyszebeni m. k. állami elmegyógyintézet ötven éves fennállásának évfordulójára. Nagyszeben, 1914
• Virágnyílás. Orvosi tanácsok a nemi betegségekről, az élvezetekről; és a mámorokról a 18 év körüli ifjúságnak. Budapest : Keresztyén Könyvesház, 1924

Válogatás cikkeiből

• Az idegrendszer elváltozása idült brom, cocain, nicotin és antipyrin mérgezésnél. In: Magyar Orvosi Archivum, 2. évf. (1893)
• Neurol. megfigyelések Laufenauer tnr. elme- s idegkórtani klinikája ambuláns rendelésein az 1892-dik évben. In: Orvosi Hetilap (1893)
• Über die Veränderungen des Centralnervensystems nach chron. Vergiftung mit Brom, Cocain, Nicotin und Antipyrin. In: Ung. Arch. f. Medizin. II. Band.
• Vitás kérdések az arczidegbénulás kórtanában. In: Magyar Orvosi Archivum, 3. évf. (1894)
• A reflexjelenségek útja az agykérgen át. In: Magyar Orvosi Archivum, 4. évf. (1895)
• Du mécanisme cortical des phénoménes réflexes. Paris. G. Steinheil., 1896.
• Der corticale Mechanismus der Reflexphaenomene. In: Arch. für die ges. Physiologie. Bd. 61.
• Az álom és az altató szerek. In: Természettudományi Közlöny, 31. évf. 356. szám (1899) 205–207.p.
• A térdreflexek viselkedése magas harántmyclitiseknél (Észre­vételek Bálint Rezső dr. czikkére). In: Orvosi Hetilap, 45. évf. 29. szám (1901) 467. p.
• Még egyszer a térdreflexekről. In: Orvosi Hetilap, 45. évf. 35. szám (1901) 568. p.
• Az árnyékszéktrágya mint szőlőtrágya. In: Természettudományi Közlöny, 37. évf. 428. szám (1905) 306–308. p.
• A trágyabeszerzés legolcsóbb és legjobb módjáról. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 11. szám (1905. január 18.) 4. p.
• Finnországi dolgok. In: Békés, 38. évf. 36. szám (1906. szeptember 9.) 1–3. p.
• Abnormis nyalábok az agyalapon. In: Természettudományi Közlöny, 39. évf. 451. szám (1907) 223. p.
• Az elmebetegekről való gondoskodás Finnországban. In: Orvosi Hetilap, 51. évf. 3. szám (1907) 45. p.
• Majomhoz hasonló gyermek. In: Természettudományi Közlöny, 39. évf. 4. pótfüzet (1907) 148–151. p.
• A cerebrospinalis folyadék vizsgálatának újabb módjai. In: Orvosi Hetilap (1910)
• Über eine neue Eiweissprobe für die Cerebrospinal Flüssigkeit. In: Neurologisches Centralblatt (1910)
• Adatok a hazai földgázforrások ismeretéhez. In: Természettudományi Közlöny, 43. évf. 530. szám (1911) 466. p.
• Az epilepsia gyors felismeréséről, különös tekintettel a cocain-módszerre és a hadseregre. In: Orvosi Hetilap, 61. évf. 30. szám (1917) 411. p.
• Néhány megjegyzés Hudovernig Károlynak és Fabinyi Rudolfnak a carbolreactióról írott czikkeihez. In: Orvosi Hetilap, 61. évf. 27. szám (1917) 380. p.
• A Sarbó-féle tünetről és a paracapsularis megbetegedések néhány más capsularis jeléről. In: Orvosi Hetilap, 67. évf. 38. szám (1923) 472–474. p.
• Képzelődések, hóbortok és más gondolkodási hibák. In: Természettudományi Közlöny, 55. évf. 807. szám (1923) 281–296. p.
• Therapia. A paralysis progressiva (syphilises dementia) és a syphilis gyógyítása maláriával. In: Orvosi Hetilap, 67. évf. 28. szám (1923) 344–345. p.
• Stria intecta sclerae. In: Orvosi Hetilap, 71. évf. 5. szám (1927) 124–125. p.
• A szeszesitalokról. In: Magyar Népegészségügyi Szemle (1936)
• A szeszes italokról és a nemi betegségekről a magyar korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelőjének megbízásából. In: Budapesti negyed : lap a városról, 18. évf. 3. (69.) szám (2010) 197–198. p.

Források

• A Budapesti Kir. Orvosegyesület jubiláris évkönyve : 1837–1937. Szerk.: Salacz Pál. Budapest : Salacz Pál, 1938. 26. p. (Látogatva: 2019. 08. 11.)
• A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1892–93. tanévre. Budapest, 1893. 49. p. (Látogatva: 2019. 08. 20.)
• A lelki egészségről Gyulán. In: Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 240. szám, 2003. október 14. 6. p. (Látogatva: 2018. 08. 24.)
• A Pándy-féle reakció története. In: Orvosi Hetilap, 99. évf. 22. szám (1958. június 1.) 747–748. p.
• Az elmegyógyintézet megnyitása. In: Békés, 31. évf. 45. szám (1899. november 5.) 4. p. (Látogatva: 2019. 08. 18.)
• Az országos közegészségügyi egyesület. In: Békés, 30. évf. 20. szám (1898. május 15.) 3. p. (2019. 08. 11.)
• Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórháza. Szerk.: Fodor Lajos, Katona András, Kis-Pál Sándorné. Gyula : Békés Megyei Képviselőtestület Pándy Kálmán Kórház, 1996. 255–268. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Budapesti Közlöny, 32. évf. 290. szám (1898. december 17.) 2. p. (Látogatva: 2019. 08. 21.)
• Budapesti Közlöny, 40. évf. 175. szám (1906. július 29.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 21.)
• Egyetemes orvosdoktorokká felavattattak. In: Orvosi Hetilap, 37. évf. 4. szám (1893. január 22.) 51. p. (Látogatva: 2019. 08. 21.)
• Emléknap a megyei kórházban. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 239. szám (1998. október 12.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 24.)
• Emléknap a megyei kórházban. In: Békés Megyei Hírlap, 54. évf. 242. szám (1999. október 16–17.) 3. p. (2019. 08. 11.)
• Esküvő. In: Békés, 36. évf. 15. szám (1904. április 10.) 4. p. (Látogatva: 2019. 08. 20.)
• Gyászhir. In: Békés, 5. évf. 47. szám (1886. november 21.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 19.)
• Halálozás. In: Békés, 35. évf. 49. szám (1903. december 6.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 19.)
• Házasság. In: Békés, 30. évf. 29. szám (1898. július 17.) 2. p. (Látogatva: 2019. 08. 18.)
• Hőgyes Endre: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről : Magyarország ezredéves fennállásának ünneplése alkalmával. Budapest, 1896. 296., 415., 713. p. (Látogatva: 2019. 08. 20.)
• Iványi János: Pándy Kálmán erdélyi évei. In: Orvosi Hetilap, 147. évf. 2. szám (2006. január 15.) 87–89. p.
• Kárpáti Zoltánné Tölgyesi Ágnes: Open door – Rácsok nélkül, szabadon : emlékezés dr. Pándy Kálmánra, a magyar elmebetegügy kimagasló egyéniségére. In: Orvosi könyvtárak : a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségének hivatalos lapja, 12. évf. 4. szám (2015) 23. p. (Látogatva: 2019. 08. 25.)
• Kinevezés, lemondás. In: Békésmegyei Közlöny, 25. évf. 29. szám (1898. április 10.) (2019. 08. 11.)
• Kinevezések. In: Békés, 31. évf. 42. szám (1899. október 15.) 4. p. (2019. 08. 11.)
• Orvosaink gyülése. In: Békés, 30. évf. 36. szám (1898. szeptember 4.) 2. p. (Látogatva: 2019. 08. 11.)
• Pándy Kálmán Alapítvány Alapító Okirata
• Pándy Kálmán dr. könyve. In: Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 101. szám (1905. október 26.) 5. p. (Látogatva: 2019. 08. 20.)
• Pándy Kálmán-emlékkő. In: Köztérkép.hu (Látogatva: 2019. 08. 20.)
• Spielmann József – Csiky Kálmán: Egy méltatlanul elfelejtett tudós: Pándy Kálmán. In: Orvosi Hetilap, 109. évf. 30. szám (1968. július 28.) 1661–1664. p.
• Tanulmányuton. In: Békésmegyei Közlöny, 30. évf. 82. szám (1903. október 11.) 4. p. (Látogatva: 2019. 08. 20.)
• Távozó orvos. In: Békés, 37. évf. 33. szám (1905. július 30.) 7. p. (Látogatva: 2019. 08. 11.)
• Tornaegylet Gyulán. In: Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 38. szám (1899. május 11.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 11.)
• Uj orvos. In: Békés, 29. évf. 47. szám (1897. november 17.) 3. p. (Látogatva: 2019. 08. 18.)

Kapcsolódó irodalom

• A tözegelésről. In: Békés, 37. évf. 1. szám (1905. január 1.) 6. p.
• Megyei kórház viseli a nevét. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 80. szám (2006. április 5.) 11. p.
• Szilárd János: Pándy Kálmán : (1868–1945). Gyula : Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza, 2000.
• Szilárd János: Pándy Kálmán munkásságáról. In: Psychiatria Hungarica, 15. évf. 6. szám (2000) 688–703. p.